Toroczkai László (Mi Hazánk), a vizsgálóbizottság elnöke köszönetet mondott az ügyben 15-20 éve küzdő civileknek, hangsúlyozva, hogy nekik is joguk van részt venni az üléseken.

Kiss Máté Zsolt (Tisza) elmondta: a vizsgálóbizottság egy külső szakértő bevonását tervezi, aki fogadja a beérkező állampolgári bejelentéseket.

Nacsa Lőrinc (KDNP) és Molnár Zoltán (Tisza) egyaránt hangsúlyozták azonban: a vizsgálóbizottság egyedi ügyek kivizsgálásával nem foglalkozhat, nem jogorvoslati fórum.

Toroczkai László elmondta, eddig 35 állampolgári megkeresés érkezett, de várakozásai szerint ez a szám jelentősen növekedni fog, ezért szükséges a külső szakértő bevonása.

Hozzátette: a vizsgálóbizottság abban állapodott meg, hogy mindegyik tag felkérhet magának szakértőt, díjazás nélkül.

A közös szakértő személyére Toroczkai László javaslatot is tett Marczingós László személyében, akit a devizaalapú perek egyik legismertebb alakjaként, az uniós és fogyasztóvédelmi jog szakértőjeként mutatott be. Hozzátette: Marczingós László pártoktól független szakember.

Gyöngyösi István (Tisza), a vizsgálóbizottság alelnöke, elismerve Marczingós László szakmai munkásságát, kiemelte: a látszatát is kerülni kell a politikai elfogultságnak, ezért a vizsgálóbizottság tiszás tagjai tartózkodni fognak a személyéről szóló szavazás során.

A bizottság tagjai abban egyeztek meg, hogy a vizsgálóbizottság következő heti üléséig elküldik javaslataikat a külső szakértő személyére.

A bizottsági munkához szükséges adatbekérésekről szólva Kiss Máté Zsolt javasolta megkeresni az Igazságügyminisztériumot többek között a végrehajtói pályázatokkal és a végrehajtási törvényhez készült háttértanulmányokkal kapcsolatban, a kormányhivatalokat a végrehajtási eljárásokban keletkezett adatok megküldése céljából, továbbá a Legfőbb Ügyészséget a végrehajtók ellen indult eljárások kapcsán.

Javasolta az adatbekérést a Központi Statisztikai Hivataltól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróságtól, a Magyar Nemzeti Banktól, az Országos Közjegyzői Kamarától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, az Országos Bírósági Hivataltól, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától, valamint a végrehajtói kartól is. Hangsúlyozta: a végrehajtói karnak érdemi ráhatása volt a végrehajtók tevékenységére, ezért a kar működését is meg kell vizsgálni.

Nacsa Lőrinc egyetértett az adatbekérések széles körével, felhívta azonban a figyelmet a várhatóan nagy számú beérkezendő adatállomány rendszerezésének fontosságára (nemcsak évenként, hanem területi bontásban is), valamint a GDPR elveinek betartására is.

Feltette továbbá a kérdést, hogy a vizsgálóbizottság hat tagja milyen módon fogja tudni feldolgozni a beérkező óriási mennyiségű adatot.

Kiss Máté Zsolt jó ötletnek nevezte a területi bontást, és elismerte, hogy hetek-hónapok munkája lesz feldolgozni a várt óriási adatállományt, hozzátéve: ebben is segíthet a külső szakértő bevonása. Rámutatott arra is: határozatot kell hozni az adatszolgáltatási együttműködésre kötelezésről.

Toroczkai László elmondta, együttműködésre kötelező határozatot augusztus 26-tól lehet hozni, de önkéntes alapon természetesen addig is elvárhatják az adatszolgáltatást.

A vizsgálóbizottság elnöke hozzátette, az adatbekérés elhangzott intézményi körével szinte teljesen egyetért. A célok közül első helyen a jogorvoslati panaszok elbírálásának vizsgálatát jelölte meg, majd kiemelte a végrehajtói kar gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket, nehezményezve, hogy az elmúlt években a kar részben luxusutazásokra költötte bevételeit.

Hangsúlyozta az inkasszók, letiltások során tapasztalható visszaélések feltárásának fontosságát, kitért továbbá az ingatlanárverések, gépjárműfoglalások visszásságaira is. Kitért arra is: Magyarországon "komplett iparág" épült az elévült tartozások behajtására, ezt a jelenséget is szükséges feltárni.

A vizsgálóbizottság tagjai abban állapodtak meg, hogy a következő heti ülésig véglegesítik az adatküldésre felkért szervek körét és az adatbekérő levelek tartalmát.

(MTI)