Az igazmondás és az elvhűség hosszú távú befektetésnek számítanak. Mint ahogy a félretett pénz sem azonnal térül meg – sőt, lehetnek hullámvölgyek is – az előbbi két, nemes tulajdonság is idővel érik csak be. Következetességünk gyakran sodorhat minket nehéz, olykor kellemetlen helyzetekbe, de a kitartásnak végül mindig megvan a maga jutalma (s mondjuk az sem utolsó előny, hogy aki nem hazudik, annak alvás helyett nem kell éjszaka azon gondolkoznia, kinek mit mondott). A jelen jobbikosainak sajnos már nem adatik meg ez az isteni ajándék, már maguk sem tudják, mikor mit mondtak, vagy írtak. Az "antiszemita" Bíró László is ilyen, akivel egyrészt korántsem az a probléma, amit a zsidókról mondott és aki minden "álakadályoztatás" ellenére simán behúzhatja a körzetét. Mert hát ez egy ilyen világ, a demokrata légkörben nem az elvek diktálnak.
Amikor Jakab Péter hisztizett egy sort, hogy "ellehetetlenítik" a (balliberális) ellenzéket az időközi választáson, már tudtam, hogy egy szava sem igaz. Többször eljátszották ezt már, túllicitálva még az "ősbalos" pártokat is ("megbüntetett az ÁSZ, a Jobbik sorsa a tét, kérlek adakozz" és társai). Hogy ez a felesleges hiszti mire volt jó, csak az ördög tudja. Új szavazókat nem nyertek vele (pedig tudtommal a demokratáknak ez szokott lenni a mindenekfelett álló cél), akik pedig eddig is képesek voltak ezekre szavazni, azok akkor is rájuk szavaznának, ha Bíró Lászlóról még tízszer ennyi "lejárató anyag" kerülne ki.
Pedig amit Bíró mondott a zsidókról, még helytálló is, ráadásul Horthy Miklós közbenjárásának köszönhetően Budapest teljes joggal viselheti a Judapest nevet, ehhez elég egy laza sétát tennünk a VII. kerületben. Csak hát attól, hogyha valaki ezeket kimondja, még egyáltalán nem lesz "antiszemita", még akkor sem, ha az egybites, már-már zavarba ejtően unalmas, politikailag korrekt közbeszéd ezt is mondja. A hazai zsidóság jelentős részének támogatását élvező Fidesz persze rögtön bevetette az ekkor használatos paneleket, a baloldal pedig kénytelen-kelletlen kitart Bíró jelölése mellett, mert nagyon jól tudják, hogy a régióban a Jobbik az egyetlen párt, amely labdába rúghat a ballib pártok közül.
De mi volt az ára annak, hogy Gyurcsányék ne hátráljanak ki a jobbikos politikus mögül? Bíró egy olyan "bocsánatkérő" bejegyzést írt a saját oldalára, amit még Kulcsár Gergely is megirigyelhetne. "Botlás" helyett már "bűnről" beszél, "keresztény, istenfélő" emberként pedig pont azok bocsánatát kéri, akiknek semmi köze Istenhez. Nekem pedig a Jobbikhoz nincs semmi közöm, de még így is olyan szekunder szégyenérzet fogott el a bejegyzése láttán, hogy a hányinger kerülgetett tőle.
De akkor fordítsuk meg a dolgot és vetítsük ki az egészet szigorúan pragmatikus síkra, félretéve az értékelvűséget: valóban olyan embert akarnak a választók álomfizetésért a "Nemzet Templomába" küldeni, aki a saját politikai kijelentéseit sem vállalja és nyíltan szembemegy akár saját magával is, ha a pillanatnyi érdekei úgy kívánják? Mi a biztosíték arra, hogy 3-4 év múlva nem fordul azok ellen, akik most majd rá szavaznak, vagy akikkel szövetkezett? A lágygerincű embereket előszeretettel használják eben a magából kivetkőzött, elvtelen világban, viszont garantálom, hogy szeretni sehol sem szeretik, bízni pedig végképp nem bíznak bennük. Még a pillanatnyi szövetségesek sem.
Hangsúlyozom, hogy hibázni mindenki hibázhat, mindenki mond olyat, amelyet később már megbán. Emberek vagyunk, nem istenek, és néha-néha (vagy akár sokszor) megbotlunk, mert így lettünk megteremtve. Viszont az apátia – amire Bíró hivatkozott – számomra ott kezdődik, hogy az embernek rossz napja van, vagy valami rossz éri, ezért 5-6 felessel többet iszik a kelleténél a helyi kocsmában, nem ott, hogy szembefordulunk a saját világnézetünkkel, elveinkkel. Ugyanis az utóbbi egyáltalán nem a botlás kategóriába tartozik, hanem egészen máshova, persze nem azért, amiért Hollik István, Slomó egyik kedvence mondja, hanem pont az ellenkezője miatt.
Ahogy szerte Nyugat-Európában fehérek is képesek voltak letérdelni a Black Lives Matter terroristái előtt, közvetve most Bíró László is "letérdelt" a politikailag korrekt demokraták akaratának. Mondanám, hogy kár érte, de most őszintén, mégis mi mást várnánk 2020-ban a Jobbiktól? Ha Bíró úr istenfélő ember, akkor most félhet csak igazán, nem a korábbi kijelentései miatt.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Kapcsolódó: