2017. november 25., szombat, Katalin, Alán napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:52 Puccsszerű hatalomváltás a luhanszki szakadároknál21:27 Fürdőköntösben ment iskolába a havonta egymilliós zsebpénzt elverő cigány - és senki sem mert szólni neki21:08 Semjén ma már minden lényeges kérdésben ugyanazt gondolja, amit az Izrael-imádó hitgyülis szekta20:13 Szijjártó: amíg Ukrajna vissza nem vonja a jogsértő oktatási törvényt, nem támogatjuk EU-integrációs törekvéseit20:03 "Potenciális terrortámadás" a londoni metróban19:54 Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a lengyel kormány ellen a függetlenség napi "rasszista jelszavak" miatt19:46 Felelősségre vonnák Gyurcsányt a devizahitelesek (is)19:01 Megint támad a pápa: a migránsok "kultúrájuk kincseivel érkeznek", "békés jövőt" lehet építeni velük18:31 Az oroszok az Iszlám Állam állásait támadták az Eufrátesz nyugati partján17:40 Svédország megszállói, árulói és védelmezői (I. rész) - A megszállás alatt álló ország haláltusája16:50 Az adósoknak van menekvés, de ezt a közjegyzők nem nagyon akarják16:37 Újabb idióta ötletelés Berlinben: Jamaica- helyett Kenya-koalíció jöhet - vagy csak sima összeborulás Schulzékkal15:51 Több áramot fogyaszt a Bitcoin, mint Magyarország15:15 Tanúként hallgatták meg Gyurcsány feleségét Kecskeméten14:28 Koszorúzással tisztelegnek a Szovjetunióba hurcoltak előtt
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Colin Hines: Globális kiáltvány; Lokalizáció - Egy időszerű eszme

Reklám


A globalizáció és a szabadkereskedelem példátlan támadások kereszttüzébe került, miután ártalmaik egyre nyilvánvalóbbá válnak. Eljött az ideje a globális gazdasági rendszer újfajta irányultságán alapuló, átfogó és radikális alternatívának.
A cél az egyenlőtlenségek csökkentése, az alapvető életszükségletek teljesebb kielégítése és a környezet megfelelő védelme. Mindehhez biztosítani, támogatni és fejleszteni kell a demokratikus ellenőrzést és az állampolgári részvételt a fenntartható helyi gazdaságok újjáépítésében. Az alternatíva: a Globálisan védd a lokálist jellegű megközelítés.
1. fejezet
Ez a folyamat a lokalizáció -- az egymással kölcsönös összefüggésben lévő és önerősítő intézkedések és eljárások rendszere, amely aktívan diszkriminál a helyi javára. Az egyes emberek, a közösségek és az üzleti élet szereplői számára olyan politikai és gazdasági keretet kínál, mely újradiverzifikálja a helyi gazdaságokat. Növelni képes a közösségek összetartó erejét, csökkenteni a szegénységet és az egyenlőtlenségeket, javítani a megélhetési feltételeket, erősíteni a társadalmi gondoskodást és a környezet védelmét, és minden tekintetben kulcsfontosságú biztonságérzettel szolgál.
Ez teljes mértékben ellentéte a globalizáció programjának, amely a kereskedelem ellenőrzésének "kopaszd meg a szomszédodat" szintjére redukált elvét hangsúlyozza, és valamennyi gazdaságot olyan módon igyekszik eltorzítani, hogy azok elsődleges célja a nemzetközi versenyképesség legyen. Ezzel szemben a lokalizáció programja a "jobbíts a szomszédod helyzetén" jellegű támogatói nemzetköziséget vallja, ahol az eszmék, a technológiák, az információk, a kultúrák, a pénz és a javak áramlása -- végcélja szerint -- a helyi gazdaságok világméretekben való újjáépítését és védelmét kell, hogy szolgálja. A hangsúly itt nem a versenyen, hanem az együttműködésen van, aholis a cél nem a legolcsóbb, hanem a legjobb termék, illetve szolgáltatás biztosítása.
