Magyar Péter fénylő jelenségként tűnt fel a magyar égbolton, egy ideig nem igazán lehetett tudni, hogy ő a csillag, aki megmutatja az utat a szeretet világába, vagy ő a messiás, aki küldetéstudattal dolgozna minden tisztességes magyar család boldogulásáért. Esetleg kettő az egyben…

Magyar Péter a gaz Fidesz-rendszer legmagasabb szinten beépített embere volt, mégis a messziről jött ember magabiztosságával kezdett el olyan történeteket mesélni, amelyekben semmi konkrétum és újdonság sem volt, a nagy sztorik már be voltak épülve a társadalmi közbeszédbe, még ha pletyka formájában is, természetesen azok körében, akik nem most ébredtek fel a Csipkerózsika-álomból.

Ott volt tehát a sármos fiatalember, a tiszta naivitás, a szerelmi szál és a küzdelem Darth Vader sötét erői ellen. Amerikai filmvászonra való szupertörténet, íme a politikai marketing Szent Grálja, minden összeállt a tökéletes hős megteremtéséhez. Magyar Péter révén felvázolásra került egy gonosz rendszer, amelyben ármánykodó Rogán Antalok saját gazdagodásukra használták fel a politikai hatalmat. Magyar Pétert megpróbálták ellehetetleníteni, megfélemlíteni, testébe pisztolygolyók csapódtak, belezuhant a Balatonba, ám a viharos tavon feltűnt egy csónak, Pétert igaz magyar halászok kimentették, mint Jason Bourne-t. Most pedig eljött a Pusztító, hogy saját metamorfózisát evangéliumi szavakkal kiterjessze a társadalomra, megváltsa a bűnösöket és legyőzze a gonosz királyt.

Ebben a csodálatos forgatókönyvben nekem is jutott néhány perces epizódszerep, amikor az Ultrahang műsorában rákérdeztek a történésekre. Én magam sem mondtam semmi érdemit, mert azt, hogy Rogán-féle kézivezérléssel működik a Fidesz-média, a hülye is tudta, mint ahogy azt is, hogy vannak „táskás emberek”, akik jól menő cégekből akolbólitják ki a magyar tulajdonost, hogy áttegyék a pénzeszsákot a saját szekerükre, és az sem volt szupertitkos, hogy a Fidesz gazdasági köre egy magyar nemzeti keresztény konzervatív cégér alatt futó erkölcsi és morális hullaház. Tudtam volna érdekesebb történetekkel szórakoztatni a közönséget, de nem hiányzott sem a rivaldafény, sem a forradalmári világmegváltás életérzése és a Magyar Péter-féle klónszerep sem. Ugyanis aki azt gondolja, hogy ilyen történetekkel meg lehet buktatni ezt a rendszert, az nem a rendszer ellensége, hanem pont ellenkezőleg, a támogatója.

Március 15-én hivatalossá vált, hogy Magyar Péter komolyan gondolja, amit gondol. A családi perselymalacból sikerült 20 millió forintot összeguberálni egy rendezvény megszervezésére, és Péter látványos budapesti ünnepi demonstráción jelentette be, igen, ő a messiás, rá vártunk már évek óta, őt „senki nem küldte, hanem magától jött”, képes arra, hogy megtisztítsa az Augiász istállójává változott magyar politikai életet.

Valóban, ilyen állat nem volt még a politológiai balneológiában sem, pedig ott elég gyógyírt kínáltak már a társadalmi, politikai reumáinkra is. Nem csoda, hogy egyből tömegek álltak be a Messiás mögé, hiszen minden jel arra vallott, tényleg megérkezett a Kiválasztott, még ha furcsán is nézett ki a hazai politikusok panteonjában. A tömeg jó érzékkel látta meg a lényeget, hiszen a sokaságnak eddig is rutinja volt a messiások felismerésében, mint a Brian életében, követtek már párat Márki-Zay Pétertől Vona Gáborig. Miért pont most tévednének?

Ezzel a végszóval a részemről frappánsan le is lehetett volna zárni ezt a történetet, nem ér többet, ha valaki követi a közéleti eseményeket és legalább addig eljutott, hogy meg tudja különböztetni Gyurcsányt Orbántól, bármiféle fennakadás nélkül kacag egyet Péter hamis akusztikájú próféciáin, majd el is felejti az esetet.

Viszont érdekes módon olyan kommunikációs hadsereg szegődött Péter evangélista szólamainak a terjesztésére, amire soha nem volt még példa a hazai közéletben, így érdemes néhány kérdésen keresztül átgondolni az elmúlt hetek eseményeit, mert alapos a gyanú arra, hogy valaki a bolondját járatja velünk. Ez a történet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Kezdjük egy kicsit távolabbról megközelíteni a jelenséget.

Talán közhelynek számít, hogy a fősodratú politika, azaz maga a hatalmi gépezet az illúziókeltés művészete. A politika mögötti gazdasági hatalom a politikai bábjaival eljátszatja a színházat a nézőközönségnek, aki hol ujjong, hol őrjöng, ki-ki vérmérséklete szerint. Amit látunk, abban semmi sem valóságos, nincs jobboldal, nincs baloldal, ez csak a képzelet szüleménye, a gazdasági hatalmat gyakorló szürke eminenciások hálózatának illúziókeltése. A lehető leghitelesebben a Hálózat című 1976-os film mutatja be, hogyan is működik valójában a hatalmi gépezet, ebben semmi nem változott azóta.

Mára a közélet olyan lett, mint a Mátrix, amiben a többség politikai realitásérzéke egy zombi üveges tekintetével egyenértékű. Az egyének akaratlanul is a rendszer részeivé váltak, az egyéniségük feloldódott az őket körülvevő tömegben, és akkor sem szabadulnának ki a zsarnokság karmai közül, ha lehetőségük lenne rá. Sokan azt a tudatot sem bírnák elviselni, hogy tévedtek. És ez a kulcskérdés: a tömegbe verődött ember kollektív tudattá változott életfelfogásában nincs helye a tévedésnek.

A tömegmanipuláció pszichológiai folyamat, aminek minden mai alkalmazott módszerét levezette Gustave Le Bon A tömegek lélektana és Mattias Desmet A totalitarizmus pszichológiája című művében.

Gustave Le Bon fogalmazta meg a legjobban a hatalmi taktikák stratégiáját. Mint írja, a tömegek annyira vágynak az illúzióra, mint éjjeli lepkék a fényre. Mindenki köré odagyűlnek, aki meg tudja adni nekik az illúziót. És mindenkit eltipornak, aki igazságkereső szándékkal megpróbálja felnyitni az emberek szemét. A közelmúltban lezajlott Covid-diktatúra minden eleme alátámasztotta ezt a tudományosan már 1895-ben bizonyított tételt. A tébolyult tömeg a lincselés határáig jutott a másként gondolkodókkal szemben, amikor a politikai hatalom adta alá a lovat, azt az illúziót keltve, hogy nincs más út, csak a szabadságjogok korlátozása és a kényszeroltás.

És jól gondolják át ezt a mondatot: a tömegek annyira vágynak az illúzióra, mint éjjeli lepkék a fényre. A 15. évében regnáló, globalista terveket végrehajtó Fidesznek a hatalmi gépezete mára megkopott, ezer irányból recseg, ropog. Szavazói elöregedtek, a párt gazdasági hálózata ugyan erős, de a hatalom másik alapja, a politikai rendszer kezd meginogni. Egyik a másiknak a támasza, még ha a politika díszlet és látványpékség funkciót is tölt be egy ország irányításában. A hatalom mindent megad a kifosztó gazdasági hálózatrendszernek, cserébe a politika megkapja a pénzt a hatalmi látszat fenntartásához. Nagy tétek forognak kockán, magánkézben lévő ezermilliárdok sorsa múlik azon, hogy milyen politikai környezetben fialtatják a mérhetetlen vagyonokat. Elképzelhetetlen mértékű összegeket, amelyeket olyan emberek tulajdonolnak, akiknek a nevét soha senki nem hallotta.

