1.
Az elmúlt hetekben különböző fórumokon egy szerfölött furcsa jelenség tartotta ámulatban a gyanútlan olvasókat. Kezdődött mindez a magát jelenleg épp „nemzeti néppártnak” nevező Jobbik elnökének, Vona Gábornak szívélyes üdvözletével „hanuka” alkalmából a Magyarországon lebzselő és vallási közösségeknek nevezett különböző zsidó bűnszövetkezeteknek. Ez körülbelül olyan gesztus volt, mint mikor korábban április 4. alkalmából a hazai judeo-bolsevista elvtársak meleg szavakkal és örök hálával üdvözölték a hazánkat letipró, kirabló, majd évtizedekig megszállva tartó „dicsőséges szovjet hadsereget”. Nem csoda, ha ez sok jóérzésű magyarnál enyhén szólva kiverte a biztosítékot.
 Köves Slomó Magyarországon (is) szavaz |
De az egyik ilyen gittegylet vezető rabbija, a magát most éppen Köves Slomónak nevező bugris bunkó rögtön kapott az alkalmon és Vona elnök úr pillanatnyi elmezavarára válaszul szükségesnek látta kioktatni és ledorongolni nem csak a Jobbik elnökét, hanem mindazon magyarokat, akik még mindig ragaszkodnak a nemzeti ideáljaikhoz. Továbbá felvázolta, hogy még mi mindenre lenne szükség ahhoz, hogy a zsidóság úgymond elfogadjon egy ilyen hanukai üdvözlést. Erre aztán – rátéve még egy lapáttal – Vona úr egy újabb válaszlevélben fejtegette részletesebben békülő szándékát, megemlítve többek között, hogy mi magyarok és a zsidók ugyanazt az Istent imádjuk.
Na, itt álljunk meg egy pillanatra!
 Stewart Houston Chamberlain |
Aztán jó lenne, ha az állítólagos „történész úr” is megjegyezné végre, hogy nem létezik a fából vaskarika “zsidó-kereszténység”! Ugyanúgy, ahogy nincs magyar zsidó vagy zsidó magyar, hanem egyrészt magyarok vannak, másrészt pedig zsidók! Ennek az örök igazságnak a bizonyítékairól naponta meggyőződhetünk!
Bár létezik egy harmadik csoport is, amelyet Stewart Houston Chamberlain (1855-1927), a 19. és 20. század fordulójának nagy író-kultúrfilozófusa következőképpen fogalmazott meg:
„Nem kell valakinek hiteles hettita orrot viselnie, hogy zsidó legyen. E szó mindenekfölött az érzés és gondolkodás mikéntjét jelenti. Az ember nagyon gyorsan lehet zsidó, anélkül hogy izraelita lenne. Némely embernek csak sokat kell zsidókkal érintkeznie, zsidó újságot olvasnia, zsidó életfelfogást, irodalmat és művészetet magáévá tenni, hogy azzá váljon."
Ez az az eset, amikor valaki zsidóbb akar lenni a zsidóknál, amiből az következik, hogy a hülyeség elképzelhetetlen magaslataiba jut! Sajnos erre van manapság a legtöbb elrettentő példa.
2.
Aztán történt még egy nagyon tanulságos eset, ami általában akkor szokott előállni, ha egy televíziós beszélgetés során két vagy három zsidó egekig dicsér - egy további zsidót. Az ATV jól ismerten elfogulatlan és végsőkig liberális Csatt c. vitaműsorában 2017. január 9-én Kende Péter, a több ezer év fájdalmát arcán hordozó, Vona elnök úrral egyazon istent imádó író volt az egyik vendég. A téma: Majtényi László, az MSZP által megnevezett (de Heller Ágnes részéről is melegen ajánlott!) köztársasági elnökjelölt személye volt. Kende kezdésképpen a következő „visszafogott” mondatokkal ecsetelte Majtényi személyiségét:
„Majtényi egy lenyűgözően értelmiségi pali. Egy színtiszta értelmiségi pali. Hallatlanul művelt! Sajnos csak akik Élet és Irodalmat olvasunk, azok tudjuk, hogy olyan csodálatos gyönyörűen ír, hogy az lenyűgöző! Shakespeare- és Dosztojevszkij-idézetekkel operálva és gyönyörű gondolatisággal! Tehát az nagyon fontos, hogy pont egy ilyen palit húznak elő és nagyon klassz dolog!”
