Richard Rasi, a szlovák nemzeti tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a V4-et az egyik legstabilabb formátumnak tartja. Emlékeztetett, a visegrádi négyek létrehozásnak 35. évfordulóját ünneplik. Meggyőződésének adott hangot, hogy sok a közös vélemény, például az EU bővítésének, az energiabiztonságnak, a kohéziós politikának, az interkonnektivitásnak vagy a külső határok védelmének kérdésében. Hangsúlyozta, hogy koordinált fellépést tud elképzelni, ugyanis a négy ország lakossága 65 millió, ami az EU lakosságának 14 százalékát jelenti. Megjegyezte, nagyon sokszor azonosan látják az EU versenyképességét. Hozzátette, meg kell találni az egyensúlyt a klímaambíciók és az európai ipar szükségletei között.

Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke úgy fogalmazott, hogy bár "nem jutottunk közös következtetésekre", de az eszmecsere fontos, mert a dialógus a bizalom forrása és az a legrosszabb, ha az emberek nem beszélgetnek egymással. Kijelentette, hogy a V4-ek részei az EU-nak, ezért közösen viselnek felelősséget azért, ami történik és azért is, hogy "jól megy-e nekünk vagy nem". Kétségbevonhatatlannak nevezte, hogy Európa és az unió a versenyképesség kérdésében már régóta vesztésre áll az Egyesült Államokkal, Kínával és általában Ázsiával szemben. Hangsúlyozta, hogy ezzel valamit kezdeni kell. A kontinens és ezáltal a V4-ek versenyképességét az energiaárak csökkenése fokozhatja - szögezte le. Szavai szerint az energiaárak azonban magasak, mert "bizonyos pillanatban rossz stratégiai döntéseket hoztunk" és a stratégiai nyersanyagokat "például Oroszországból szállítottuk olyan mértékben", hogy amikor onnan nem jött a gáz és a kőolaj, "képtelen voltunk gyorsan reagálni és más forrásokat keresni", ami az árak emelkedéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy együtt kellene a függetlenségünket óvni, hogy "nehogy egyszer csak azt lássuk, hogy csak Kínából tudunk dolgokat beszerezni".

A demográfiai kutatások azt mutatják, hogy "Ukrajna kétszeresen védelmezi Európát. Először is azáltal, hogy harcol Oroszországgal, és ezáltal Európát is védelmezi, másodszor pedig az ukrajnai menekültek nálunk dolgoznak és olyan munkákat végeznek, amelyekre egyébként nem találnánk munkaerőt" - fogalmazott. Hozzátette, hogy ezt méltányolni kellene, azonban ez nem marad így örökre, ezért tapasztalatokat kellene cserélni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy visszafordítsák a demográfiai folyamatokat, hogy Európa lakossága ne csökkenjen.

Tomio Okamurának, a cseh képviselőház elnökének összegzése szerint a tanácskozás bizonyította, hogy a V4-ek aktív partnerek akarnak lenni. Meglátása szerint a versenyképesség fokozásának kulcsa az olcsó energia és a kevesebb szabályozás, emellett meg kell akadályozni, hogy Brüsszel klímapolitikája rombolja a V4-ek iparát. A cseh kormány nem akar része lenni olyan kezdeményezéseknek, amelyek veszélyeztetik a hazai ipar versenyképességét, ezért például el akarják érni a belsőégésű motorú autók 2035-től tervezett eladási tilalmának eltörlését - tájékoztatott. A demográfiáról szólva elmondta, a cseh kormányzat változatos módokon, például az adókedvezmények növelésével vagy a saját lakáshoz jutás megkönnyítésével is támogatja a családokat.

Szymon Holownia, a lengyel képviselőház alelnöke úgy értékelt, a tanácskozás "őszinte beszélgetés volt olyan partnerekkel, akik nem mindenben értenek egyet". A fő különbséget az ukrajnai háború megítélésében látta. Lengyelország álláspontja, hogy az ellenség nem nyugaton, nem Brüsszelben van, hanem keleten - jelentette ki, hozzátéve: többséget keresni az Európai Bizottság megbuktatásához olyan ötlet, amely az oroszokat szolgálja. Hozzátette: Lengyelország nem vásárol orosz energiahordozókat, mert azok árából az ukrán gyerekeket megölő rakéták készülnének. Lengyelország álláspontja nagyon egyértelmű: a biztonságos Ukrajna az a biztonságos Európa - szögezte le.

A versenyképességre kitérve alapvető kihívásként jelölte meg az egész EU számára a deregulációt. Hozzátette: kevesebb támogatásról szabadna Brüsszelben, Budapesten vagy Varsóban dönteni, hiszen a legjobban az önkormányzatok tudják, mire van helyben szükségük. Lengyelország ellenáll annak, hogy a kohéziós forrásokat biztonsági célokra költsék el - jelezte, szót ejtve arról is, hogy az energiapolitikai célok eléréshez nélkülözhetetlen az atomenergia. Elmondta azt is: nem ideológiai "ijesztgetés" hatására születik több gyerek, hanem attól, ha a családoknak biztonságos környezetet, jó közszolgáltatásokat, iskolákat, közlekedést, munkahelyeket biztosítanak.

Maciej Zywno, a lengyel szenátus alelnöke azt mondta, hogy egy közös nevező van, az pedig a biztonság. A stabilitás elsősorban béke, az országaink határán zajló háború pedig nem biztos, hogy biztonságérzetet ad - fogalmazott. Egy lengyel vagy egy magyar vállalkozó nem fog fejleszteni, nem fog befektetni, mert nem tudja, hogy mi vár rá holnapután - szögezte le a politikus. A vállalkozó nem tudja, hogy lesz-e munkavállalója, vagy azt a munkavállalót elviszik-e katonának, hogy a frontra menjen, ugyanis a háború pillanatnyilag Ukrajnában folyik, de senki nem tudja megmondani, hogy holnap milyen forgatókönyvek mentén zajlik majd - jelentette ki. Megjegyezte, hogy a fehérorosz, litván és orosz határ környéke elnéptelenedőben van, mert az emberek nem érzik magukat biztonságban. Ahogy közeledik a háború, növekszik a migrációs hajlam - tette hozzá. Kell, hogy küzdjünk a biztonságért és a nyugalomért - zárta beszédét.

Ha az Európai Bizottság kitölti 2029. decemberig szóló mandátumát és folytatja jelenlegi politikáját, akkor az Európai Unió leszakadása a világgazdasági versenyben visszafordíthatatlanná válik - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a visegrádi országok parlamenti elnökeinek találkozóján csütörtökön Budapesten. Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Unió jelenleg mélyülő versenyképtelensége megállításának politikai feltétele nem más, mint a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának az Európai Parlamentben történő bizalmatlansági indítvánnyal való mielőbbi visszavonása. Úgy fogalmazott: a legsúlyosabb versenyképtelenségi tényezőnek az a neve, hogy Európai Bizottság.

Kiemelte: a visegrádi országok Európa szívében fekszenek, országaink exportjának közel 80 százaléka az Európai Unióba irányul, tehát nyilvánvaló, hogy gazdasági versenyképességi ügyekben együtt nevetünk vagy együtt sírunk az Európai Unióval. Jelenleg a visegrádi csoport országainak sem külön-külön, sem együttesen nincs okuk nevetni, ugyanis az Európai Unió gazdasága stagnál, a versenyképessége pedig meredeken hanyatlik - mutatott rá az Országgyűlés elnöke. A jelenlegi Európai Bizottság ideológiai alapú gazdaságpolitikája, az európai ipar szempontjait teljesen mellőző hibás klímapolitika, az európai fosszilis energiaszegénységet súlyosbító hibás szankciós politika, az energiabiztonságot szavatoló atomenergia negligálása, az európai demográfiai kihívásokra adott tragikusan rossz munkaerő-politika (évente az unió többet költ az illegális migránsok Európába való behozatalára és ellátására, mint az unióban élő munkanélküli európai fiatalok bevezetésére a munkaerőpiacra), az európai mezőgazdaság feláldozása a globális szabadkereskedelem oltárán - ezek mind-mind az uniós gazdasági romlás mérföldkövei. Rámutatott: mi, magyarok, a magunk eszközeivel és erejével az elmúlt években igyekeztünk megtenni mindent, amit tudtunk, a régiónk országai versenyképességének erősítése érdekében. Kifejtette: a magyar elnökségi program három prioritási területe - versenyképesség, biztonság, konnektivitás - jelzi, hogy mely szakpolitikai területeken intenzív az együttműködés, vagy lenne megfelelő alap az együttműködés megerősítéséhez. Ezek a regionális infrastruktúra-fejlesztés, az energia- és környezetvédelem, az agrárpolitika, a migráció, a belügyi együttműködés, a védelempolitika, az oktatás- és ifjúságpolitika, a turizmus, a kultúra és a tudomány. Kitért arra: a visegrádi országok Európai Unión belüli súlyát jól jelzi, hogy a négy ország együttesen - a csatlakozás óta eltelt időszak jelentős növekedését követően - 2024-ben az EU GDP-jének 8,4 százalékát termelte meg, miközben ez az arány még 10 évvel ezelőtt is 6,4 százalék alatt maradt. 2015 óta az EU GDP-je átlagban 14,9 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országoké 17,9-37,1 százalék között emelkedett - ismertette.

Régiónk számára az EU belső piaca elsődleges fontosságú, ezért Magyarország támogatja az egységes piac integrációjának megerősítését, ez az a terület, ahol a közös európai cselekvés tényleges eredményekkel szolgálhat. A V4-ek közös fellépése többek között itt is hozzájárulhat annak biztosításához, hogy olyan uniós eljárások alakuljanak ki, amelyek révén régiónk gazdasági súlyának megfelelően vehet részt az európai piacon - hangsúlyozta.

Az EU mezőgazdasági és kohéziós politikája kapcsán felidézte: a visegrádi országok parlamentjeinek mezőgazdasági bizottságai tavaly november végi budapesti találkozóján a képviselők egyetértettek a közös agrárpolitika kétpilléres szerkezetének megtartásában, a tagállami sajátosságok figyelembevételének szükségességében. Hangsúlyozták a versenyképesség és a biztonság mezőgazdaságban betöltött szerepének jelentőségét, továbbá aggodalmukat fejezték ki az EU-Mercosur megállapodás jelenlegi formában történő aláírásával és alkalmazásával kapcsolatban. Rögzítette: hazánk mindezek mellett határozottan ellenzi, hogy a többéves pénzügyi keretet a reformprogram ürügyén a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz mintájára alakítsák át, és politikai előfeltételeket vezessenek be, továbbá a kondicionalitás rendszerét is, mivel azt a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják.

A demográfiai kérdésekről kiemelte: a 2023-as, legfrissebbnek számító összesített statisztikai adatok szerint a visegrádi országok termékenységi rátájának átlaga (1,45) magasabb, mint az Európai Unió átlaga (1,38), de elmarad a 2,1-es önfenntartási küszöbtől. Rámutatott: a politikának a gyermekvállalást ösztönző eszköztára gyakorlatilag kimerül a különféle költségvetési támogatásokban, ugyanis a társadalomban van egy mentális, gondolkodásbeli határ, amelyen túl a politika önmagában már eszköztelen és tehetetlen, bármennyi felhasználható pénze is volna a cél elérésére. Ezen a határon túl már a korszellem határozza meg az olyan döntéseket, mint a gyermekvállalás - rögzítette, hozzátéve: napjainkban a liberális ideológia igyekszik kiszorítani a keresztény kultúrát a korszellem tartalmának meghatározásából.

Elmondta: a politika nem teljesen eszköztelen és nem is felelősség nélküli a korszellem alakításában. Az oktatáspolitikával, a kultúrpolitikával és a mintaadó kommunikáció társadalompolitikai célkitűzéseiben és intézkedéseiben rejlő üzeneteivel igenis befolyásolja a gyermekvállalás mentális környezetét. Nem mindegy, hogy a migránsok befogadásáról vagy a fiatalok családalapításának elősegítéséről beszélünk-e többet. Vegyük észre, ma Brüsszel az aberrációt, a halál kultúráját támogatja és finanszírozza - fogalmazott, jelezve: a magyar kormány ma már több mint harmincféle módon, a GDP mintegy 5 százalékát kitevő ráfordítással támogatta, illetve támogatja a gyermekvállalást és a családokat.

(MTI)