Emlékszem, volt néhány alkalom, amikor akaratomon kívül olyan helyzetbe kerültem, hogy kézbe vehettem magyar magánszemélyek ciprusi bankszámlakivonatát. Csak egy példa: az egyiken 1 milliárd euró pihent. 1 milliárd, bármikor kivehető euró! Azaz 400 milliárd forint! Gondoljanak bele, az illető, akinek a nevét se hallotta senki, nagyobb krőzus volt, mint a leggazdagabb magyarként számontartott felcsúti stróman gázszerelő, akinek igaz, 600 milliárdos a neve alatt futó vagyon értéke, de az ezerfelé van szabdalva, mindenféle cégekben, értékpapírokban áll, és ha ki kellene fizetnie csak 500 millió eurót, igencsak nagy bajban lenne, ha pénzzé kellene tennie a vagyonát, az ugyanis a töredékét sem érné.

Tehát a Fidesz politikai rendszere, Orbán Viktorral az élen erősen hanyatlik, így a mögöttük álló hatalmi gazdasági hálózatrendszernek biztosítani kell az átmenetet. Új időknek új dalaira és új dalnokaira van szükség. Mi van, ha valami hiba miatt váratlanul egyik percről a másikra megbukik a Fidesz? Jól jelezte a gondokat a kegyelmi döntéssel kapcsolatos vihar, ami olyan szinten gyomorszájon vágta a Fidesz csúcsprofinak tartott kommunikációs rendszerét is, amire nem volt még példa. Sodródtak az árral, miközben be kellett áldozni két alapembert: az államfőt és az EP-listavezetőt. Aki tisztában van a politikai folyamatokkal, annak tudnia kell, ez döbbenetesen nagy ár volt.

És még ki tudja, milyen csontvázak lapulnak a szekrényekben. Milyen más nevek lehetnek abban a korábbi „kegyelmi csomagban”? És mi van, ha a nagyságos vezérlő fejedelem egészségügyi problémák miatt hamarabb kényszerül nyugdíjba menni? Csak egy ilyen eset katasztrófával érne fel a gazdasági elit számára, hiszen a Fidesz 4-5 belső erőtere azonnal egymásnak esne. A sort hosszan lehetne még folytatni, de a lényeg, hogy nagyjából hasonló folyamat játszódik most le, mint a Kádár-rendszer utolsó éveiben. Akkoriban valakik előre gondolkodtak, és a gyors, kellemetlen meglepetésekkel járó összeomlás helyett megtervezték az irányított összeomlasztást, az úgynevezett lassú „békés átmenetet”, ami azzal járt, hogy a megszerzett pozícióik érintetlenek maradtak.

A gazdasági elit minden eshetőséget elemez, mindent számításba vesz. És mindenről naprakész adata van. Az információs rendszere olyan, mint egy kémiai vegyi laboratórium. Hetente nem nyilvános közvéleménykutatásokkal szondázzák a társadalom hangulatát. És azt is pontosan tudják, mi foglalkoztatja az embereket, kit kedvelnek, kit utálnak, ki a szimpatikus. Csak egy példa: amikor önök rákattintanak egy internetes oldalra és beleegyeznek, hogy úgynevezett „sütiket” telepítsen a szolgáltató a gépükre, akkor nemcsak a reklámkonvergálásban „segít” ez a nagyszerű program, hanem azt is figyeli, mikre kattintanak. Nem minden oldal ilyen, de abban biztosak lehetnek, hogy a fősodratú jobb- és baloldalinak nevezett médiafelületek mindegyikébe be van építve ez a kémprogram. Működés közben láttam ennek a rendszernek egyik változatát, az elemzés megdöbbentően pontos képet ad a társadalmi érdeklődésről, hangulatról. Ezek az adatok pedig egyre aggasztóbbak voltak az elmúlt hónapokban, mind többeket ért hidegzuhanyként, hogy valami nem stimmel a Fidesz illúziókeltető szimulátorával.

Na de hová vezethet mindez?

A következő években a Fidesz szavazóinak a tömege fog ráébredni, hogy például az akkumulátorgyártási nagyhatalmi státusznak döbbenetes környezetvédelmi és egészségügyi következményei lesznek. Megrázó lesz azzal szembesülni, hogy indiai, pakisztáni százezrek lepik el az országot, elvéve minden érvényesülési lehetőséget az őshonos magyaroktól. Rengetegen lesznek kénytelenek felébredni Csipkerózsika-álmukból, hogy nincstelen földönfutókká váltak Orbán Viktor magyar nemzeti keresztény kormányzása alatt.