Globalizáció -- irreális elveken nyugvó világméretű realitás
2. fejezet
A kereskedelem liberalizációja a komparatív előnyök hibás közgazdasági elméletéből indul ki, annak kikezdhetetlen követelményéből, hogy nemzetközileg versenyképesnek kell lenni, abból az illuzórikus ígéretből, hogy a növekedés idővel mindenki számára jólétet biztosít. A komparatív előnyök -- csináld azt, amit a legjobban tudsz, amihez a legjobbak az adottságaid, és minden mást szerezz be a külpiacról -- elefántcsonttorony-elméletnek bizonyultak, mely figyelmen kívül hagyta azt a realitást, hogy mennyire eltérő hatalmi pozíciókkal rendelkezik egy kereskedő és egy termelő, illetve hogy milyen eltérőek az egyes nemzetek közötti erőviszonyok. Eredetileg még azt gondolták, hogy a pénz szerepe megmarad helyinek. Dacára a hibás alapvetéseknek és annak, hogy az elmélet napjaink vonatkozásában teljességgel irreleváns, a WTO (World Trade Organization) a komparatív előnyök leglelkesebb szószólója és erőltetője.
3. fejezet
A tőkejavak vonatkozásában az az uralkodó nézet, hogy a pénz világméretű szabad áramlása biztosítja annak hatékony és ésszerű használatát, lehetővé teszi a pénzügyi befektetők számára, hogy a kockázatokat világméretekben szétterítsék, és végeredményben rákényszeríti a kormányokat az ilyen befektetők számára kedvező gazdasági környezet kialakítására. A valóság ennek épp az ellenkezője: a befektetők csordaszellemben cselekednek. A szabadon befektethető tőke kegyeinek elnyerése érdekében az egyes országok igyekeznek alacsony inflációt, alacsony adókat, alacsony szintű költségvetési központosítást felmutatni. Mindezek nyomán lemondanak a belföldi ellenőrzés olyan eszközeiről, mint a kamatlábak, az állami kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel, és az alacsonyabb hazai növekedés következményeként még a kereslet szinten tartását is kockáztatják. A közelmúlt gazdasági válságai rávilágítottak a globális pénzmozgások kártékony hatásaira, s az ezen pénzáramoltatás felgyorsítására kitalált Multilateral Agreement on Investment (MAI) kudarcba is fulladt a nemzetközi ellenállás miatt.
A globalizációtól a lokalizáció irányába való elmozdulás előnyei
4. fejezet
A globalizáció káros hatásai miatt kibontakozó nemzetközi ellenállás egyre fokozódik. Bár a lokális alapvetően nemzetállami keretekkel rajzolható ki, paraméterei bizonyos mértékig a figyelembe vett javak és szolgáltatások körétől függenek. Így élelmezési vonatkozásban jelenthet országrészeket, míg a légi közlekedés tekintetében földrajzi régiókat. A lokalizáció igen széles körű involváltságot feltételez; nem olyasmi, ami az emberek ölébe hullik, hanem amiért az embereknek tenniük is kell. A lokalizáció hatalmas potenciálja magában foglalja a hatalom átruházását, a gazdaság ellenőrzését, a fokozott társadalmi gondoskodást és környezetvédelmet, az emberarcú technológiai fejlődést. A globális pénzügyi instabilitás még időszerűbbé teszi a folyamat beindítását.
