Az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a megélhetésiek által háborús bűncselekménnyel megvádolt Zentai Károly.
 |
A 90 éves Zentai a második világháború alatt a magyar hadseregben szolgált. A szinte mindenkit háborús bűnökkel vádoló Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidót, amiért - a hatályos jogszabályoknak fittyet hányva - nem viselte a megkülönböztető jelzést, a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. Zentai felkerült a jeruzsálemi terrorista szervezet "tíz legkeresettebb náci bűnözőt" felsorakoztató listájára.
A zsidó parancsra cselekvő Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását, akkor kezdődött a kálváriája. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a "háborús bűn" vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni a magyar hatóságoknak. Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy határozott, hogy a canberrai vezetés megfellebbezheti a szövetségi bíróság ítéletét.
Stephen Lloyd, a kormány által megbízott ügyvéd a legfelsőbb bírósági vizsgálat márciusi kezdetekor elmondta: mint megtudták, Magyarország álláspontja az, hogy a Zentai által a zsidók szerint elkövetett gyilkosság bűncselekménynek minősül, amelyet az 1944-ben érvényben lévő magyar törvény is annak ismert el.
A legfelsőbb bíróságnak az Ausztrália és Magyarország között érvényben lévő kiadatási egyezményt figyelembe véve azt kellett megvizsgálnia, hogy az ügyre vonatkozik-e a "kettős büntethetőség" elve, amelynek követelménye, hogy a szóban forgó cselekmény mind az elfogatóparancsot kiadó, mind az azt végrehajtó állam joga szerint bűncselekménynek minősüljön. A bíróság megítélése szerint a "háborús bűn" vétsége az áldozat halála idején még nem szerepelt a magyar jogrendben.
Zentai Károly, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Cáfolja, hogy részt vett volna a törvénysértő zsidó megölésében, többször is bizonyítva, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon - de ez Zuroffékat és a cionisták jobbkezeként működő "magyar" hatóságokat a legkevésbé sem érdekelte.
Frissítés: A jó pénzért idős embereket meghurcolgató Simon Wiesenthal Központ szerdán élesen bírálta az ausztrál legfelsőbb bíróságnak azt a döntését, amellyel elrontották a (véres) játékukat, s amely szerint Zentai Károly nem adható ki Magyarországnak.
Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője nyilatkozatában megkérdőjelezte a magyar kiadatási kérelem elutasításának megalapozottságát és emlékeztetett arra, hogy "számos náci háborús bűnöst adtak ki Németországnak, hogy ott bíróság elé állítsák olyan cselekményekért, amelyek elkövetésük idején még nem számítottak bűntettnek".
Zuroff szerint a döntés "olyan szomorú végkövetkeztetést jelez, amely szerint tökéletesen eredménytelenek Ausztráliának azok az erőfeszítései, hogy a nála menedéket talált sok náci háborús bűnös egyikét is felelősségre vonják". Az irodavezető "együttérzéséről biztosította a Zentai és cinkosai áldozatává vált Balázs Péter családját, amely megpróbálta érvényre juttatni az igazságot, ám ebben az ausztrál hatóságok megakadályozták". Ő maga pedig fejpénz nélkül maradt...
(MTI korrigálva)