Összeomló egészségügy, megsemmisülő mezőgazdaság, egy harmadik világ gyarmati életnívója következik. Egy ilyen hatalmi rendszer tömegek céltáblájává fog válni, aminek a vége a totális összeomlás. Lesz majd egy Fidesz-bűnbak, amit lehet szidni, de a rendszer reinkarnációját már most meg kell tervezni.

Amikor a társadalomban rendkívül sok szabadon lebegő feszültség halmozódik fel, ami nincs levezetve, az minden rendszer számára a legveszélyesebb kombináció, ugyanis a hatása kiszámíthatatlan, kontrollálhatatlan eseményeket szülhet, ha a társadalmi feszültségek robbanáspontig jutnak. Erre voltak jók egykoron a Hofi Gézák, akik az úgynevezett problémák kimondásával levezették ezt a feszültséget. Irányított módon, cinkosokkal, árulókkal. Ma pedig ehhez új szereplőket kell keresni.

A gazdasági elit pontosan tisztában van azzal, hogy mikor kell a gebéről leszállni, és a döglött lóra nem raknak már nyerget. Ezért meg kell tervezni az irányított összeomlasztást, az átmenetet a 2030-as új globális világrendbe. A Fidesz most átmenetileg megmarad, és mellette fokozatosan kiépül a protestszavazói társadalmi bázis, az a rendszer, amely a Fidesz összeomlasztása után tovább szolgálja az embereket kifosztó gazdasági hatalmat. Ez most a nagy feladat, levezetni a feszültséget, új politikai rendszert építeni, azt az illúziót kelteni, hogy ez teljesen más lesz, mint az eddigi, pedig valójában nem lesz más. Hiszen pont az a terv, hogy ne változzon semmi, de azt az emberek változásként éljék meg.

Mint 1990-ben, kell egy új SZDSZ, amelyik harcos MSZP-ellenes antikommunista szólamaival elnyeri a tömegek bizalmát. Csakhogy anno az SZDSZ-t nem azért hozták létre, hogy megbuktassa a kommunistákat, hanem pont fordítva, segítőjük, támaszuk legyen. Mennyien meglepődtek, amikor ezek koalícióra léptek! Most valakik a Fideszből kiábrándult szavazókra hajtanak, akik nem is sejtik, hogy cseberből vederbe kerülnek. Ezzel párhuzamosan százezreket lehet behúzni a bizonytalan voksolók táborából, egyben gyengíteni a Mi Hazánk pozícióit, amely rengeteg Fideszből kiábrándult voksolót csábított át, antiglobalista politikájával pedig a baloldali köröket is meg tudja szólítani. A gazdasági elit számára a Mi Hazánk megerősödése egyenlő lenne a legdurvább rémálommal.

Ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére! Az elmúlt hetek káoszelméletében a Fidesz kegyelmi baklövése földrengéssel felérő cunamit gerjesztett, ennek a hullámán pedig váratlanul egy Magyar Péter nevű szörfös tűnt fel. Eddig kizárólag a Fidesz politikai és gazdasági vizein próbálta ki a deszkáját, de volt felesége beáldozása a Fidesz részéről annyira felbosszantotta Pétert, hogy kitálalt a gonosz birodalomról, egyben felajánlotta szolgálatait a Fidesz megbuktatására. Bármelyik vidéki becsületsüllyesztő kocsmában óriási hahotázással díjaznák a kapatos vendégek, ha elmesélnénk egy ilyen történetet. Ha nagyon kardoskodnának amellett, hogy ezt higgyék el, jó eséllyel kipenderítenék a szűrünket azok, akik gyanút fognának, hogy esetleg a bolondját járatjuk velük.

Csakhogy a politikai kommunikációban nem az a lényeg, hogy mi az igaz és mi hihető, hanem az, hogy mit lehet valóságként elhitetni. Ebben pedig nagy tapasztalattal rendelkezik a fősodratú média. Emlékezzünk csak a Covid időszakára, amikor a legképtelenebb őrültségeket fogadtatták el kész tudományos tényként a társadalommal. Vagy nézzük a nemzeti konzultációt, a Fidesz megszavaztatta a híveivel, hogy pénzügyileg ne támogassák Ukrajnát, és ne vegyék fel az EU-ba. Majd Orbán Viktor arcátlanul mindkettőhöz asszisztált, és a propaganda elhitette, Orbán egy hős, amiért szembement a saját szavazóival, a fideszesek pedig ünneplik ezért. Micsoda tébolyult helyzet… Ehhez képest Magyar Péter messiási küldetésének terjesztése gyerekjáték.