5. fejezet
A lokalizáció elősegíti a fenntartható helyi közösségek kialakulását, ezzel támogatva a helyi gazdaságok újjáépítését. Lehetővé teszi a társadalmi kohézió kialakulását és a gazdasági megújulást, különösen a munkaigényes ágazatokba történő befektetések, az infrastruktúra megújítása és a személyes, közvetlen törődés révén. A helyi vállalkozásnak központi szerepe van és nagy haszna. A globalizáció a másik oldalról hármas fenyegetést jelent a fenntartható helyi közösségek számára. A nemzetközi versenyképesség fetisizálása a közkiadások megnyirbálásához vezet, mely nehezíti a közösségek megújulását; a közbeszerzési piac idegen érdekek javára történő megnyitása helyi munkalehetőségeket számol föl; a helyi piacokra termelő kisgazdaságoktól a nagyüzemi gazdálkodás irányába történő elmozdulás a jómódúak élelmezését szolgálja globális szinten.
A lokalizációhoz vezető lépések
6. fejezet
Az első lépés a lokalizáció irányába egy nagy lélektani fordulat kell hogy legyen: elfordulás annak végzetszerű elfogadásától, hogy a globalizáció a nehézkedési erőhöz hasonlóan megkérdőjelezhetetlen, az önerősítő lépések olyan rendszere irányába, melyek révén nemzetközi végcélként gyökeret verhet az a szemlélet, hogy Globálisan védd a helyit. Olyan garanciális védintézkedéseket kell bevezetni egy világosan megfogalmazott, közmegegyezéses átmeneti időszakban, mint az export-import ellenőrzése, kvóták, támogatások valamennyi kontinensen. Ez nem a régivágású protekcionizmust jelenti, mely törekvései szerint a hazai piacot védelmezi, miközben elvárja, hogy mások piaca nyitott maradjon. A hangsúly a helyi kereskedelmen lesz. Minden fennmaradó távolsági kereskedelemnek a helyi gazdaságok diverzifikációjának megalapozását kell szolgálnia. Ehhez a radikális, drámai változáshoz szükség lesz a transznacionális vállalatok ellenállásának leküzdésére, és ennek regionális országcsoportok szintjén kell végbemennie, különösen a legfejlettebb Európában és Észak-Amerikában.
A termelés helyivé tétele és a transznacionális vállalatok ellenőrzése
7. fejezet
Az ipar a telepedj le itt, hogy itt adj el politikája révén tehető helyivé, ezáltal biztosítva a lokalizált termelést. A tipikus multi-fenyegetéssel, a termelés áthelyezésével is kevésbé kell számolni, ha a meglévők mellett mindenhol megjelennek az esetleg államilag is támogatott új helyi versenytársak. Miután a transznacionális vállalatok röghöz köttetnek, belföldi aktivitásuk és adózásuk is nemzeti ellenőrzés alá kerül. A lokalizáció hívei által szükségesnek tartott társadalmi, foglalkoztatási és környezeti szabványok bevezetése is megkerülhetetlen. A megfelelő társasági adórendszer lehetővé teheti, hogy a legkülönfélébb áremelkedések negatív hatásait a szegényebbek körében kompenzálni lehessen.
A pénz lokalizálása
8. fejezet
A pénz zabolátlan nemzetközi áramlásának katasztrofális hatásai oda vezettek, hogy komolyan fontolóra kell venni bizonyos korlátozások újra bevezetését. A pénzt úgy kell megkötni, hogy annak kibocsátója túlnyomórészt felségterületén funkcionáljon, megalapozva a diverz, fenntartható helyi gazdaságokat. A szükséges intézkedések része lehet a tőkemozgások kontrollja, speciális adók, az adóelkerülés -- például az off-shore bankközpontok -- ellenőrzése, lakossági kötvénykibocsátás, hitelszövetkezetek, a helyi orientációjú bankok újjáélesztése, helyi cserekereskedelmi sémák (barter) alkalmazása. A pénznek a külföld felé való bármilyen célú áramlását is úgy kell szabályozni, hogy az az érintett országok helyi gazdaságait erősítse.
