A főpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a Magyar Államkincstár szerdán 13 milliárd forintot akar inkasszálni a be nem fizetett szolidaritási adó miatt a főváros bankszámlájáról. Azt mondta, ha ez megtörténik, akkor Budapest működésképtelenné válik, ezért azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól. Szerinte az állam inkasszója azzal is járhat, hogy kénytelenek lesznek megfelezni a közösségi közlekedés kapacitásait.

Karácsony akkor kitért arra is, hogy értelmezése szerint az Alkotmánybíróság kimondta, a fővárost érintő kormányzati megszorítások ellentétesek az Alaptörvénnyel. Ez alapján törvénytelenül inkasszáltak korábban a főváros számlájáról 28 milliárd forintot. Hozzátette, hogy mivel a kormány nem fogadta el az Alkotmánybíróság döntését, így továbbra is perben állnak. Összesen 51 milliárd forintot vonhatnak el a fővárostól.

Karácsony Gergely csütörtök délután rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a főváros minden jogi lehetőséget megragad, hogy visszaszerezze az állam által inkasszált pénzt, ám addig is rendkívüli intézkedések meghozatalára volt szükség a városvezetés részéről.

– A mai napon kénytelen voltam leállítani három fontos közszolgáltató cég kifizetését: a Budapest Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a BDK, a közvilágító cégünk 9 milliárd forintos igényét nem tudjuk kielégíteni. Arra kértem őket, hogy átmeneti pénzügyi eszközökkel próbálják kigazdálkodni ezt az összeget – jelentette be a főpolgármester.

A főpolgármester bejelentette azt is, kérte kollégáit, hogy a beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket halasszák el szeptemberig – ez főleg a kisebb projektek kivitelezésében eredményezhet csúszásokat.

„Felállítottunk egy likviditási munkacsoportot, ami minden nap ülésezik, és átnézi az utolsó legkisebb számlákat is annak érdekében, hogy a város működőképes maradjon” – folytatta Karácsony, egyúttal együttműködésre hívta a fővárossal szerződésben álló szakszervezetek képviselőit, a jövő héttől pedig ugyanígy tesz minden fővárosi közműcég vezetőivel, valamint a fővárosi frakciókkal is. Reméli, hogy a frakciók felnőnek a feladathoz.

A főpolgármester számol azzal is, ha végül nem kapják meg az azonnali jogvédelmet, és ezáltal a pénzt sem kapják vissza. Erre az eshetőségre készülve a BKK munkatársai vészforgatókönyvet dolgoznak ki. Ez már a jövő hét második felében elkészülhet.

„Egészen drámai forgatókönyveket vagyunk kénytelenek – remélhetőleg csak az íróasztalnak – elkészíteni”– mondta.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a közelmúltban több alkalommal is egyeztetett zárt ajtók mögött a kormány képviselőivel az ügyről, ahol jelezte nekik, hogy az egész ország érdeke elkerülni azt, hogy Budapest működésképtelenné váljon. „Úgy olvasom, hogy ezek az egyeztetések nem hozták meg azt a politikai döntést, hogy a kormány partnerségét el tudjuk érni, éppen ezért megyünk a bíróságra” – jelentette ki.

Szintén kérdésre válaszolva kijelentette, nem tervezik egyetlen közszolgáltatás leállítását sem. Ha mégis tarthatatlan helyzet alakulna ki, szerinte a kormánynak kell majd helytállnia és átvennie a szolgáltatások üzemeltetését, hogy Budapest működhessen.

Végül azt is kijelentette, hogy a rákosrendezői telek megvásárlása és a főváros pénzügyi helyzete között „jelenleg nincsen semmilyen összefüggés”.

Nem sokkal azután, hogy Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy az állam tízmilliárdos elvonása miatt leállította három fővárosi közmű cég kifizetését, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról írt a témában, hogy az Államkincstár jogosan inkasszózott.

Senki sem áll a törvények és jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie! Ez alól senki sem kivétel – jelentette ki a miniszter, külön hangsúlyozva azt, hogy az inkasszóval szemben nem lehet jogvédelmet kérni.

– Az inkasszó ebben az esetben az adóbeszedés egyik módja, nem pedig egy közigazgatási eljárás része. Ezért azzal szemben a jogvédelmet nem lehet gyakorolni – húzta alá Nagy Márton, aki szerint a szolidaritási hozzájárulás a költségvetés bevétele, ezért az Államkincstár nem csak jogosult, de „köteles is minden lehetséges intézkedést megtenni a hozzájárulás beszedése érdekében”.

(24)