Vajon a véletlen műve lenne, hogy Magyar Pétert a Partizán nevű balliberális globalista portálhálózat és a fideszes médialakájjá változtatott Index karolta fel egyszerre? Aztán folytatta a sort az összes többi globalista platform, mint a Telex, 24.hu stb?

A politikai rendszer meglehetősen zárt világ. Nem elég a leleményesség, a hitelesség, el is kell jutni az emberekhez, erre szolgálnak a milliárdokból fenntartott médiagépezetek. Ha valamit nagyon nyomatnak, annak mindig célja van, az mindig valakiknek az utasítására történik, mint ahogy bizonyos információk elhallgatása sem a véletlen műve. Én is ezt csináltam, tudom, miről beszélek. De ha kétkednének a szavaimban, gondolják át, mennyi életszerű, hogy a teljes médiahálózatban hirtelen mindenki azért kezdett el dolgozni, hogy megismerje a világ azt az embert, akiről semmit sem tudnak, és korábban sem tudtak semmit? Csakhogy valakik most pontosan tudják, ki az az illető, mi a célja, és ami a legfontosabb, kik állnak mögötte.

Vajon a véletlen műve lenne az is, hogy az oknyomozó újságírók seregéből senki nem veszi észre, hogy Magyar Péter történetei mögött eddig egyetlen érdemi információ sem volt? És ha lesz valamilyen hangfelvétele vagy levele, tegyék fel maguknak a kérdést, milyen jellemű ember az, aki a sajátjai, esetleg a legjobb barátjával folytatott beszélgetést nyilvánosságra hozza mint bűncselekmény bizonyítékát? Életszerű lenne megbízni egy ilyen személyben?

Vajon életszerű, hogy személyes bosszúhadjáratot indítson valaki volt felesége miatt Rogán Antal ellen? Ráadásul az illető feleség most Facebook-bejegyzéseivel olyan látszatot kelt, mintha a házasságban Magyar Péter verte volna.

Vajon a véletlen műve lenne, hogy Magyar Péter ügyvédje Bárándy Péter, a balliberális oldal egykori igazságügyi minisztere, a gazdasági elit jogásza? Vajon hogyan találtak egymásra?

Jól emlékszem, amikor Mediaworks-főszerkesztőként részt vettem azokon a bizonyos Rogán-találkozókon, hányszor merült fel, miként kell kezelni a Fideszt korrupcióval vádoló szólamokat. A propagandaminiszter mindig egy példát emelt ki, az akkori cseh kormányfő, Andrej Babis esetét, aki a kiszivárgott hangfelvételen az egyik munkatársát arra utasította, hogy kerüljön meg minden közbeszerzési eljárást, és a saját cégével kössön szerződést.

- A társadalmat ez nem érdekelte, ugyanis a társadalom is korrupt, lopnak, ki ahogy tud. A korrupció hozzátartozik a politikai elit megítéléséhez. Ha nem lopsz, azt úgyse hiszi el senki. A korrupció csak a balliberális köröket és a szavazóikat zavarja, mert nincsenek a tűzközelben. Százszor lemértük, a Fidesznek a saját táborán belül nem tud ártani, ha korrupcióval vádolják. Ez a Fideszre semmilyen veszélyt nem jelent – mondta Rogán.

Rengetegszer eszembe jutott ez a történet, és Magyar Péter kapcsán ismét felmerült bennem a kérdés: vajon véletlen lenne, hogy Magyar Péter nem ismerte ezeket a méréseket? Legjobb barátja, Gulyás Gergely miniszter, a legbennfentesebb ember erről nem tájékoztatta, és az akkori miniszter felesége sem mondott neki semmit?

