A hivatalos történettudomány álláspontja szerint az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor BIIe altáborán belül található úgynevezett „családi cigány lágerben” fogva tartott 2,874 cigányt 1944. augusztus 2-án Birkenauban elgázosították.

Danuta Czech ír a legrészletesebben erről a feltételezett eseményről a Kalendáriumában.¹ Érvelésének logikája a következő. 1,518 roma fogoly tartózkodott a BIIe altáborban július 30-án.² Augusztus 1-jén számuk azonban hirtelen 2,815 főre nőtt. Danuta Czech véleménye:³

• "Ez a szám valószínűleg az összes (cigány – P.O.) férfit és nőt magában foglalja." (Mármint azokat, akiket Auschwitzban ez idő tájt fogva tartottak – P.O.)

1944. augusztus 2-án a BIIe altábor foglyainak a száma ismételten növekedett, mégpedig 2,885 főre. Auschwitzban ekkor összesen 2,898 cigány deportált tartózkodott (beleértve a BIIa, a BIId és a BIIf altáborok cigány foglyait is), „valószínűleg nők és férfiak vegyesen”. Danuta Czech a következőképpen számol be az augusztus első napjaiban történtekről:⁴

• "Délután egy üres vagon érkezett a birkenaui rámpához, majd 1,408 cigány nőt és férfit - akiket a BIIe altáborból, illetve az auschwitzi főtábor 10. és 11. barakkjából válogattak össze - a vagonhoz vittek. Ők voltak azok, akik életben maradhattak, ugyanis más koncentrációs táborba szállították el őket. A távozó cigányok a kerítésen keresztül búcsút intettek azoknak a társaiknak, akik a BIIe altáborban maradtak. Este 7 óra körül a vonat elindult Birkenauból. A vagonban 918 férfi tartózkodott, akik között 105 fő 9-14 esztendős fiú is volt, továbbá 490 nő is utazott a transzporttal. A célállomás a buchenwaldi koncentrációs tábor volt. Augusztus 3-án és 4-én az 1,408 cigány férfi és nő még az Auschwitz II. tábor munkára alkalmas foglyai között van regisztrálva, azzal a megjegyzéssel, hogy úton vannak egy másik láger irányába. Csak akkor törölték őket az auschwitzi fogolylistáról, miután megjött a hivatalos értesítés arról, hogy megérkeztek Buchenwaldba. [...]

Az esti sorakozó és névsorolvasás után különleges intézkedéseket foganatosítottak az Auschwitz II-es táborban, a cigány családi altábort pedig teljes zárlat alá vették. A BIIe-es altábort, és azon kívül is néhány más fogolybarakkot, amelyekben cigányok voltak elhelyezve, körülvették az SS egységei. Teherautók érkeztek, amelyekre 2,897 védtelen nőt, férfit és gyermeket tuszkoltak föl, és vitték őket a krematórium gázkamráiba.”

Ezen a ponton feltétlenül rá kell mutatni arra, hogy az állítólag elgázosított cigányok száma körül valami nagyon nincsen rendjén: ha ugyanis összesen 2,898 cigány tartózkodott a lágerben, akik közül 1,408-et Buchenwaldba szállítottak, teljességgel lehetetlen, hogy 2,897 fő legyen az „elgázosítottak” száma! Hiszen legfeljebb (2,898-1,408 =) 1,490 cigányt küldhettek volna a „gázkamrába” augusztus 2. éjszakáján.

Eltekintve a súlyos számolási hibától, Danuta Czech beszámolója részben vitathatatlan tényeken alapul, melyeket az Auschwitz II. tábor (Birkenau) vezetőségének a „munkaerőre” vonatkozó jelentéseiből következtetett ki.

Az iratokból egyértelműen kiderül, hogy július 30-án a „cigány tábor” létszáma 1,518 fő.⁵ Augusztus 1-jén (a július 31-i jelentés hiányzik) viszont már 2,815 személyt⁶, augusztus 2-án pedig 2,885 személyt tartottak nyilván ugyanitt⁷. Augusztus 3-án viszont a „cigány tábor lakossága” rovat eltűnik a bejegyzésekből, ezzel szemben 1,408, a BIIe altáborból elszállított cigányt úgy tartanak számon, mint „áthelyezett cigányt”.⁸ (Ők azok, akiket a hivatalos feljegyzések szerint Buchenwaldba szállítottak – P.O.) Így tehát augusztus 3-án (2,885-1,408 =) 1,477 cigány valóban eltűnik a BIIe altáborból. Vajon mi történt velük?

