Nem hozott ma döntést a Kúria a szóban forgó lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása ügyében - derült ki az M1 híradójából.
A tárgyalást július 4-re halasztották.
Korábban írtuk: Hamarosan kiderül, hogy a bankvédő PSZÁF "parancsának" engedelmeskedik a Kúria, vagy a devizahitelesek javára dönt
Kb. százan várják a Kúria épülete előtt a legfőbb bíróság döntését a devizahitelesek ügyében. A per tárgya egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása. Ha a Kúria semmisnek nyilvánítja a szerződést, annak komoly következményei lehetnek.
 |
A tüntetők transzparensekkel, magyar zászlókkal vonultak fel. A tárgyalás reggel 10 órakor kezdődött, a döntés bármelyik percben megszülethet.
 |
Decemberben a Fővárosi Törvényszék másodfokon kimondta a devizahitel-szerződés semmisségét . Az alperes OTP Bank ez után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
Komoly precedenst teremthet a Kúria, ha mai döntésével semmisnek nyilvánítja a kifogásolt szerződést. Múlt heti, nagy port kavart levelével erre az ügyre utalt Szász Károly, a PSZÁF elnöke, amikor bankpánikot emlegetve "megfontoltságra kérte" a Kúriát.
A vitatott szerződés egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés. A szerződésben a hitel összegét és a tartozás összegét svájci frankban állapították meg, a kölcsön folyósítása és a törlesztő részletek megfizetése forintban történt. A kölcsön összegének megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott devizavételi árfolyamon, míg a svájci frankban nyilvántartott kölcsön egyes törlesztőrészleteinek megállapítása az adott részlet esedékessége napját megelőző napon érvényes, a hitelezők által alkalmazott devizaeladási árfolyamon történt.
A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a teljes hiteldíj mutató (THM) kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét. Az ötmillió forintot el nem érő pertárgyértékű ügyben a felperes magánszemély a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény megsértésére. Álláspontja szerint ugyanis az alperesek által alkalmazott árfolyamrést mint költséget tételesen fel kellett volna tüntetni a szerződésben, ez azonban nem történt meg, így a felperesek szerint a szerződés semmis.
(HVG nyomán)