Vajon a véletlen műve lenne, hogy Magyar Péter pont olyan irányból támadja a Fideszt, amivel nem tud a rendszernek érdemi kárt okozni, viszont a Fideszből kiábrándultakat meg tudja téveszteni, hogy azok ne menjenek át például a Mi Hazánk táborába? Azaz begyűjti a leszakadó voksokat, hogy aztán azokat újra a Fidesz hatalmi szolgálatába csatornázza be. Mert mit is jelentett ki március 15-én: koalíciós kormányzásra készül egy Orbán nélküli Fidesszel, de Gyurcsánnyal és a Mi Hazánkkal nem, utóbbi ugyanis „a Fidesz szatellitpártja”. Majd így folytatja: „Mindenki tudja, hogy a Mi Hazánk politikusai rendkívül jó kapcsolatot ápolnak a Fidesz politikusaival, és olyan dolgokra vannak tartva, amit a Fidesz önmaga nem akar elvégezni”.

És akkor most figyeljenek jól: Magyar Péter március 19-én bejelentette, hogy másnap, szerda reggel 10 órakor a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen indítja napját, ahová elkísérik jogi képviselőik, többek között dr. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter. Mint írta: „A Schadl-Völner ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt. Erről és további terhelő információkról miniszterektől szereztem tudomást és bizonyítani tudom. Hozzátette: „elmondom a hatóságnak a rendelkezésemre álló összes információt és ezt követően a nyilvánosságot is tájékoztatom a történtekről, ami után a kormány nem tehet mást, minthogy lemond. Rogán Antalnak üzenem, hogy izzítsa az egyik magángépét, és mielőbb keressen olyan országot, ahonnan nincs kiadatás. Mert ugye, a börtön ablakába soha nem süt be a nap…”

Csak egy dologról nem esett szó Magyar Péter bejegyzésében, nevezetesen: a Schadl-féle végrehajtói botrányt a Mi Hazánk robbantotta ki. Amíg Magyar Péter volt nejével csendben asszisztált az ügy eltussolása során, addig a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László és a párt jogásza, dr. Fiszter Zsuzsanna beadványok, tájékoztatók özönével próbálták feltárni az igazságot már 2020 óta!!!!! Ennek lett büntetőeljárás és lemondási hullám a vége. Bizony, bizony, a Mi Hazánk nélkül nincs Schadl-féle végrehajtói botrány, aminek a hullámán most megjelent Magyar Péter Bárándy György ügyvédjével, hogy börtönbe zárják Rogán Antalt.

És most tegyük fel a kérdést, mint Columbo hadnagy: ha igaz, amit Magyar Péter állít, nevezetesen: a Mi Hazánk a Fidesz szatellitpártja, „és olyan dolgokra van tartva, amit a Fidesz önmaga nem akar elvégezni”, akkor elképzelhető, hogy Rogán Antalék azért tartják a Mi Hazánkat, hogy Rogán Antal börtönbe kerüljön, és megbukjon a Fidesz-kormány?

Senki ne hamarkodja el a választ, de amíg ezen törik a fejüket, elmesélek egy másik történetet: a már említett találkozókon a Fidesz korrupciózása kapcsán Rogán nem egyszer kitért arra, hogy mivel nem árt az ügy a pártnak, sok tekintetben kifejezetten hasznos, hiszen eltereli a figyelmet olyan ügyekről, amik kellemetlenek. Rágják csak nyugodtan azt a korrupciós gumicsontot, ne foglalkozzatok vele – mondta Rogán.

Vajon véletlen lenne, hogy Magyar Péter korrupciós gumicsontja sikeresen elterelte a figyelmet olyan lényeges kérdésekről, mint a hamarosan aláírásra kerülő WHO-szerződés, ami kiszolgáltatja a magyar embereket egy marxista terrorista, Tedrosz Gebrejeszusz rémuralmának? Senki nem beszél a Rogán Antal-féle digitális állampolgárság veszélyeiről, ami a kínai típusú társadalmi kreditrendszer diktatúrájának első eleme. Nincs terítéken a DSA-törvény, amit nemrég fogadott el a parlament, miszerint a közösségi platformok szabályozását a Fidesz átengedte Brüsszelnek, feladva ezzel az információs szuverenitásunkat. Sikeresen elhallgatják a Covid-oltás áldozatainak kártalanítási kérdését, a Mi Hazánknak a készpénz védelmében beadott alkotmánymódosításának leszavazását, és hát kit érdekel, hogy kínai rendőrök érkeznek Magyarországra, és ennek milyen következményei lesznek? Miért lenne téma az akkumulátorgyárak döbbenetes környezetszennyező hatása, az összeomló demográfia, ami nemzetünk megsemmisülését vizionálja. És vajon kit érdekel, hogy folyamatosan rúgják ki a magyarokat a munkahelyeikről, helyettük pedig indiai, pakisztáni tömegek érkeznek?

