Novák Katalin kegyelmi döntése után Orbán Viktor olyan alkotmánymódosítást jelentett be, amely ellehetetlenítette, hogy elnöki kegyelmet kapjanak pedofil bűnelkövetők. Annak idején ezt Török Gábor a kegyvesztés szimbólumával, egy selyemzsinór képével illusztrálta, majd néhány nap múlva véget is ért az akkori köztársasági elnök politikai karrierje. Ezt azért érdemes felidézni, mert a botrányt kirobbantó Vidéki prókátor a Sulyok-ügyben most beszállt Magyar Péter kormányfő és a politikai elemző csörtéjébe.
 Fotó: Fülöp Botond / Fb |
A jogász tévedésnek nevezte, hogy a tiszás többség csak amiatt szüntetheti meg egy tollvonással az államfő megbízatását, mert ezt a (bűnrossz) alkotmányos szabályozás számára lehetővé teszi. Szerinte Sulyok Tamás népszerűtlensége miatt miatt eltávolításának nincs komoly politikai kockázata. Fülöp Botond érdekesnek tartja, hogy most azok bírálják Magyar Pétert, akik annak idején zseniális „sebészeti beavatkozásnak” minősítették Novák Katalin eltávolítását. Szerinte az utasítást Orbán Viktor adta, a kegyelmi botrány után a Fidesz pedig ugyanazt tette, mint most a Tisza, formálisan tartotta be az Alaptörvény rendelkezéseit.
Szerinte a jövőben alkotmányos szabályozás kell, amely kizárja azt, hogy akár a miniszterelnök, akár az alkotmányozó többség a mindenkori politikai érdekei szerint szabadulhasson meg az elnöktől. Ez majd az építési munka része lesz.
Ugyanakkor megismételte korábbi érvelését, amely szerint az előző rendszer lebontásához szükséges intézkedéseknél egy mérce van csupán: a formális jogszerűség. Benne azért van csak némi hiányérzet, mert az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetői megbízatásának megszüntetéséről eddig még nem hallott. Fülöp Botond jogászként reagált két napi aktualistásra. Arra, hogy Pesty László a 24.hu-nak azt mondta: halálosan megfenyegették. Az ügyvéd azt reméli, feljelentést tesz, így állítása bizonyítást nyer. Jelezte azt is, hogy Orbán Viktor letartóztatásának elrendelésére a bíróság felé csak az ügyészség tehet indítányt, a vádemelés előtt a sértett csupán a nyomozó hatóság és az ügyészség felé terjeszthet elő indítványokat (olyat, amilyet csak akar), amelyek azonban a nyomozó hatóságot és az ügyészséget nem kötik.
Retrográdnak tartja a Lex Fideszt
A Vidéki prókátor általában támogatja Magyar Péter Alaptörvényt módosító terveit, azzal viszont mélységesen nem ért egyet, hogy a Tisza Párt korlátozná a választójogot. A lex Fidesznek nevezett javaslatról, az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozásáról Fülöp Botond a téma fontossága miatt hosszú elemzést írt közösségi oldalán. Az uniós jogot is jól ismerő jogász véleménye az országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatos korlátozásról úgy summázható, hogy a javaslat
a demokrácia szempontjából retrográd, a nemzeti érdek szempontjából káros, a kitűzött cél elérésére alkalmatlan, a nemzetközi jogi kötelezettségekkel ellentétes.
Szerinte a javaslat korlátozza a passzív és az akítv választójogot is, sérti az általános és egyenlő választójog elvét. A Vidéki prókátor jogtörténeti elemzésében emlékeztet arra, hogy haladó gondolkodású elődeink évszázadokon át küzdőttek a minél általánosabb választójogért, a korlátozás visszalépés lenne a demokrácia kiteljesedésére irányuló jogi, politikai fejlődésben,
vagyis a történelmi fejlődés tekintetében retrográdnak tekinthető.
Fülöp Botond külön figyelmeztet arra is, hogy a korlátozás az észszerűség hiánya miatt erősen megkérdőjelezhető a Magyarország által is elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) alapján.
A nemzeti érdeknek sem felel meg
Szerinte a magyar történelem legnagyobb alakjai között is van, akit lehet „született politikusnak” nevezni. Deák Ferencet és Antall Józsefet hozza példának. Abban bízik a jövőben is lesznek
a nemzetnek ilyen képviselői – hiszen miért ne lennének? -, akkor ugyan mi hasznunk lenne abból, ha 12 év múlva ajtót kell nekik mutatni? Valóban erősebbé válna ettől a demokrácia rendszere és sikeresebb, erkölcsösebb a magyar politika?
A jogász szerint a jogfejlődés és a társadalmi fejlődés útján is visszalépést jelentő módosítás hátrányait semmi sem kompenzálja, a javaslat valójában kiskorúnak tekinti a népet, rossz döntéseik következményeitől óvná meg az embereket, korlátozza a népet, és nem neveli. Ő úgy gondolja: a megélhetési politizálás, a helyi feudális jellegű struktúrák kialakulása ellen nem a választójogot kell korlátozni.
Nem szeretné, ha az állam korlátozná döntésében, ki képviselje az Országgyűlésben. Ha a nép elitcserét akar végrehajtani, akkor azt a választójog gyakorlásával bármelyik választás alkalmával megteheti.
Azt javasolja: tekintsék nagykorúnak a népet, ne kössék meg a kezét a legfontosabb politikai joga gyakorlásában, bízzák rá, kiket választ meg képviselőnek. Szerinte az egyik legfontosabb politikai jog korlátozása az állam demokratikus működésére nézve olyan fajsúlyos kérdés, hogy hiba lenne arról néhány nap alatt dönteni, azt egy későbbi alkotmányozásra kellene bízni. Ezt azért is indokoltnak tartaná, mert
a választójog korlátozása – a miniszterelnöki megbízatás korlátozásával ellentétben – nem szerepelt a Tisza Párt választási ígéretei között, erre Magyar Péter a választási eredménnyel nem kapott politikai felhatalmazást.
(24)
Kapcsolódó anyagok:
