2019. január 23., szerda, Zelma, Rajmund, Emese napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:11 Egyhetes sztrájkot hirdetett az Audi szakszervezete16:01 Nem szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés a túlóratörvény elleni határozatot15:44 Karácsony és Horváth mérkőzik a baloldali főpolgármester-jelöltségért - utóbbi számít a Jobbikra is14:55 Japánba is elmegy a pápa - igazán elsajátíthatná ott a migránskezelési alapelveket14:21 Megdőlt a mexikói gyilkosságrekord14:05 Megvan a BKK új vezérigazgatója13:49 Kékestetőn csaknem negyven centiméter a hótakaró13:16 Százharmincöt évet kellett várni az egyház által engedélyezett magyar misére Csángóföldön12:55 Tíz emeletnyi szajha - ez a "magyar" nő is prostitúció szervezésével kereste meg a mindennapi kokaint Angliában12:42 Ellenőröket fenyegetett egy hévízi vendéglős12:19 "Esterházy-elrablás": nincs itt semmi látnivaló, csak a pénzen marakodnak11:34 A fogdán töltötte a nászéjszakát egy hamisító - saját esküvőjén tartóztatták le11:15 Harminc liter gina az istállóban10:54 Nem figyeli meg az állam a turistákat - állítják10:04 Élő egér és egérfészek is volt egy Békés megyei vágóhídon
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Olvasói levelek :: :: Hozzászólások

Fejlemények, érvek és ellenérvek a paksi bővítéshez, második rész

A paksi bővítés az évszázad egyik legnagyobb beruházása lesz az állam területén. Ezen okból hasznos a lépés lehetséges előnyeit és hátrányait tisztázni, ami segíthet számunkra a döntés helyességének megítélésében.
Paks II.: eredménytelen tender, és már most csúszásban van
Az atomerőmű-építéseknél gyakori, hogy nem tudják tartani a határidőket. Ez Paks II. esetében már most, az előkésztési fázisban is több éves lett.
Eredetileg az államközi szerződés 2014-es aláírását követően még 2023 volt a céldátum, hogyha visszakeressük a neten az akkori híreket. Ezzel szemben most már a mértékadó források 2026-ot írnak, vagyis 4 év alatt 3 évet csúszott a projekt.
Ehhez az is hozzátartozik, hogy a kormányzati körökben az EU jogi eljárásaira fogják a csúszást, viszont közben is haladnia kellett volna a folyamatnak.
Nem csak az a probléma, hogy lassan haladnak a dolgok, hanem a beruházáshoz szükséges egyes lépések eredménytelenek lettek. Például tavalyelőtt tendert írtak ki az új erőműblokkok megépítésére szükséges üzemvíz-csatorna megépítésére. Annak ellenére, hogy több lehetséges kivitelezőt is megkerestek, a dolognak az lett a vége, hogy egyik sem adott be érvényes pályázatot. Azt, hogy az ez mekkora további késedelmet jelenthet, egyelőre nem becsülhető meg, de ezek szerint szerencsések leszünk, hogyha minden munkára találunk alvállalkozót.
Egyes források szerint az igazi céldátum már 2032, mivel az EU bürokráciája tovább lassíthatja az építkezést.
Az atomenergia Franciaországban és máshol
Akik az atomenergiával érvelnek, azok tipikusan Franciaországot hozzák fel példaként mint helyet, ahol az atomenergia előnyeit élvezi a lakosság. Franciaországban ugyan valóban magas az atomenergia aránya, ami mellett alacsony a károsanyag-kibocsátás, viszont ez nem jelenti azt, hogy nem lennének problémáik.
A francia atomenergia jelenlegi egyik legnagyobb problémája a Flamanville-3 atomerőműblokk felépítésének az elhúzódása és költségtúllépése. Az erőműegységet 3,5 milliárd euró költségvetéssel kezdték építeni, ami később 8,5 milliárd euróra nőtt. A legfrissebb adat szerint a költségek már 10,9 milliárd euróra rúgnak.