Az új globális világrend éppen a saját és a gyerekeink jövőjét készül olyan keretek közé zárni, amelyhez képest a kommunista diktatúra egy leányálom volt. Mit ad Isten, Magyar Péter ezekről tudomást sem vesz.

Létezik, hogy Magyar Péter egy szatyorral a fején szemléli a magyarokat is veszélyeztető globális folyamatokat? Nem látta és most sem fogta fel, hogy merről fúj a szél? Ő lenne a kapitány a magyarok hajóján? Mert erősen úgy tűnik, hogy még evezősnek is életveszélyes…

Hol volt az elmúlt években Magyar Péter, amikor az egész magyar társadalmat terrorizálta a hatalom a globális WHO utasítására? Hol volt Magyar Péter, a szabadság hőse tavaly decemberben, amikor a parlament elfogadta a digitális állampolgárságról szóló törvényt, a globális diktatúra fő platformját? Hol volt Magyar Péter, amikor a végrehajtó maffia ezerszámra semmizte ki a magyar családokat? (Speciel erre a kérdésre tudunk válaszolni, az egészet végigasszisztálta az akkori feleségével.) Merre sétálgatott Magyar Péter, amikor a fúrt kutak nyilvántartásba vételét akadályozta meg a Mi Hazánk, ami a víz feletti globalista kontroll első lépése lett volna. Merre sétáltatta a kutyáját Magyar Péter, amikor a napelemesek kedvezőtlen elszámolásának megváltoztatását akadályozta meg a Mi Hazánk? És hol van most, amikor el kell utasítani a WHO-szerződést, azt a tervet, hogy a magyar emberek egészségét kiszolgáltassák a profitéhes vakcinagyártó üzleti köröknek?

És kikből áll az a politikai platform, aminek Magyar Péter lett a messiása? Azt mondja, hogy hamarosan megtudjuk, ám annyit elárult, önkéntesek hada áll készen a nagy munkára.

Az önkéntesek hada ugyanolyan népmesei kellék ebben a történetben, mint a saját pálfordulása. Több ezer ember, akik nem ismerik egymást, nem csináltak együtt semmit, majd hirtelen egyik percről a másikra összefognak valami illúzió mentén, és érdemi munkát tesznek valamibe. El tudja ezt képzelni valaki?

Bármilyen pártot, rendszert egyik percről a másikra pusztán önkéntesekkel nem lehet működtetni, professzionális irányítás kell hozzá, amihez pedig sok-sok pénz szükséges. Azaz oligarchák, akiknek valamilyen céljuk van és lesz azzal kapcsolatban, amit támogatnak.

A közelmúltban meglehetősen közelről láthattam azt a folyamatot, ahogy a feleségem másokkal együtt létrehozott egy kezdeményezést civil szervezet formájában. Csak tízen vannak, mindenki önkéntesként tevékenykedik benne, megvan a közös elhivatottság, mégis rengeteg feszültségen, mélyponton vannak túl, mert a különböző karakterű, személyiségű embereket egymáshoz csiszolni nemcsak tehetség kérdése, hanem idő is kell hozzá. Mindannyiunk életében vannak ilyen példák, amikor azt gondoltuk, valakivel együtt tudunk dolgozni, de a valóságban mégsem ment, hiába volt közös a cél és az elhivatottság. Vajon mennyire életszerű, hogy a buborékban élő aranyifjú Magyar Péter, aki még soha nem dolgozott emberekkel, csak emberek dolgoztak alatta, most olyan önkéntesek hadát fogja össze, koordinálja, akik felülemelkednek emberi jellemükön, minden gyengeségükön, emiatt pedig mindannyian bízhatunk bennük?

