3. Úgy látszik, Amerikában is mélyebben van a „niggerezés” szokása, mint ahogyan azt gondolnánk. Legalábbis sok évtized liberális agymosása ellenére is van, aki niggernek hívja az „afroamerikaiakat”. Egy wisconsini gimnáziumban történt ugyanis, hogy egy fekete biztonsági őr rászólt egy diákra, hogy ne hívja őt „niggernek”. A felszólítással azonban ő is kimondta a bűvös szót, amely tiltva van az iskolában, így lapátra is tették. Azontúl, hogy már önmagában röhejes a tény, miért kell tiltani az „N-betűs varázsszót”, vagy egyáltalán hogyan ellenőrzik, mikor, ki mondja ki és hol, a biztonsági őr a létrehozott liberális, a végletekig PC (politikailag korrekt) berendezkedés áldozata. Vajon safe place is van a wisconsini Madison West gimiben, ahová a „bántó szavak” elől rejtőzhetnek a diákok? Továbbá adódik a kérdés, hogy nem jobb világ volt a négerek számára a déli konföderáció idején? Ott legalább biztos talaj volt a lábuk alatt, nem hiába harcoltak déli egységekben is négerek az amerikai polgárháború idején.

2. Már hírportálunk is beszámolt az Always márka legújabb őrületéről, s amint újra kapunk levegőt a nevetéstől, feltehetjük a komoly kérdést, hogy mégis milyen elképesztő erejű lobbi áll az ún. LMBTQ-mozgalom mögött, hogy gigacégeket tud ilyenre rákényszeríteni? Mert nekem senki ne mondja, hogy az Always meglépte volna ezt a baromságot, ha nem kényszerítik rá. Elképzelhetetlennek tartom, hogy akár egy cégvezetésben is mindenki egyhangúlag, vagy akár többségben is egyetért ezekkel a debilségekkel, vagy egyáltalán követni tudja az LMBTQ-„logikát”. A lobbi mellett még szóba jöhet a profitéhség is mint tényező. Ha az adott cég nem is ért egyet a lobbival, tudja, hogy profitnövekedést hozhat, ha bevezeti a változtatásokat, márpedig egy multit az égvilágon semmi más nem érdekel, csak a profit. Teljesen mindegy, hogy kit szolgál és miért, csak növekedjen a bevétel. Persze hogy ennek hol a vége, azt nem tudhatjuk egyelőre (a gazdatest is elpusztul egy idő után a falánk rákos sejtektől). Mindenesetre döbbenet, micsoda erő áll az LMBTQ-mozgalom mögött. Miként működik ez a féktelen lobbi és kik a mozgatórugói? Tehetjük fel a logikus kérdéseket, amelyekre érdemes hosszútávon is fókuszálni. Az Always őrületéről szóló cikkben egyébként elolvashatjuk, hogy „tudományosan” mivel indokolják a döntést, de megmondom őszintén, bonyolultabb, mint egy agyonbürokratizált tessék-lássék jogszabály, s – ritkán mondok ilyet bármire is – de még értelmezni sincs különösebben kedvem, így ezt meghagyom azoknak, akiknek van türelmük hozzá.

1. Hétfőn dél körül elfogott a hányinger, amikor megtudtam, mit művelt termékeivel a Kellogg’s. Talán a Kellogg’s az egyik legismertebb vállalat, amely különböző gabonapelyheket dob piacra, korábban – amíg még fogyasztottam müzlit – én is ettem a termékeikből. No, de amit most csináltak, az egyenesen hányingerkeltő és egyáltalán nem (csak) átvitt értelemben. Összekeverték ugyanis a létező kb. összes gabonapehely-terméküket egy nagy mixbe, hogy így tiltakozzanak a kirekesztés ellen és tegyenek hitet a sokszínűség mellett. A termék neve All Together Cereal lett és fogalmam sincs, kik azok, akik ezt megeszik majd, de garantált rosszullétben lesz részük. Mondjuk szimbolizmusban nem szenvedünk hiányt. Amilyen hányingerkeltő az LMBTQ, olyan hányingerkeltő az a termék is, ami ennek nyomán születik meg. Mindezt bárki megveheti majd (itthon szerencsére úgy tudom, hogy nem) 19,99 dollárért, ami a jelenlegi árfolyam szerint szinte csonkra pontosan 6000 forint (nem csak gusztustalan, de drága is). A Kellogg’s mindezt még megfejelte 50 ezer dollár adománnyal, amit egy LMBTQ-ügyeket támogató nonprofit szervezet, a GLAAD számára gyűjtött. Gratulálunk hozzá, és hányásmentes jó étvágyat kívánunk az új reggelihez!

3+1. Néhány természettudós is nagyon unatkozhatott a héten, ugyanis megállapították, hogy az egyes természettudományi múzeumokban túlságosan felülreprezentáltak a hím egyedek, és háttérbe vannak szorítva a nőstények. Kiváló felfedezésüket gyorsan publikálták is egy brit tudományos folyóiratban, bízva benne, hogy végre hadjáratot indíthatnak az igazságtalanság ellen. Ehhez persze „nyilván semmi köze” annak a ténynek, hogy bizonyos hím egyedek színesebbek, nagyobbak, díszesebbek, mint a nőstények. Natalie Cooper, a tanulmány vezetője és a Londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint kizárólag előítéletekről van szó, hiszen a tudós is ember, a hímek iránti elfogultság pedig „mélyen gyökerezik”. Hm… olcsón osztogatják manapság Britanniában azokat a kutatói címeket. Remek karrierlehetőség útkereső fiataloknak. A kutatók persze felszólították az érintett szakembereket, hogy nagyobb kiegyensúlyozottsággal ügyeljenek a jövőben arra, hogy ne legyen ekkora eltérés a hím-nőstény arányok terén. Ezt veheti minden érintett egész nyugodtan fenyegetésnek is.

Nos, ez lett volna a mi kis heti listánk. Biztos vagyok benne, hogy most már csak egy lépésre van a földi mennyország kapuja, de addig is nagyon sok feladata van még a haladó Nyugatnak! Én lennék a legboldogabb, ha hasonló toplistát soha többé nem kéne írnom, de tartok tőle, hogy ebből is sorozat lesz.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info