„A modern közigazgatás dolga az, hogy tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgáljon. Ez fog tekintélyt adni, nem a történelmi díszlet” – mondta Magyar Péter miniszterelnök, amikor a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy megszüntetik a vármegye elnevezést, és visszaváltoztatják azt megyére, illetve a főispánokat is kormánymegbízottakká módosítják. Mindezt az Alaptörvény 17. módosítása tartalmazza, az indoklás szerint a vármegye (meg nyilván a főispán is) historizáló elnevezés, „ami a modern közigazgatási és önkormányzati törekvéseknek szimbolikus korlátjává vált”.
 Lényegi kérdéseken nem változtatnak, valódi problémákkal nem foglalkoznak. Ugyanaz a fősodor továbbra is, mint a Fidesz idején (kép forrása: Gajdos László / Fb) |
Arra is hivatkoznak, hogy a megye elnevezés a rendszerváltoztatáskor „társadalmi közmegegyezéssel” lett az új intézményrendszer része.
Röviden tehát ezen érvek mentén változik vissza hamarosan a vármegye megyévé, a téma pedig elég muníciót biztosított sokak számára a nyár folyamán.
Összességében a vármegye elnevezés összehasonlíthatatlanul több ideig volt a magyar intézményrendszer része, mint a megye, és az ember nem is feltétlenül érti, miért volt ilyen égetően fontos a visszanevezés, vagy legalább annyit nem, miért volt szükség rá ilyen hamar. A „társadalmi közmegegyezést” mint érvet, pedig hagyjuk is.
Saját elmondásuk szerint a Tisza egy kaotikus romhalmazt vett át a Fidesztől, mégis az egyik első intézkedés egy szimbolikus elnevezés át-, illetve visszaváltoztatása.
Nyilván a törekvés sokkal inkább üzenet a Fidesznek, mint magának a történelmi kifejezésnek, főleg, hogy az eredeti, „historikus” formában az intézményrendszernek már nincs funkciója. Már annak idején is kifejtettem, hogy teljesen felesleges a Fidesz erőlködése, hiszen a szavak mögötti tartalom a szimbolikus átnevezgetésekkel még nem tér vissza, így a vármegyévé való átnevezés is legalább annyira kiüresedett volt, mint maga a Fidesz: gumicsont a jobboldali szavazóknak. Például ezerszer jobban jártunk volna, ha marad a megye, de legalább nem hizlalják fel mesterségesen a vidéki cigányságot szavazatokért cserébe.
Ez pedig fordítva is megállja a helyét, a megyévé visszaváltoztatás gumicsont azoknak, akik valamilyen érthetetlen oknál fogva nem szerették a vármegye megnevezést.
Valójában azonban – ebben a formában – a vita teljesen kiüresedett és felesleges. A megye elnevezés történelmietlen, míg a vármegye elnevezés hagyományhű ugyan, de ebben a keretrendszerben teljesen szimbolikus megnevezés, ami érthetetlen, miért zavaró, de nem is esszenciális.
Másképpen fogalmazva: a vita legalább annyira felesleges, mint amennyire bohózatba illő az egész magyar közélet. A valódi problémák ettől még nem oldódnak meg, nem lesz kisebb a bűnözés az utcákon, nem billen helyre az etnikai válság, amit az ország éppen átél, de elárulom, hogy akinek ez a fontos, még a kenyér ára sem lesz kevesebb.
Szemfényvesztésért a Fidesznek sem kellett a szomszédba menni, ezt pedig megörökölte tőle továbbfejlesztett ikertestvére, a Tisza is. Ugyanaz a mentalitás, ugyanazok az olcsó demokrata politikai fogások.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Kapcsolódó: Szent István örökségét törli el a Tisza Párt