A Mi Hazánk oligarchák nélkül csak azért tudott bejutni a parlamentbe, azért sikerült megmaradnia a politikai térben, mert a renegáttá vált Jobbikból kiválva egy régóta összeszokott csapat kezdte el építeni, akik sok közös munkán, élményen, küzdelmen voltak túl. A bajtársiasság szelleme volt a kulcsfaktor, ami sokkal nagyobb összetartó erő, mint a pénz, az oligarchák finanszírozása. És párhuzamosan ott van a Mi Hazánkban a rengeteg munka, amit a hatalom wellnes részlegén eltöltött Magyar Péter el sem tud képzelni.

Magyar Péter szerint „polgári” és „ideológiamentes” együttműködésre van szükség. Ilyen állat tényleg nincs! Képzeljük el, mennyire össze tudja kovácsolni az önkénteseket hadát, ha még egy közös értékrendjük sincs. És hát a jó ideológiamentesség… Ó, mennyiszer hallottuk ezt már Klaus Schwabtól Vona Gáborig! Pont ez a globális technokrata állam víziója, amelynek döbbenetes hátterét Mattias Desmet A totalitarizmus pszichológiája című könyvében rajzolta meg. Akinek nincsen ideológiája, annak értékrendje sincsen. Ideológia nélkül csak lelketlen, technokrata államot lehet vezetni, amelyben semmi nincs, ami emberi. A Diákhitel Központot mint céget Magyar Péter tudta ideológiamentesen irányítani, minden mást egyszerűen életszerűtlen, hogy tudna.

A politikai döntéshozatalt irányító gazdasági globális hálózatrendszer alapelemeit Caroll Quigley, Gerry Docherty és Jim Macgregor professzorok már bemutatták. Részletesen ismertették azt is, hogy a gazdasági hatalmat szolgáló politikai elit leendő vezetőit személyiségjegyeik feltérképezése után milyen módszerekkel választják ki, építik fel, helyezik pozícióba. Sokan akkor sem tudnak arról, hogy kit szolgálnak, amikor hatalomban vannak. Ezeknek a rendszereknek a magyarországi nyúlványait Raffay Ernő és Borvendég Zsuzsanna történészek részben feltárták. Mindannyian arra keresték a választ, miként viszonyultak egymáshoz a hatalmi hierarchiák és a gazdasági hálózatok. Döbbenetes azzal szembesülni, hogy például a kommunista diktatúrának nevezett időszakban senki által nem ismert, egyszerű minisztériumi tisztviselőnek vagy valamelyik lényegtelennek tűnő hivatalvezetőnek nagyobb hatalma volt, mint magának Kádár Jánosnak.

Borvendég Zsuzsanna egyik cikkében így fogalmaz a globális hálózatokról: „a nemzetközi tendenciák tökéletesen megfeleltethetők hazánk történelmének is – bár én egy kicsit továbbgondoltam a diktatúrák szerepét a hálózatok és a hierarchiák közötti erőviszonyok kialakításában. Ez az elmélet adja egyébként a legérthetőbb magyarázatot a rendszerváltás problematikájára, hiszen a rendszerváltó elit a pártállami hierarchiát bontotta le, holott a hatvanas évek végétől megerősödő (nyugati kötődésű) hálózatok a nyolcvanas évekre már egyértelműen átvették a kezdeményező szerepet, de érintetlenek maradtak az átmenet idején. Hatalmuk és befolyásoló erejük ma is stratégiai kérdés.”

Most is egy megkövesedett, elöregedett hatalmi rendszert kell lépésről lépésre lebontani, mert ennek a falai veszélyesen megdőltek, és közben elterelni a figyelmet azokról a globális tervekről, amelyek keretében minden magyar ember kezére bilincset akarnak tenni, elérni a szabadság teljes felszámolását, hogy a végén az ember, ahogy a Mátrix című filmben van, csak egy erőforrás legyen. Ebben a tevékenységben az egyik jelölt Magyar Péter. Ehhez a munkához keresik most az önkéntesek hadát, akik egy illúzió hatása alatt eladják gyerekeik, családjaik jövőjét. A feladat az embertelen, technokrata új világrendbe bevezetni a magyarokat.

Az igazi ellenség még nem mutatta meg az arcát. De az biztosnak tűnik, hogy Magyar Péterben bízni ma annyit jelent, mintha valaki betegként a gyógyulás útját a hóhérnál keresné.

Kapcsolódó: Toroczkai-válasz Magyar Péternek: olyan ember vádol minket Fidesz-bérencséggel, aki egész életében a NER haszonélvezője volt