Mielőtt azonban erre a kérdésre válaszolnék, fel kell vetnünk egy másik, nem kevésbé fontos kérdést: vajon Danuta Czech megfelelően értelmezte a fennmaradt dokumentumokat?

Mint láttuk, 1944. augusztus 1-jén a cigány tábor lakóinak a száma 1,518 főről 2,815 főre nőtt. De vajon honnan jött az (2,815-1,518 =) 1,297 új jövevény? Danuta Czech feltételezi, hogy ők mind kivétel nélkül cigányok voltak. Erre azonban semmiféle bizonyíték nincs.

Miként Gerald Reitlinger már rámutatott, a BIIe altábor cigány női foglyait 1944. augusztus 1-jén átszállították Ravensbrückbe.⁹ A forrás amelyre a zsidó származású brit történész hivatkozik állítása alátámasztására, kétségtelenül megerősíti, hogy az Auschwitzból augusztus 1-jén útnak indult transzport augusztus 3-án érkezett meg Ravensbrückbe. Mint Reitlinger írja:¹⁰

• "A transzport, amely Auschwitzból érkezett 8. 3. 44-én, kizárólag a birkenaui tábor borzalmait túlélt cigány nőkből állt."

Danuta Czech feltételezése, mely szerint 918 cigány férfit és 490 cigány nőt szállítottak át Buchenwaldba, téves, mivel a valóságban 918 férfit, de egyetlen egy nőt sem küldtek oda Auschwitzból. Danuta Czech csupán egyetlenegy dokumentumra hivatkozik, mégpedig a buchenwaldi láger egyik Waffen-SS orvosának augusztus 5-én kelt levelére, amelyben utalás történik az „auschwitzi koncentrációs táborból 8. 3. 44-ben érkező cigány-transzportra”. Ez a szállítmány 918 cigányból állt, akik közül 105 fő 1930 illetve 1939 között született (vagyis 9-14 évesek), ezen kívül ketten 65 évesnél is idősebbek.¹¹ (Apropó, hogyan lehetséges, hogy ezeket a gyerekeket, illetve 65 év feletti idős embereket nem „gázosították el”?) .

A buchenwaldi tábor hivatalos feljegyzései augusztus 3-án egyetlen érkező transzportról tesznek említést: arról, amely 918, „az Auschwitzi KL-ből érkező cigányból” állt.¹² Végezetül pedig megemlítem, hogy a Hollandiai Vöröskereszt egyik jelentése is utal egyetlen egy cigányokból álló fogolyszállítmány érkezésére Buchenwaldba, 1944. augusztus 3-án. A dokumentum szerint a Buchenwaldba érkezett cigányok a 74084-74998 azonosító számot kapták, amiből kiszámolható, hogy pontosan 915-en voltak. Ami újabb bizonyíték arra nézve, hogy ezek a foglyok valóban a birkenaui cigány táborból érkeztek, azonban nők nem voltak köztük, mert őket nem Buchenwaldba, hanem Ravensbrückbe küldték.¹³ Már csak azért is, mivel Buchenwaldba csak ez az egyetlen egy, 918 fős álló cigány transzport érkezett, így a másik, 490 cigány nőből álló szállítmány egészen biztosan egy másik lágerbe futott be.

Az azonban tény, hogy július 30. és augusztus 1. között a cigány tábor foglyainak száma 1,518 főről 2,815 főre emelkedett. Miután megállapítottuk, hogy az újonnan érkezettek nem lehettek cigányok, tisztázni kell, honnan is érkezhettek vajon.

A fennmaradt iratok azonban lehetővé teszik a számunkra, hogy megvilágítsuk ezt a kérdést is.

