A VSquare azt írja, a 2023 és 2025 között rögzített hívások átiratait és hangfelvételeit, valamint Szijjártó más orosz tisztviselőkkel folytatott beszélgetéseit a VSquare, FRONTSTORY, Delfi Estonia, The Insider és Ján Kuciak Vizsgálati Központja alkotta konzorcium szerezte be és hitelesítette. A lap szerint többségében érzékeny információk közvetítése zajlik ezeken Budapest és Brüsszel belső tanácskozásairól, amelyek a Kremlt is érdekelhetik. „Egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan is, hogy titokban Oroszország áll Magyarország és Szlovákia azon erőfeszítései mögött, hogy megakadályozzák az EU orosz személyekkel vagy szervezetekkel szembeni szankcióit” – vonta le a "fölöttébb meglepő" következtetést a lap.

Az anyag egy 2024. augusztus 30-án rögzített beszélgetéssel indít, ekkor Szijártó gépe éppen csak hazaért Szentpétervárról Budapestre, Lavrov máris hívta a magyar külügyminisztert azzal a hírrel, hogy az orosz média az ő Oroszországban tett kijelentéseit visszhangzotta. Szijjártó erre azt kérdezte: rosszul mondtam valamit?

Lavros megnyugtatta Szijjártót, hogy szó sincs erről, „csak azt mondták, hogy pragmatikusan küzdesz a hazád érdekeiért”, majd közölte, milyen okból telefonál valójában. Azt kérte Szijjártótól, hogy a korábban megbeszéltek szerint intézze el, hogy Aliszer Uszmanov orosz oligarcha húga, Gulbahor Iszmajlova lekerüljön az Európai Unió szankciós listájáról.

– Igen, természetesen. A lényeg a következő, a szlovákokkal közösen benyújtunk egy javaslatot az Európai Uniónak a listáról való törlésére. Jövő héten benyújtjuk, és ahogy az új felülvizsgálati időszak elkezdődik, napirendre kerül, és mindent megteszünk, hogy levegyük onnan – válaszolta erre Szijjártó Péter, Lavrovnak pedig tetszett a válasz, mert kifejezte háláját a külügyminiszter felé. Ezt követően együtt szapulták az uniós tisztségviselőket, köztük Josep Borrellt, az EU akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. A katalán származású spanyol politikust Lavrov hatalmas csalódásnak, Szijjártó pedig lekicsínylően az európai Bidennek nevezte. A VSquare megjegyzi, hogy a beszélgetést követően Iszmajlova valóban lekerült az EU szankciós listájáról.

Ugyanebben a 2024 augusztus végi beszélgetésben a lap szerint Szijjártó elmesélte Lavrovnak, hogy miről volt szó az EU Külügyi Tanácsának előző napi ülésén.

„Őrület volt, amikor Landsbergis azt állította, hogy mi is hozzájárulunk a rakéták és a lövedékek 12 százalékához” – fakadt ki Szijjártó Lavrovnak, arra utalva, hogy az akkori litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergisre kijelentette, hogy Oroszország a háborúját részben azon erurópai országok pénzéből finanszírozza, amelyek energiahordozókat vásárolnak tőle. „Mondtam neki, nincs igazad, barátom, mert az európaiak sokkal többel járulnak hozzá. Nemcsak a szlovákok és mi vásárolunk gázt és olajat közvetlenül Oroszországtól, hanem ti mindannyian is, akik ugyanazt veszitek tőlük Indián, Kazahsztánon keresztül” – tette hozzá Szijjártó Péter a lap szerint.

A VSquare szembesítette a magyar külügyminiszter Lavrovnak címzett mondataival Landsbergisre-t, aki a lapnak megerősítette, hogy tényleg elhangzott ez a beszélgetés a Külügyi Tanácsban. A litván politikus úgy kommentálta mindezt: „úgy tűnik, Putyinnak mindez idő alatt volt, és van is besúgója az összes európai és NATO hivatalos találkozón. Ha meg akarjuk őrizni ezeknek a találkozóknak az integritását, helyénvaló lenne Magyarországot kitiltani mindegyikről. Minden generációnak megvan a maga Kim Philbyje, Szijjártó Péter láthatóan lelkesen játssza a szerepet.”

A Vsquare emlékeztet, hogy Gulbahor Iszmajlovát azt követően távolították el Vjacseszlav Mozse Kantorr orosz üzletemberrel, és Mihail Degtyarjov orosz sportminiszterrel együtt az uniós szankciós listáról 2025 márciusában, hogy Magyarország és Szlovákia közösen azzal fenyegetett, hogy blokkolja az uniós szankciók hat hónapos meghosszabbítását – beleértve a vagyonbefagyasztást és vízumtilalmat – orosz kötődésű szervezetek és személyek ügyében, köztük egyébként személyesen Lavrovéban is.​

Ezzel kapcsolatban egy meg nem nevezett európai diplomata, miután a lap megmutatta neki a beszélgetések leiratait, úgy fogalmazott, régóta gyanították, hogy Magyarország és Szlovákia szivárogtat Moszkvának, most pedig bebizonyosodott, hogy Magyarország egyértelműen Moszkva politikai indítatású parancsait teljesíti. Ugyanez a diplomata a lapnak úgy mesélte, hogy amikor közeledik a szankciók féléves meghosszabbításának időpontja, Magyarország és Szlovákia rendre hosszú listával érkezik a tanácskozásokra, rajta olyan orosz nevekkel és érdekeltségekkel, amelyeket le akarna húzni a szankciós listáról. „Nem használnak jogi érveket, csak azt mondják, hogy politikai okokból nem akarják őket a listán” – mondta a lap forrás, hozzátéve, jellemzző az is, hogy ahogy haladnak előre a tárgyalások, egyre kevesebb név marad a listán. így történt ez tavaly márciusban is, amikor végül már csak Iszmajlova, Kantor és Degtyarjov mentesítését kérték a magyarok és a szlovákok – sikerrel.​

A jelek szerint ugyanakkor azt is el akarják érni, hogy Aliszer Uszmanov is mielőbb mentesüljön a szankciók alól. Ezt idén márciusban akarták elérni legutóbb. A tárgyalások március 14-én pénteken kezdődtek és március 15-re virradó értek véget. Ha nem születik megállapodás a hosszabbításról, az azt jelentette volna, hogy mind a 2700 korábban szankciók alá vont személy mentesült volna, így végül Szlovákia megadta magát, és belegyezett a hosszabbításba, annak az árán is, hogy Usmanovot nem húzták le a listáról.

Lavrov mellett Szijjártó egy másik orosz kormányzati személlyel, Pavel Szorokin energiaügyi miniszterhelyettessel is szoros kapcsolatban állt a vizsgált időszakban, a kettejük között rögzített kommunikáció szerint a magyar külügyminiszter jelezte az orosz politikusnak, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy visszavonják azt az uniós szankciócsomag ami Oroszország hamis zászló alatt hajózó olajtankerflottáját célozza – ami kulcsfontosságú Moszkvának, mert ez egy módja a nyugati energiaügyi szankciók megkerülésének.

Egy 2025. június 30-i telefonbeszélgetésben Szijjártó arra panaszkodott, hogy az Unióban nem volt hajlandók megmutatni neki a 2Rivers nevű, dubaji székhelyű, orosz olajjal kereskedő vállalat tervezett szankcionálásával kapcsolatos dokumentumokat. „Azt mondják, hogy nincs egyértelmű magyar érdek, amelyet azonosítani tudnának, és ezért Magyarország jogilag nem kérheti a listáról való eltávolításukat” – fejtette ki Szijjártó, miután Szorokin rákérdezett arra, hogy miért állták útját. Ezt követően a VSquare szerint Szijjártó részleteket osztott meg Szorokinnal arról, hogy állnak az EU 18. szankciós csomagjáról szóló, akkor még folyamatban lévő tárgyalások.

A magyar külügyminiszter az orosz tisztviselőnek elmondta, hogy a szavazás még nincs napirenden a Magyarország és Szlovákia által megkötött halasztás miatt, amely addig marad érvényben, amíg az EU bele nem egyezik abba, hogyMagyarország és Szlovákia továbbra is vásárolhasson orosz gázt és olajat. Szijjártó hangsúlyozta Szorokinnak, hogy a teljes szankciós csomag ellen küzd, és „megpróbál minél több orosz szervezetet megmenteni”.

Mindent megteszek, hogy hatályon kívül helyezzék. A helyzet az, hogy már 72 [szervezetet] eltávolítottam a listáról, de 128 van. Próbálom folytatni, de azt kell mondanom, hogy ez Magyarország érdeke” – mondta Szijjártó.

(24 nyomán)