Lokalista versenypolitika
9. fejezet
A helyi versenyszabályok biztosítani fogják, hogy jó minőségű termékek és szolgáltatások kerüljenek piacra azáltal, hogy a hazait és abból is a minőségit erősítő mozgásteret alakítanak ki. Megszabadulva a lefelé nivelláló nemzetközi versenykényszertől, a gazdasági élet olyan keretek között működhet, ahol -- a világ minden tájáról eredő legjobb gondolatok és technológiák által felvértezve -- folyamatosan fejlődik a foglalkoztatási, a társadalmi és a környezetvédelmi szabályozórendszer. A kormányok versenypolitikája felelős az üzleti világ szerkezetéért, a piaci részesedések alakulásáért, továbbá szabályozza a cégek magatartását.
Lokalizációs adópolitika
10. fejezet
Ahhoz, hogy a lokalizációra való átmenet számláját állni tudjuk, és egyúttal javíthassunk a környezet állapotán is, az adóbevételek nagyobb hányadát a nem megújítható energiaforrások felhasználásához és a szennyezőanyag-kibocsátáshoz kötődő forrásadók kivetésével kell biztosítani. Az igazságosabb társadalom kibontakoztatása érdekében a termelés-áthelyezés és az adóparadicsomok kiskapuinak felszámolása lehetővé fogja tenni, hogy a társaságokat és a magánszemélyeket vagyoni helyzetük, bevételeik, a hozzáadott értékadó (áfa) révén a fogyasztásuk, illetve ingatlantulajdonuk arányában adóztassuk. Az adóbevételek egy részét a társadalom elmaradott rétegeinek bárminemű áremelkedéssel kapcsolatos kompenzációjára kell fordítani, miközben az élőmunka adó- és járulékterheit a munkahelyteremtés ösztönzése céljából csökkenteni célszerű, ezzel is elősegítve a foglalkoztatottság növelését.
Demokratikus lokalizmus
11. fejezet
A sokoldalú helyi gazdaság -- a termékeknek és szolgáltatásoknak a fogyasztási igényekhez maximálisan igazodó, lehető legszélesebb kínálata biztosítása során -- a mindennapi tevékenységek aktív demokráciáját követeli meg. A későbbi előnyök minél szélesebb körben való terítéséhez átfogóbb politikai, demokratikus és gazdasági kontroll gyakorlására van szükség helyi szinten. Egyfajta állampolgári jogon járó hozamrészesedés jogilag is garantálná a gazdasági kérdésekben való involváltságot. A politikai irányultságú tőkehalmozást korlátozni kell, a hatalomnak a társaságokról az állampolgárokra kell átszállnia. Ezzel együtt jár majd a prioritások felállításában és a helyi gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kezdeményezések tervezésében való maximális részvétel bátorítása. Ez megköveteli, hogy az állam, a közösségi hálózatok, szervezetek és állampolgári mozgalmak involváltsága egyensúlyban legyen.
Kereskedelem és segélyezés a lokalizáció szolgálatában
12. fejezet
A WTO által a gyakorlatba átültetett GATT (General Agreement on Tariffs and Trade -- Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) jelenlegi szabályait gyökerestől át kellene alakítani, hogy helyettük létre jöhessen egy ún. GAST (General Agreement for Sustainable Trade -- Általános Egyezmény a Fenntartható Kereskedelemért), melyet viszont egy demokratikus WLO (World Localization Organization) révén kellene érvényre juttatni. Hatásköre szerint azt kellene biztosítania, hogy a regionális kereskedelem, a nemzetközi segélyezési politika és a segélyek szétosztása, az információs és technológiai transzfer, valamint a fennmaradó korlátozott mértékű nemzetközi kereskedelem és befektetések a fenntartható helyi gazdaságok felépülését szolgáló szabályokat kövessék. A cél a maximális foglalkoztatottság előmozdítása a fenntartható, regionális önellátás szilárd kiteljesedése révén.
Hogyan jöhet létre a lokalizáció?