1944. július 30-án 1,298 zsidót szállítottak Radomból Birkenauba, majd regisztrálták is őket a láger foglyai között, és A-18647-től A-19944-ig terjedő azonosító számokkal látták el őket.¹⁴ Az augusztus 1-jei, „munkaerővel” kapcsolatos jelentésben semmiféle utalást nem találunk rájuk, de még az „újonnan érkezettek” között sem említik őket (ez a kifejezés egyáltalán nem szerepel ebben a jelentésben), noha az „újonnan érkezettek karanténjában” ugyanakkor 968 foglyot helyeztek el, akik azután a BIIa altáborba kerültek. (A legutolsó fogolyszállítmány, amelyre az augusztus 1-jei „munkaerő-jelentés” utal, július 30-án érkezett, és 1,318 főből állt.) De az 1,298 újonnan deportált zsidót nem említik meg az augusztus 2-i jelentésben sem, ahol ugyanakkor ismét szó esik 965 deportáltról, akik a BIIa altábor „ karanténjában” vannak. (az előző napi jelentésben az „újonnan érkezettek” címszó alatt két újszülött neve szerepel.)

Az augusztus 3-i jelentésben viszont utalás történik a BIIe altáborban elhelyezett 1,415 fogolyra, valamint további 547 személyre, akiket a „az újonnan érkezettek karanténja” cím alatt említenek, továbbá ugyanitt tartottak számon további 16 foglyot a BIa, valamint 1,797-et a BIIa altáborokból.

A karantén-lista – amelyet egy Otto Wolken nevű fogoly állított össze – lehetővé teszi a számunkra, hogy átfogó képet kapjunk a július 31. és augusztus 3. között Auschwitzba érkezett, és a BIIa altáborba elhelyezett 1,797 deportált származási helyéről:

A 1,797 deportált közül, akiket augusztus 3-án regisztráltak:

• 1,614 fő Blyzynből érkezett (július 31-én), regisztrációs számuk: B-110-től B-2902-ig.

• 129 fő Kaunasból érkezett (augusztus 1-jén), regisztrációs számuk: B-2274-től B-2902-ig.

• 54 fő egy vegyes transzportból érkezett (július 31-én), regisztrációs számuk 190656-tól 190707-ig¹⁵, illetve A-19945-tól A-19946-ig.

A fentebb említett 547 személy, akiket az „újonnan érkezettek” címszó alatt jelöltek a BIIe-es táborban, Radomból érkezett zsidók voltak, akiket augusztus 2-án regisztráltak, és B-2903-től B-3449-ig számozták őket.¹⁶ Így tehát a „karantén-lista” megerősíti a korábban elmondottakat. Mint emlékezetes, augusztus 1-jén 1298 fővel nőtt a BIIe altábor lakóinak a száma. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik lehettek ők. Nos, ez a 1,298 ember nem szerepel a BIIa karantén listáján. Mivel azonban Birkenauban kétségkívül regisztrálták őket, azonban sem az „újonnan érkezettek”, sem az „újonnan érkezettek karanténja” címszó alatt nem szerepelnek, akkor mi történhetett velük?

A végső következtetés csakis az lehet, hogy a BIIe altáborban helyezték el őket, ahol is a foglyok száma pontosan ennyivel nőtt (1,528 + 1,298 =) 2,816. Az egy fős különbség azzal magyarázható, hogy a cigányok létszámát július 31-én nem ismerjük, de kétségkívül csökkenhetett 1,518-ról 1,517-re.

Tehát a cigány tábor foglyainak száma 1944. augusztus 1-jén 2,815 fő volt, akik közül 1,517 volt a cigány, és 1,298 volt a Radomból származó zsidó.

Augusztus 2-án a BIIe altábor lakóinak száma 2,885 személy. Más táborrészekben összesen 13 cigányt tartottak fogva: egyet a BIIa-ben, ötöt a BIId-ben és hetet a BIIf-ben. Augusztus 3-án csupán egyetlen cigány tartózkodott a BIIf-ban.