Zoom
A francia nukleáris ipar csődje, a Flamanville-3 projekt
Jelenleg amúgy globális szinten az építés alatt álló atomerőművek legalább kétharmadánál van határidő-túllépés. Az adatok szerint ráadásul akár az építkezéseknek a befejezéshez közeli szakaszában is jelentős határidő-túllépések alakulhatnak ki, ugyanis 2017-ben 16 atomreaktort akartak világszerte a hálózatra kötni, ehelyett csak négyet sikerült.
Atomenergiával kapcsolatos fejlemények és tények Finnországból
A finnek az elmúlt 14 évben eléggé megégették magukat az atomenergiában. Ennek leginkább az az oka, hogy az Olkiluoto-3 atomerőműblokk építési költsége az eredeti több mint két és fél-szeresére nőtt, és a kereskedelmi üzembe helyezés lassan már 10 évet csúszik.
Viszont ennek ellenére továbbra is vannak olyan szerveztek ott, amik az atomenergiában lehetőséget látnak, és ezért néhány évvel ezelőtt rendeltek egy újabb atomerőműblokkot, ezúttal a Roszatomtól. Ezzel a projekttel kapcsoltban 2017-ben az történt, hogy a finn nukleáris hatóság visszadobta a Roszatom terveit, arra való hivatkozással, hogy nem megfelelő a tervek minősége. Ez azért érdekes, mert elvileg nálunk is a Roszatom épít, és nálunk is csúszásban van az atomerőmű engedélyezési szakasza.
Egy másik tény a Roszatom finnországi atomerőmű-építéséről az, hogy a finnek máshogy osztották meg az erőmű építésének és üzemeltetésének kockázatait, mint mi. Ugyanis míg nálunk Paks II. 100%-ban magyar állami tulajdon lesz, addig a finnek azzal tették érdekletté a Roszatomot a náluk futó projekt sikerességében, hogy a Hanhiviki atomerőműben a Roszatomot társtulajdonossá tették.
Így ha csúszik az építkezés és nőnek a költségek, akkor nem térül meg a Roszatom részesedése az erőműben, a Roszatom tehát jobban érdekelt abban, hogy elkészüljön az erőműve.
Részleges magyarázat az atomerőművek költség-túllépésére: az infláció
Korábbi cikkünkben leírtuk, hogy az atomerőmű-építések esetében gyakori a beruházási költség tervezett mértékének a túllépése. Ez az elmúlt fél évszázadban számos esetben nagyon jelentős mértékű volt, aminek vannak okai.
Az egyik fő ok az infláció. Az infláció a modern gazdaságok egyik jellemzője, gyakorlatilag nem lehet kiiktatni. Ez azért jelentős, mivel egy atomerőmű építése akár 10 évnél is hosszabb lehet, amely idő alatt még egy viszonylag stabil pénzzel rendelkező országban is jelentős mértékű infláció következhet be. A '70-es és '80-as években, amikor az USA-ban a legtöbb atomerőmű épült, az olajválságok miatt nagyon magas volt az infláció. Viszont az akkoriban épülő atomerőművek még az inflációt levonva is túllépték a tervezett költségeket 200%-kal, az inflációval való korrigálás nélkül pedig számos atomerőmű 500-600%-kal lépte túl a tervezett költségeket.
Az inflációval kapcsolatos egyik tényező az energiaipar területén az, hogy a 2000-es években jelentős mértékű drágulás ment végre az energetikai berendezések piacán. Ennek az az oka, hogy olyan magas technológiai szintű termékeket gyártani csak viszonylag kevés cég képes, ami miatt jelentős igénynövekedés esetén feljebb mennek az árak.
Zoom
Az európai erőművek árainak változása

Viszont az erőművek árnövekedése az elkövetkező években megtorpanhat, mivel elkezdett csökkenni a hagyományos erőművekre leadott rendelések száma, ami fékezheti a drágulást (bár az egy új kor hajnalát, a megújuló energiaforrások korát is jelentheti).
Az atomenergia még mindig több energiát termel, mint a napenergia és szélenergia együtt
Az elmúlt 5 évben megszokhattuk a megújuló energiával kapcsolatos szinte folyamatos győzelmi jelentéseket. A helyzet viszont az, hogy az atomenergia 2017-ben még mindig jóval több energiát termelt, mint a nap- és a szélenergia együttvéve. Nem csak Magyarországon, hanem globálisan is. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a 2017-es évben a globális atomenergia-termelés 2503 TWh volt. Ezzel szemben a szélenergia 1123, a napenergia 443 TWh energiát termelt. Viszont az ábrán az is látszik, hogy az atomenergia globális szinten lényegében stagnál már 20 éve, míg a napenergia és szélenergia exponenciálisan növekszik, vagyis ezek a számok egymáshoz képest az elkövetkező 10 évben megfordulhatnak.
