Gondolom, nem egy levelet kaptak már hasonló esetről, de úgy gondoltam, jobb, ha én is leírom, mi történt velünk...

Édesanyám súlyosan beteg apukámnál volt látogatóban Jászberényben. A kórház melletti buszmegállóban egyedül várakozott, amikor kitépték a nyakából az aranyláncot. Mint a rendőrségtől megtudtuk, nem ez volt az első eset, de még nem sikerült őket elkapniuk. Mondanom sem kell, cigány volt az elkövető.

Pár nap múlva édesapám meghalt, a temetési szertartás alatt betörtek a Jászapátiban lévő otthonunkba. Nem lehetett túl sok idejük, de többek közt elvitték édesapám karóráját, ami halálával felbecsülhetetlen értékké vált számunkra. A nyomozás még folyamatban van, de szerintünk nem lesz meg a valószínűleg cigány elkövető annak ellenére, hogy mindent megtett a rendőrség és a polgármester is. Persze a hátsó utcában lakó "kisebbség" nem látott-hallott semmit. Felháborító, hogy, kihasználva mások fájdalmát, ilyet tesznek.

Sajnos egyre több ismerőstől hallottunk betörésekről, lopásokról. Mindenki tudja, hogy van cigánybűnözés, nem értem, miért nem meri kimondani senki sem a kormány tagjai közül. Senki nem tesz ellene semmit, én csak annyit látok, hogy állandóan a segélyekért állnak sorba, kötözködnek, csalnak, lopnak, hazudnak, és ezeket kell eltartani a dolgozó magyar népnek. Persze ismerek tisztességes cigányokat is, de az ritka, mint a fehér holló. Ha ők be tudtak illeszkedni, a legtöbb miért nem? Mert az a legegyszerűbb kifogás mindenre, hogy nem fogadják be őket. Persze hogy nem, ha úgy viselkednek. Ha tisztességesen tanulnának, dolgoznának, akkor kevés ilyen probléma lenne. Sajnos maguktól nem fognak megváltozni, radikális változtatásokra lenne szükség Magyarországon, hogy mindez bekövetkezzen.

Köszönöm, hogy elolvasták levelem.