Növekvő szembenállás
13. fejezet
A globalizációval szemben akkor bontakozhat ki széles körű ellenállás, ha fel tudunk vázolni egy életképes lokalista alternatívát. Számtalan magánszemély és csoport igyekszik már a gyökerektől újraépítve erősíteni helyi gazdaságait. Az ilyen radikális helyi alternatívák kormányzati szinten való számbavételének legnagyobb ösztökélője annak igénye lesz, hogy valamilyen választ találjunk a globális gazdasági fejetlenségre és deflációra, a munkanélküliségre és az annak nyomán kialakuló elégtelen fogyasztói keresletre. Az eddigiektől eltérő, lokalista megközelítésnek a politikusok körében imperatívuszként való felmutatásában hasonlóan döntő jelentőségű a politikailag aktívakra gyakorolható nyomás. A nyomásgyakorlás eredményeképpen a globalizáció egyes specifikus kérdései mentén felvállalt küzdelemtől eljuttathatjuk őket egészen odáig, hogy felismerjék: személyes sikerességük is csak a lokalizáció felé mutató változások keretében biztosítható, de egy nemzetközileg egymást támogató módon. Röviden: Globálisan védd a lokálist.
Munkahelyek felszámolása, növekvő defláció
14. fejezet
A globális defláció kiváltói: a termelésnek az alacsonyabb bérszínvonalú országokba való kihelyezése, az automatizáció és a közkiadások megnyirbálása; s mindezeket a nemzetközi versenyképesség kereskedelem-liberalizációs diktátuma még kényszerítően hajszolja is. A harmincas évektől kezdődően mindez a globális alulfoglalkoztatottság és munkanélküliség kiváltója lett. A foglalkoztatottság növekedése egy olyan sikeres kampány végeredménye lehet, mely a hazai társadalmi gondoskodás és a munkakörülmények jobbítását, valamint az ennél globálisabb kérdések megoldását szolgálja, mint például az élelmezés biztonsága, a környezet védelme és fejlesztése. Mindenesetre az ilyen intézkedések sohasem lesznek kellően eredményesek, ha nem foglalódnak egy lokalizációs stratégia keretébe.
Lokalista ébresztő a politikai aktivistáknak
15. fejezet
A WTO elsődleges célja a kormányok jogalkotói és szabályozói autoritásának korlátozása, melyet a kereskedelem gátjának tart. Így a nemzeti kontroll a hazai prioritások érvényesítése helyett a kereskedelem-liberalizálási célok elősegítésének irányába tolódik. Az aktivistáknak számba kell venniük, hogy céljaik eléréséhez nincs-e szükség egy -- a globalizáció eszméjéhez hasonlóan -- mindent átölelő, mindenen átható megközelítésre a célok elérését leginkább akadályozó globalizációs folyamat leküzdéséhez. Értékelniük kell, hogy vajon mind a maguk, mind támogatóik prioritásai nem egyedül csak a lokalizáció egyfajta "globálisan védd a helyit" szerű formája révén érvényesíthetők-e. Ezen a módon lesznek képesek folyamatosan hozzájárulni a globalizmus uralkodó paradigmája visszautasításának és egy lokalistával való felváltásának folyamatához, melynek révén saját területükön megtapasztalhatják a motivációhoz oly fontos siker élményét.