Zoom
Grafikon a nap-, szél- és atomenergia termeléséről az 1997-2017 közötti időszakban. Ez az ábra amúgy az atomenergiával szemben kritikus WNISR jelentésből származik. Ez az ábra alapvetően bemutatja, hogy miért nem lehetséges a bolygó atomerőműveit az egyik pillanatról a másikra lekapcsolni: egyszerűen a szélenergia és a napenergia még nem olyan nagyságrendű, hogy egy akkora termelés-kiesést átvegyen, vagyis ebben az esetben a pótlás csakis üzem kívül álló fosszilis erőművekkel lenne lehetséges, ami nagyon környezetszennyező lenne
Alternatíva: befektetők gázerőművekre
A MAVIR legfrissebb kapacitás-előrejelzése szerint Magyarországon befektetők jelenleg a paksi atomerőmű kapacitásának másfélszeresét akarják megépíteni gázerőművekben. Ez sokkal olcsóbb is lenne, mint várni Paks II.-re. Az egyik befektetető cég, a Szeged Energia honlapja szerint ők 185 milliárd forintból építenének 920 megawatt kapacitást. Ezzel szemben Paks2 4000 milliárd forintba fog kerülni, és 2400 MW kapacitást fog létrehozni. Az arányokból látszik, hogy egy korszerű gázerőművet nagyságrenddel kisebb beruházási költségből fel lehet húzni, mint egy atomerőművet.
A gáznak amúgy a messze olcsóbb beruházási költség mellett hátrányai is vannak. A legnagyobb probléma a gázár, aminek következtében van, amikor versenyképesek az ilyen erőművek, máskor viszont állnak. Egy másik probléma az ellátásbiztonság, vagyis ki van téve a gázválságoknak a technológia. További szempont, hogy egy gázerőmű nagyon automatizált, aminek következtében kevés embert alkalmaz, bár ez viszont az üzemeletetési költségek szempontjából előny.
A MAVIR pesszimista előrejelzése szerint Paks II önmagában nem lesz elég, aminek következtében más erőműveket is kell majd építeni. Ennek következtében kézenfekvőek lehetnek a megépíteni szándékozott gázerőművek.
Alternatíva: napelemek
Paks II.-vel szemben az egyik érv, amit gyakran felhoznak, az a napelemek terjedése. Ez ugyan nem elhanyagolható tényező, de attól még a napenergiának vannak korlátai, ami miatt véleményem szerint jelenleg csak napenergiával ellátni az ország energiaigényeit nagyon nehéz lenne.
A mi földrajzi helyzetünk mellett napenergiával ellátni az országot alapvetően azért nem lehetséges, mivel télen nagyon kicsi a besugárzás. Ez a honlap a német napelemek termelését mutatja több évre visszamenőleg. Az oldalon alapvetően az látszik, hogy télen a rövid nappalok és alacsony besugárzás miatt a teljesítmény töredéke a nyárinak. Jelenleg nincs olyan technológia, amivel ezt a különbséget ki tudnánk egyenlíteni (illetve úgy lehetséges, hogy amikor keveset termelnek a napelemek, akkor mennek a gázerőművek, de az meg nem megújuló).
Viszont a napenergia-előrejelzések szerint néhány éven belül a legolcsóbb áramforrássá válhat, aminek a terjedése ronthatja Paks 2 megtérülését. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az elmúlt években már sokszor hallottam, hogy a megújuló energia olcsóbb lesz mindennél. Ha az ebben érdekeltek nem ezt mondanák, akkor elvesztenék a politikai támogatásukat, de az elmúlt 1-2 évben már mérvadó energetikai szervezetek is hasonló véleményre jutottak.
(Olvasónktól)
Források:
- World Nuclear Industry Status Report (ez amúgy egy atomenergiával szemben kritikus szervezet szüleménye, de attól még részletesek az adataik)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready