Győri Nemzeti Hírlap, 1944. augusztus 17.
A légibombázásokról előadást tartott Dóczy Lóránd alezredes a soproni nyári egyetemen. Dóczy Lóránd repülő mérnökkari alezredes kiváló szakember, akinek adatai feltétlenül pontosak. Éppen ezért közöljük előadásának adatait, melyek nemcsak rendkívül érdekesek, de egyúttal cáfolhatatlan bizonyságai annak, hogy az angolszászoknak nagyon sürgős a háború befejezése, mert az eddigi tempót sem anyagban, sem emberben nem bírhatják.
Zoom
Amerikai bombázók Csepel fölött. A füst alatt a Ferencvárosi pu., 1944
Dóczy alezredes Budapest veszélyeztetésével kapcsolatban felvetette azt a kérdést, hogy egy négyzetkilométer beépített hely, tehát a fővárosnak egy bizonyos hányada elpusztításához mennyi bombára, mennyi repülőre, és a bombázás technikai végrehajtásához szükséges ide és visszarepüléshez mennyi folyékony anyagra van szükség.
Hatalmas számok tűnnek ki a szakszerű számítás alapján. 870 bombázó 1750 tonna bombával tudna egy négyzetkilométer beépített területet romba dönteni.
Nézzük meg, mibe kerül egy 870 gépből álló bombázó köteléknek egy-egy iderepülése, támadása és visszarepülése.
Az olaszországi repülőterekről felszálló bombázóknak ide és vissza nyolc órát kell repülniük.
Egy ilyen repülésre 690 vasúti tartálykocsi benzint használnak el. Ez hatmillió-kilencszázezer liter benzin!
Ugyancsak kell nekik 35 tartálykocsi olaj.
A gépek lőszerszükséglete: Bombázógépenkint számítva 10–10 géppuska, vagy gépágyú szükséglete egyenkint ezer lövéssel 8 millió 750 ezer lövedék. Ennek súlya 298 tonna, tehát harminc vagon rakománya. 175 vagon bomba, 690 vagon benzin, 35 vagon olaj és 20 vagon lőszer, összesen tehát egy ilyen bombázókötelék közel ezer vagont kitevő anyagot használ el egy bombázáshoz! Ennyi gép előkészítéséhez, felhasználáshoz 16 repülőtérre van szükség. Egy-egy gépbe kell tíz hajózó személyzet, összesen tehát 8750 ember, aki iderepül. A földön az előkészítéshez, felszereléshez, a híradáshoz kell gépenkint 50, tehát összesen 52 ezer kiképzett személyzet.
Ezek csak a bombázók.
De a bombázókkal sok kísérő vadász is jön. Ezeknek a fenti bombázókkal való ide- és visszarepülésre 70 vasúti tartály benzinre, 3 tartálykocsi olajra, három vasúti kocsi lőszerre van szükségük, tehát 76 vagon anyagra. Négy repülőtér kell nekik az előkészítésre és felszállásra. Ez a hajózó személyzettel együtt 7800 fő munkáját követeli.
Tehát egy négyszögkilométer elpusztításához ezer repülőgépet – bombázót és vadászt – kell elküldeni, ezer vagon folyóanyagot felhasználni és 60 ezer főnyi személyzetet igénybe venni. 600 ilyen bombázás tudná csak romba dönteni Budapestet.
Ezzel szemben a védelem, a saját és szövetséges vadászok üzemanyag-felhasználása egy-egy támadás zavarásához, tekintettel, hogy csak rövid ideig kell a levegőben maradniok, tizennégyszer kevesebb. A támadó egy bevetésnél tizennégyszer annyi üzemanyagot fogyaszt el, mint a védő.
Az angolszász benzin- és olajtermelés megbízható adatok szerint évi nyolcmillió tonna. A német és velük szövetséges termelés pedig 1 millió 800 ezer tonna, tehát a mi termelésünk az ellenség termelésének közel negyed része, viszont az elhasználás tizennégyszer kevesebb, tehát nem olyan ijesztő az ő fölényük üzemanyagban, sőt megnyugtató a mi erőnk.
Ha még azt tekintjük, hogy a hatszázezer dollárba kerülő bombázógépekből minden támadásnál átlag 5–9 százalék pusztul el földi és légi elhárítás, valamint motorromlás következtében, akkor felmérhetjük, milyen hallatlanul sokba kerül ellenségeinknek a sok repülőtámadás!
Az angolszászok anyagi ereje és kiképzett emberutánpótlása sem kimeríthetetlen. Egy-egy bombázásra ezer vagon anyag kitermelését és felhasználását nem bírhatják igen sokáig, hiszen még hozzá kell venni azt is, hogy rengeteg hajót, autót, tankot stb.-t kell üzemben tartaniok. És minden pusztul, mindent állandóan pótolni kell.
Komolyan elhihetjük, hogy az angolszászoknak igen sürgős a háború befejezése, mert az Európában és a Csendes-óceánon vívott háború, az Afrika, Közel-Kelet, India és a rengeteg támaszpont megszállva tartása, a sok-sok millió katona és egyéb alakulat élelmezése, felszerelése, mellette Kínának és a Szovjetnek hadianyaggal, repülőgéppel és felszereléssel való állandó segítése felőrli az angolszászok gazdaságát is.
Churchill kijelentette, hogy 1944-ben befejezi a háborút, és leveri a németeket. De a számításába hiba csúszott be. Azt is belekalkulálta, hogy Hitlert megölik, és Németország egysége felbomlik. A merénylet nem sikerült. Az angolszász hadak őrült iramban rohamoznak és pusztulnak nyugaton, és közeleg a győzelemre bejósolt ősz – és felvonulnak a német csodafegyverek…
Még jönnek gyilkos terrorgép-falkák, még fogy a napi sok ezer vagon olaj, benzin, lőszer.
De meddig?
Reméljük, nemsokára megfordul a kerék, és a Churchill-féle hencegésből kétségbeesett jajdulás lesz, mert olyan dolgok fognak történni, amire ők nem számítottak. Aki pedig a háború ötödik évében elszámítja magát, az elveszti a játszmát!
p–j–.