"Most azon is dolgozunk, hogy megsemmisítsük azokat az ipari kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek a programoknak a létrehozását" - mondta a külföldi sajtónak tartott sajtótájékoztatón. "Továbbra is szétzúzzuk ezeket a képességeket, porrá zúzzuk őket" - tette hozzá.

Angol nyelvű, külföldieknek szánt sajtótájékoztatóját az izraeliekhez intézett héber nyelvű üzenettel nyitotta meg. "Büszke vagyok a kitartásotokra" - mondta. "Tudom, hogy nehéz a biztonsági szobákban és az óvóhelyeken tartózkodni. Megértem a nehézségeket a gyerekekkel, a tanulással és a vállalkozásokkal kapcsolatban. Tudom, milyen nehéz az időseknek és a tartalékosoknak. Kormányommal együtt nap mint nap azon dolgozunk, hogy könnyítsünk a helyzeteteken, fokozatosan újranyissuk az oktatást és a gazdaságot, és megfelelő kártérítést biztosítsunk" - mondta az izraeli miniszterelnök.

Az iráni hadművelet céljairól közölte, hogy Izrael három dologra összpontosít. Irán nukleáris programjának megakadályozására, a ballisztikus program felszámolására, valamint olyan feltételek megteremtésére, amelyek lehetővé teszik az iráni nép számára, hogy saját kezébe vegye a sorsát.

A mostani konfliktus alatt légicsapással megölt legfőbb iráni vallási és politikai vezető, "a diktátor Hamenei a rakéta- és nukleáris programok újraindítására és mélyen a föld alá rejtésére utasított. Mi nemcsak a kevés, megmaradt rakéta megsemmisítésén dolgozunk, hanem azon is, hogy felszámoljuk azokat az ipari kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek a programoknak a létrehozását. És már most, húsz nap után bejelenthetem, hogy Iránnak nincs lehetősége uránt dúsítani, és nincs lehetősége ballisztikus rakétákat gyártani" - közölte Netanjahu.

"Porrá zúzzuk őket, hamuvá" - jelentette ki az izraeli kormányfő, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal együtt "óriási eredményeket értünk el, többek között a diktátor, a katonai és politikai vezetés csúcsa, valamint a Forradalmi Gárda és a Baszidzs vezetőinek likvidálását."

Nem számít, ki váltja fel őket, "gondoskodunk róla, hogy a Forradalmi Gárdánál a váltások nagyon rövidek legyenek" - ígérte. "A gyilkosok mellett több száz indítóállást és rakétát semmisítettünk meg, és folyamatos, napi szinten mérünk rájuk csapásokat a levegőben, a szárazföldön, a föld alatt és most már a tengeren is"- mondta az izraeli miniszterelnök.

"Még korai megmondani, hogy az iráni nép kihasználja-e az általunk teremtett feltételeket. Reméljük, hogy így lesz, de végső soron ez csak rajtuk múlik" - vélekedett az iráni rendszerváltás esélyéről.

Donald Trump szerint az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erőket küldeni Iránba - az amerikai elnök erről csütörtökön beszélt a Fehér Házban.

Az elnök a japán miniszterelnökkel tartott találkozójának nyilvános részén újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy "sehova" sem készül csapatokat vezényelni, amit egyébként megtehetne.

Donald Trump arról is beszélt, hogy nem értett egyet az izraeli légicsapással a dél-iráni földgázmező ellen, amit közölt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is. Hozzátette, hogy ugyan Izraellel mint szövetségessel összehangolják a lépéseket, de ilyen esetek előfordulhatnak, ugyanakkor több hasonló nem fog megtörténni.

Az amerikai elnök az iráni konfliktus világgazdasági hatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy nem könnyen hozta meg a döntést a katonai művelet elindításáról, mert számított a piaci reakciókra, akkor is, ha azok alatta maradtak annak, amivel számolt. "Gondoltam, hogy az olaj ára fel fog menni, és a gazdaság teljesítménye kicsit lemegy, de azt gondoltam, hogy sokkal rosszabb lesz, és most már hamarosan véget ér" - fogalmazott Donald Trump, azt is hangoztatva, hogy az iráni rezsim ellen indított katonai beavatkozás lezárulta után a világ "sokkal biztonságosabb lesz".

Az elnök a Hormuzi-szoros közlekedésének biztonságával kapcsolatban kifejtette, hogy azok a NATO-tagországok nem voltak hajlandók segítséget nyújtani, amelyek energiaellátása a szállítási útvonalra épül. Megjegyezte, hogy az érintett államok most már "sokkal kedvesebbek lettek", amit ugyanakkor megkésettnek nevezett.

Az elnök megerősítette, hogy adminisztrációja 200 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrást kér katonai célokra a kongresszustól, ami jórészt a hadianyagok pótlásához szükséges az iráni konfliktus lezárulta után. Az elnök "kicsi árnak" nevezte annak érdekében, hogy az amerikai katonai biztonság szintje fennmaradjon.

Egyben kritizálta elődjét, Joe Bident, aki - Donald Trump szerint - katonai eszközből "túl sokat adott Ukrajnának", majd nem pótolta a hiányzó készleteket. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai védelmi ipar meghatározó szereplői több üzemet építenek, a kivitelezések már tartanak, aminek nyomán az amerikai fegyverek és hadianyagok gyártási kapacitásai nagy mértékben növekednek.

(MTI)