Ebből a bevezetőből már a hülye is rögtön tudhatta, hogy itt csak egy kiválasztottról lehet szó!
 Majtényi László, a "szemmel láthatóan zsidó pali" - nem mi mondtuk |
De a java csak most következett:
„Van egy másik eleme ennek, ami az én számomra borzasztóan izgalmas társadalmi kísérlet. Valószínűleg enyhén szólva is belefújok a nullás lisztbe, de miért ne. Az azért egy izgalmas kérdés lesz Magyarországon, hogy mennyien lesznek, akik hajlandók támogatni még azt is, hogy egy szemmel láthatóan zsidó származású embert jelöljenek egy ilyen posztra.”
Kende kijelentésére egy pillanatra megállt a levegő a stúdióban. A minden lében kanál Magyar György és a műsorvezető Rónai Egon rögtön elhatárolódott Kende ezen kijelentésétől, amint lélegzethez jutott, mert érezték, hogy itt valami nagyon nagy titokra derült fény, amit sokan minden eszközzel megpróbálnak elpalástolni. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a zsidók kinézetük alapján szemmel láthatóan felismerhetőek. És ezt pont egy olyan zsidó jelentette ki, aki soha nem csinált titkok a zsidóságából. Mondjuk, nagyon nehéz is lett volna.
 Kende a Csattban - kivételesen igaza volt |
Tehát a nagy nyilvánosság előtt lelepleződött az a hazugság, hogy a zsidó csupán csak vallás és nem egy külön behatárolható faj, amely külsejében bizony magán hordozza egy általában belterjesen szaporodó és minden más néptől elkülönülő náció jellegzetességeit. Persze vannak kivételek, de ezek csak erősítik a szabályt! Hát ezért nincs magyar zsidó vagy zsidó magyar, csak külön-külön, zsidó és magyar létezik!
3.
Nemrég a Kuruc.infón megjelent egy cikk, amely mellékletként közölte a Szózat c. egykori nemzeti radikális (magyarul antiszemita) lap majdnem száz évvel ezelőtt megjelent számából az oroszországi bolsevista főkolomposok arcképeit, akiknek fizimiskájából egyértelműen megállapítható, hogy melyik nép fiai voltak a valóságban.
Nos, ez az arcképcsarnok eredetileg 1921-ben jelent meg Németországban, Oroszország sírásói címmel, amelynek szerkesztője és kiadója Dietrich Eckart költő, Hitler mentora és barátja volt, Alfred Rosenberg, a nemzetiszocializmus fő ideológusa pedig A zsidó bolsevizmus c. tanulmányával látta el. A zseniális rajzokat Otto von Kursell készítette, aki a nemzetiszocialista mozgalom különböző kiadványainak a kezdetektől fogva legfőbb illusztrátoraként működött, továbbá több portrét festett és rajzolt Hitlerről is.
 Dietrich Eckart Auf gut Deutsch című folyóiratának 1920-as különszáma a magyarországi bolsevizmus prominenseiről |
De Dietrich Eckart 1920-ban, az Auf gut Deutsch című folyóiratának különszámaként kiadta a magyarországi bolsevizmus prominenseiről készült arcképcsarnokot is, amelynek remek portréit szintén Otto von Kursell rajzolta. A rajzok mellé Eckart négysoros versikéket is mellékelt, röviden jellemezve az illető személyek kibenlétét. (Sajnos csak kevesen tudják, hogy Hitler, Eckart és Rosenberg kimondottan nagy figyelmet szentelt a magyarországi ún. „patkánylázadásnak” – amiről Eckart még külön is írt egy hosszabb verset – és ennek hatására fogalmazódott meg bennük, hogy a zsidóságot el kell távolítani Németországból.) Akkor „A magyarországi borzalom napjaiból” cím alatt jelent meg. Most, feljavított minőségben ennek a kis füzetnek a rajzait szeretnénk az olvasók elé tárni, a gyorsan felejtők és a készakarva elhallgatók emlékeztetésére (különösen ajánlva Köves Slomó és Heisler András rabbi uraknak, de Vona elnök úrnak is), amelyhez bevezetőként Dietrich Eckart a következő sorokat mellékelte:
„Csak nézzétek, nézzétek!
Többre itt nincs szükség,
hogy világossá váljon,
ami számunkra is a vég!“