Augusztus 3-tól a cigánytábor lakói megjelölést nem használják többé a „munkaerővel” kapcsolatos jelentésekben, ugyanakkor első ízben tűnik fel a BIIe altábor megnevezés ezekben a dokumentumokban, ugyanakkor az iratokból az is kiviláglik, hogy 547 deportáltat – akiknek származását fentebb megjelöltük – regisztráltak az „újonnan érkezettek” között. Ezen kívül pedig az „újonnan érkezettek karanténja” kifejezés alatt 1,415 fő szerepel, akik nem valahonnan kívülről jöttek, és nem is BIIa tábor karanténjában tartották őket számon. Így tehát semmi kétség sem lehet, hogy ők már a BIIe altáborban laktak, és a fentebb említett 2,885 fő részét képezték. Augusztus 3-án pedig 1,408 cigányt a dokumentumok szerint átszállítottak közülük Buchenwaldba. Végezetül van még további 72 fogoly, akiket a BIIe-es altáborban a „munkára alkalmazott” kategóriába soroltak az iratokban.

Ha most összeadjuk ezeket a számokat, akkor jól látható, hogy augusztus 3-án (1,415 + 1,408 + 72 =) 2,895 fogoly tartózkodott a BIIe altáborban, akik közül 1,408 fő (akiket Buchenwaldba szállítottak) pusztán csak papíron létezett.¹⁷ Augusztus 2-án még 2,885-en voltak, de a következő napon a 13, más táborrészekben tartózkodó cigány közül 12-őt ismét a BIIe altáborban tartottak nyilván, ezért a teljes létszámnak augusztus 3-án 2,897 főnek kellett volna lennie. A BIIe altábor két lakója vagy meghalt, vagy elszállították őket valahová, mivel augusztus 3-án 2,895 volt a BIIe altáborban fogva tartottak száma.

Az elmondottak fényében kijelenthetjük: az auschwitzi cigány tábor lakóinak 1944. augusztus 2-án történt elgázosításáról szóló történet tényekkel nem igazolható.

A tanulmány első ízben "Die 'Vergasung' der Zigeuner in Auschwitz am 2.8.1944" címen jelent meg. Vierteljahreshefte für freie Geschichtsforschung, 7(1) (2003), pp. 28f. Fordította Zoltan Bruckner.

1 D. Czech, Kalendarium der Ereignisse im Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau 1939-1945, , Rohwolt Verlag, Reinbek 1989, 837 old.

2 uo., 833. old.

3 uo., 837. old.

4 uo., 838. old.

5 APMO (Archiwum Panstwowego Muzeum w. Owiecimiu), sygn. AUII-3a/17, 33a old, "Arbeitseinsatz für 30. Juli 1944" (munkaerő-felhasználás 1944 július 30. ).

6 uo., 35. old.,1944. aug. 1.

7 uo. 37. old.,1944. aug. 2.

8 uo. 39. old. 1944. aug. 3.

9 G. Reitlinger, Die Endlösung. Hitlers Versuch der Ausrottung der Juden Europas 1939-1945, Colloquium Verlag, Berlin 1992, 837. old.

10 Het Neederlandisch Roode Kruis, Auschwitz, Deel VI, (part 6), s-Gravenhage, Maart 1952, 107. old.

11 Ezt a dokumentumot első ízben Danuta Czech Kalendáriumának első német nyelvű kiadásában publikálták. Kalendarium, op. cit. (note 1), in Hefte von Auschwitz, Verlag Staatliches Auschwitz-Museum, no. 8, 1964, 113. old.

12 NO-1300.

13 Lásd a 10. sz. jegyzetet, 39. old.

14 APMO, Ruch oporu, T. XXc. Sygn. D-RO/123, A zsidó transzportok listája 18. old.

15 A karantén-lista 53 deportált nevét említi, akiket 190656-tól 190706-ig láttak el azonosító számmal, de egy fogoly, aki Majdanekből érkezett, a 190707-es számot kapta.

16 APMO, sygn. D-AUII-3/4, karantén-lista 6. old.

17 Azokat a deportáltakat, akiket átszállítottak más lágerekbe, egészen addig a kiindulási helyen is nyilvántartották, mint foglyokat, amíg meg nem érkezett az értesítés a megérkezésükről a célállomásul kijelölt lágerből.

Forrás: The Revisionist 1(3) (2003), pp. 330-332