Felidézték: az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága pénzmosás gyanúja miatt folytat nyomozást, de a jogi képviselet arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyon kormányrendelettel került lefoglalásra, azelőtt a NAV lefoglalást nem foganatosított. A feljelentés szerint a Terrorelhárítási Központ az intézkedéskor nem közölt jegyzőkönyvet, leltárt vagy határozatot az érintett pénzintézettel. A feljelentésben az szerepel, hogy a 2026. március 5-én 15:00 órakor történt birtokbavétel és a későbbiekben hivatkozott kormányrendeleti lefoglalás közötti időszakban a vagyon feletti hatósági rendelkezés jogalapja nem volt tisztázott.

A jogi álláspont szerint ebben az időszakban a vagyon hatósági kontroll alá került, de az eljárási garanciák és jogalap nem volt egyértelműen meghatározva, ami az érintettek számára joghátrányt okozhatott. A közlemény kitér arra is, hogy a hivatali visszaélés gyanúja a hatósági jogkör gyakorlásának módjával összefüggésben merül fel, különösen a több napos időszak alatt, amikor a vagyon feletti rendelkezés jogi keretei nem voltak tisztázottak.

A dokumentum szerint az ügy vizsgálata során nemcsak az intézkedést végrehajtó személyek, hanem a döntéshozatali láncolat egésze is érintett lehet. A feljelentésben hivatkoznak Lázár János építési és közlekedési miniszter nyilvános kijelentésére is, amely szerint „a pénzt vissza nem adjuk nekik, a pénz egyelőre itt marad”. A jogi képviselet értelmezése szerint ez a kijelentés arra utalhat, hogy a vagyon visszatartása nem csak büntetőeljárási intézkedésként történt, hanem más, állami döntéshozatali szinten is megalapozott lehetett.

A pénzszállítást végző 7 ukrán állampolgár ügyében jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tettek feljelentést, a felperesek állítása szerint a kiutasítás során súlyos eljárási hiányosságok történtek: a hatóság a kiutasító határozatot a kitoloncolás után közölte, nem biztosítva a felperesek számára a jegyzőkönyvek, valamint az eljárás során keletkezett dokumentumok megismerését. Jogi képviselőt nem engedtek be, és a tolmács biztosítása is a felperesek hozzájárulása nélkül történt – állítják a felperesek, akik szerint mindez sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, az Alaptörvény XXIV. cikkét, valamint az európai uniós alapjogokat.

Az ügyvédi iroda a Pest Vármegyei Főügyészség előtt kérelmet terjesztett elő felügyeleti intézkedés megtétele iránt, a 7 ukrán állampolgár képviseletében a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma részére keresetlevelet nyújtott be a közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában, a kiutasító határozat megsemmisítése iránt, alperesként megjelölve az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapest és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóságát, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalt.

Mint ismert, 2026. március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) két páncélozott járművet állított meg Magyarország területén. A járművekben összesen 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A konvojjal tartó hét ukrán állampolgárt – köztük egy korábbi titkosszolgálati tábornokot – kihallgatás után kiutasították Magyarországról. A nyomozás pedig pénzmosás gyanúja miatt indult.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya közölte, hogy visszaadják az ukrán Oschadbank két pénz- és aranyszállító járművét, azonban a pénzt és az aranyat nem.

A NAV törvényi felhatalmazást kapott, hogy kivizsgálja a Magyarországon feltartóztatott ukrán készpénz- és aranyszállítmány ügyét. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának törvényjavaslatát – amelyet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezett – a képviselők 124 igen és 28 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadták el.

(Index nyomán)