Az a mozgalom, mely nem támogatja a lokalizációt -- vereségre ítélt a közjó, a szakszervezetiség és a kultúra vonatkozásaiban
16. fejezet
A hatékonyabb társadalmi gondoskodást zászlajukra tűző mozgalmak gyakran képtelenek számot vetni a globalizáció és regionális megnyilvánulásai, például az Európai Monetáris Unió által előidézett kényszerekkel, melyek korlátozzák a kormányok forrásbővítő és forrásmegosztó képességét. A szakszervezetek és egyéb munkajogi mozgalmak összekeverik a globalizációt és az internacionalizmust. Elfogadhatónak tartanak egy enyhébb, szelídebb piacliberalizálást, holott az enyhébb kereskedelmi korlátozások és a szegényebb országokban megmutatkozó növekvő munkanélküliség együttesen azt jelentik, hogy a foglalkoztatási biztonság, a bérszínvonal és a munkakörülmények többnyire kényszerűen még alacsonyabb szintre süllyednek. Ahhoz, hogy a kulturális sokféleség a lokalizációban rejlő változatosság révén felválthassa a globalizációt és a kulturális homogenizációt, szükség van a tömegmédiumok és mindazok bevonására, akik érdekeltek a nemzeti kultúra megőrzésében.
A nemzetközi fejlesztési programok lokalizálása
17. fejezet
A "korrektebb", liberalizált kereskedelmi rendszerért kiáltó fejlesztési szakértők figyelmen kívül hagyják azt a realitást, amit a kereskedelem-liberalizációs szabályok a Dél szegényeinek életére jelentenek. A fejlesztési kérdésekben elkötelezett nem kormányzati szervek is ragaszkodnak ahhoz a téves paradigmához, hogy a délről északra irányuló export jelentené a szegények felemelkedésének legfőbb útját. Ezen megközelítés déli kritikusai rámutatnak a szegény exportáló országok közötti káros versengés elkerülhetetlenségére, a nemzeti prioritásoknak a minél olcsóbb export hajszolása érdekében való háttérbe szorítására, az érintett társaságok érdekeit szolgáló sanyarú munkafeltételekre és a felelőtlen termelés-áthelyezésekre, s ezek helyett inkább a lokalista fejlesztéspolitika alternatíváját javasolják.
Az élelmezés biztonságának lokalizálása
18. fejezet
A globalizáció a transznacionális vállalatok és a nagy farmergazdaságok révén egyre inkább ellenőrzése alatt tartja a világ élelmezési rendszerét. Ennek a folyamatnak a fogyasztók és a földműves gazdák részéről megnyilvánuló ellenhatásaként csökken az élelmezés biztonsága, sokasodnak az ökológiai fenyegetések, és számolni kell a vidék hanyatlásával. A lokalizáció képes megfordítani ezt a trendet. A mind a gazdag, mind a szegény országok által megkövetelt élelmezési biztonság szükségessé teszi az önellátás fokozását. Nagyon fontos továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmének drámai visszaszorítása arra a szintre, amelyen a fennmaradó élelmiszeripari külkereskedelem már a megnövekedett önállóság hasznos kiegészítőjévé válik. Olyan tisztességes kereskedelmi szabályokkal kell ezt a folyamatot vezérelni, melyek előnyeit a kisgazdálkodók és az élelmiszert kicsiben előállítók élvezik, s amely az állatok és a környezet javát szolgálja. Egy ilyen élelmezés-lokalizációs program elválaszthatatlan része a földreform és a falusi gazdaságok revitalizálása.
A zöld globalizáció lehetetlensége
19. fejezet
A környezetvédők számtalan követelésének legfontosabbjai között szerepel annak szükségessége, hogy a környezetszennyezés minimalizálása, a vadon élő állatoknak és magának a vadonnak, a biodiverzitásnak a megőrzése érdekében mind az ipar, mind a mezőgazdaság vonatkozásában mértékletesen gazdálkodjunk az erőforrásokkal, és hogy a lehető legteljesebb mértékben éljünk az újrahasznosítás lehetőségeivel. Legújabban ez a program olyan pontokkal egészült ki, mint annak biztosítása, hogy a változások folyamán erősödjön a kialakuló új társadalom demokratikus kontrollja, az emberi, a kulturális és az állati jogok kiteljesedjenek és tiszteletet élvezzenek, az egyenlőtlenségek pedig csökkenjenek. A globalizáció kereskedelmi szabályainak arzenálja -- melyek a nemzetközi versenyképesség fokozását célozzák, a hangsúlyt a legolcsóbban való termelésre helyezik, bátorítják a belföldi befektetéseket és a külföldi társaságokat, valamint a közkiadások csökkentését -- mindezt akadályozza. Napjaink egyenlőtlen és környezeti szempontból destruktív világgazdaságából lehetetlen a természetes átmenet egy olyan jövő felé, ahol a jelen bekezdésben leírtak szerinti "fenntartható fejlődés" válik követendő normává.
Zöld lokalizáció
A lokalizáció irányába való radikális gazdasági átmenet költségeinek fedezetéül szolgálhat az energiahordozók és egyéb erőforrások, valamint a szennyezőanyag-kibocsátás ökológiai jellegű megadóztatása. Mindez környezeti szempontból is előnyös lenne, és lehetővé tenné az élőmunka közterheinek radikális mérséklését, ezzel javítva a foglalkoztatottságot. Az olyan versengő régiók megzabolázására, ahol az ilyen adókat nem alkalmazzák, újra be kell vezetni a vámokat és a külkereskedelmi forgalom ellenőrzését. A környezet számára a lokalizáció általában a távolsági kereskedelem alacsonyabb szintjét eredményezi, csökkenő energia-felhasználást és szennyezőanyag-kibocsátást. Ugyanakkor az esetleges egyéb káros környezeti hatások érzékelése és kezelése helyi élménnyé és üggyé válik, növelve ezzel a nyomást, a késztetést és a lehetőséget az események ellenőrzése, a hatékonyabb szabványok kidolgozása érdekében. Így a környezet tágabb értelmű megóvásában érintett mozgalmak tevékenysége sokkal hatékonyabb lenne, ha specifikus követeléseiket a lokalizáció mindenen átívelő kontextusába helyeznék.
Vitára ajánlott végkövetkeztetés - A lokalizáció szakít a mai piaccal
A globalizációtól a lokalizáció irányába való elmozdulás fő hajtóerejét nemcsak az ún. nem-kormányzati szervek reakciói, illetve bizonyos globális környezeti káresemények jelenthetik, hanem annak megértése, hogy a piaci terhektől végül is csak a lokalizáció által kínált feltételek és a biztos hazai kereslet potenciálja révén lehetséges megszabadulni. A kérdés csak az, milyen piac fog az eddigi helyébe lépni. Az a tény, hogy a jelenlegi rendszer képtelen a globalizáció következményeként fellépő defláció problémájának kezelésére, óriási lehetőséget kínál egy új szövetség, egy új cselekvési program kimunkálására. Ez végül is azokat fogja majd egybe, akik a helyi szinteken tevékenykednek, akik politikailag aktívak más szinteken, illetve a jelen történései által fenyegetett kis- és középvállalkozói szférát. Ezeknek a rétegeknek egymásra kell találniok, hogy kidolgozzák, miképpen célozható meg egy lokalista jövő, mely biztosítja a létfontosságú munka- és megélhetési lehetőségeket, a közösségek olyannyira vágyott újjáépítését és a környezet kellő védelmét, amely döntő jelentőségű. Röviden: aktiválniuk kell a lokalizációs programot.
Ahogy a magunk mögött hagyott század a bal és a jobb küzdelméről szólt, a 21. század a lokalisták, a vörös-zöldek és a kis "k"-val írandó konzervatívok szövetségét hozza el egy lokalista cselekvési program megvalósítása jegyében, szorítóba híva a politikai közép vereségre ítélt globalistáit. Úgyhogy elnézést kérve Marx Károlytól és Margaret Thatchertől, a jelszó ez kell hogy legyen: Világ lokalistái egyesüljetek - Van alternatíva!
Forrás: Colin Hines: Localization. A Global Manifesto; London: Earthscan, 2000. 256-264. oldal
(Fordította: Malecz Attila, Ökotáj)

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready