2018. november 14., szerda, Aliz napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:02 Megéri-e zsidót ölni? - Egy mészárlásra adott reakció vizsgálata21:49 Rendőrök látogatták meg Simonkát - szerencsére bőven volt ideje eltüntetni mindent, amit akart21:11 Brexit: jóváhagyták a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetet20:35 Újraválasztották az amerikai szenátus vezetőit19:56 Tombol az integráció: két "Van egy cigitek?"-történet is jutott mára, a ráadás egy balatoni betöréssorozat19:12 A macedón politikusbűnöző bújtatását is Sorossal indokolja a Fidesz18:57 Demszky sajnos mégsem akarja legyőzni a fenevadat18:37 Putyin és Abe Sindzó minél hamarabb akarja a békeszerződést17:52 Milliárdokat költenek a muszlim megszállók kényelmére az európai adófizetők pénzéből17:18 "Macedónia azt várja Magyarországtól, hogy mutasson példát, és ne védjen bűnözőt"16:45 Salvini talált 51 "valódi menekültet" - repülővel érkeznek a négerek Olaszországba16:22 Genderista nyomorultak "sztrájkoltak" az ELTE-n - javasoljuk nekik Tel-Avivot a kedvenc tantárgyuk folytatásához16:04 Barikádépítéssel akarja bebizonyítani egy hajónyi betolakodó, hogy ők valójában menekültek15:52 Kamerák kerülnek a Szentendrei és a Váci útra15:28 Mi más centenáriumot ünneplünk: száz éve alapították a Székely Nemzeti Tanácsot
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek, Cigánybűnözés :: :: Hozzászólások

Almalopáson érték a purdékat - botokkal ütötte, vasvillával szúrta meg a gazdát az összesereglett horda a Partiumban

Reklám

Polgárháborús hangulat uralkodik a Bihar megyei Nagybáródon, ahol tettlegességig fajult a cigányok és a románok között hosszú ideje szunnyadó konfliktus. A Sebes-Körös-völgyi községben állandó a karhatalmi jelenlét, a többségi lakosok rendet követelnek - írja az erdélyi Krónika.
Zoom
"Mert milyenek a cigányok: nem csak lopnak, hanem rosszak is” – foglalja össze tömören, a politikai korrektségre fittyet hányva egy idős nagybáródi férfi a lap munkatársának. Amikor az újságíró ott járt, hatan ültek a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő országút mentén, a Királyhágó nyugati lábánál fekvő település egyik vegyesboltjának teraszán, ahol pár sör mellett a péntek esti eseményeket vitatták. Azt a tömegverekedést, amelyet a cigányok egy részének életvitele és az ebből eredő többségi reakció váltott ki, és amilyenre Hadrévtől kezdve Csíkszentkirályon és Gyergyószentmiklóson át Apácáig megannyi példa volt az elmúlt évtizedekben Erdélyben, valamint Románia többi régiójában.
Tömegverekedés az erdő alján
Nagybáródon apró bűncselekmény vezetett a helyi cigányok és a románok közötti súlyos összetűzéshez. Pénteken délután néhány rajkó egy felnőtt társaságában behatolt egy román család kertjébe, és beállt az almafa alá. Szemtanúk elmondása szerint nem csupán pár szemet akartak szedni, hanem több szatyrot kívántak megtömni, és ez váltotta ki a szomszédok által riasztott, a falu másik részéből hazasiető tulajdonos haragját.
Az idős férfinak és két felnőtt fiának az egyik cigánygyereket sikerült feltartóztatnia, felelősségre vonva az almalopásért – hogy ekkor elcsattant-e pofon, arról ellentmondó hírek terjednek. Tény, hogy az elmenekült birtokháborítók riadót fújtak a közeli cigánytelepen, ahonnan mintegy harminc férfi és asszony tért vissza botokkal, villával, kövekkel felfegyverkezve, és rárontott a tulajdonosra és annak fiaira.
A verekedés során utóbbiakat véresre verték (a véráztatta áldozatokról már aznap este felvételek keringtek a közösségi oldalon), mindhárman a nagyváradi kórházban szorultak orvosi ellátásra. Előtte azonban rövid idő alatt fellármázták a többségi lakosságot, amely ugyancsak nagy létszámban vonult az erdő alján húzódó cigány kolóniához, és nekiestek azoknak, akiknek addig nem sikerült elmenekülniük.
Zoom
Hogy nem történt komolyabb fegyelmezés, az annak köszönhető, hogy a rendőrség készenléti egysége rövid idő alatt kiszállt a helyszínre, megelőzve a pogromot. Ezután a felháborodott románok az egyetlen kerítés által elválasztott községháza és rendőrőrs elé vonultak, az elkövetők felelősségre vonását, a cigányok által elkövetett bűncselekmények megakadályozását követelve az önkormányzat és a rendvédelmi szervek illetékeseitől.
"Ez így nem mehet tovább, elegünk van a cigányok sorozatos garázdálkodásaiból. Lopnak, amit találnak, a múltkor egy nyolcvanéves nénihez törtek be, de már az utcán se lehet végig menni anélkül, hogy a gyerekek meg ne dobálnának vagy ne kötnének belénk" – dől a panasz a nagybáródiakból. A terasz árnyékában hűsölő férfiakhoz hasonlóan egy fiatal nő is kifogásolja, hogy a négyezer lelkes község polgármestere ellenvetés nélkül kiutalja a szociális segélyt a cigányoknak, akikkel szemben a számtalan feljelentés ellenére a rendőrség is erélytelen.
"Nézze csak, most is azért vezényelték ki a csendőröket, hogy tőlünk védjék a cigányokat, ahelyett, hogy bennünket óvnának, amikor lopnak tőlünk vagy ránk támadnak" – utal a megvert férfiakkal rokonságban lévő nő a cigánykolónia elé vezényelt egyenruhásokra, miközben azzal igyekszik nyomatékot adni a helyzet tarthatatlanságának, hogy okostelefonján mutatja a vérben fürdő áldozatokról készült képeket. 
"Akutizálódott a helyzet”
Sorin Sarca, a Sebes-Körös völgyében fekvő, évszázadokkal ezelőtt a királyhágói útvonal őrizetére kirendelt szabad jobbágyok ősi fészkének számító település polgármestere jogosnak tartja a többségi lakosság felháborodását, már ő is sokallja a cigányok antiszociális magatartását.
A községbe még a hetvenes években telepítettek át a hatóságok cigányokat, akikkel szinte állandóan problémák adódtak az elmúlt évtizedekben. Legutóbb 2013-ban volt a mostanihoz hasonlóan feszült a helyzet, akkor is a készenléti egységekkel kellett lecsillapítani a kedélyeket.
"A mintegy kétszáz fős cigány kolónia többsége kiskorú, a felnőttek az utánuk kapott gyerekpénzből és szociális segélyből él. Nem mindegyikőjük problémás, jól ismerjük a rendbontókat” – magyarázza a polgármester, elsősorban arra az Anghel Ciurarra utalva, aki egybehangzó állítások szerint az almalopásban és a tulajdonosok megtámadásában is élen járt, és egyébként nemrég szabadult a börtönből. A szociáldemokrata községgazda elmondja, nem ő, hanem a megyei szociális igazgatóság határozza meg, kik jogosultak szociális segélyre, és az sem tőle függ, hanem a hatályos törvény előírások hozadéka, hogy a segélyezettek közül csak nagyon kevesen kötelezhetők közmunkára.
"Hogy mi lehet a megoldás? Egyértelmű, hogy akutizálódott a helyzet, és a lakosság többsége szerint csakis az evakuálás lehet a megoldás. Erről azonban nekem nem áll hatáskörömben határozni” – magyarázza Sorin Sarca, hozzátéve, a nagybáródi állapotokról részletes jelentést terjesztettek a Bihar megyei prefektúrához.
Az önkormányzatéhoz hasonlóan félig-meddig a rendőrség képviselői is mossák a kezüket a felelősségüket illetően. Az egyik nagyváradi felügyelő informális tájékoztatása szerint miközben csak feljelentés alapján járhatnak el, a lakosság szinte soha nem jelenti az apróbb garázdaságokat, bűncselekményeket, csak ha nagyobb a baj. "Közben viszont az elégedetlenség gyűl az emberekben, és a pohár előbb-utóbb betelik. Tudni kell azt is, a cigányok tisztában vannak azzal, hogy a kiskorúak által elkövetett kihágásokért nem vonhatók felelősségre, ezért többnyire őket küldik lopni” – magyarázza a rendőrtiszt, azt állítva: nem etnikai jellegű konfliktusról van szó, hiszen a tolvajt – legyen az bármilyen nemzetiségű – általában nem szereti a jogkövető polgár.
Elpanaszolja azt is, hogy a rendőrség munkáját és hatékonyságát a belügyi alakulatokra jellemző általános létszámhiány is hátráltatja, a nagybáródi őrs 23 dolgozójának például nyolc, nagy kiterjedésben elterülő községet és annak több mint húszezer lakosát kell felügyelnie, ami emberfeletti munkát feltételez. Megosztja ama véleményét is, miszerint a büntető törvénykönyv rengeteget bírált, a bűnüldözést kifejezetten megnehezítő módosításai nem csak a politikában, hanem a társadalom legalsóbb szintjén is negatívan fejti ki hatását.
A vissza nem adott pofon
A báródi cigánytelep bejáratánál hétfős csendőralakulat posztol, hogy meddig kell maradniuk, az nagyban függ a fejleményektől. A mintegy húsz, vályogból, téglából emelt, pucolatlan házak között rajkók szaladgálnak, a tarka szoknyás asszonyok lekucorogva beszélgetnek pörgő nyelvükön.
"Nem értem, miért kellett ekkora feneket keríteni néhány almának, de az sincs rendben, ahogy a cigányok viselkedtek. Szedjék elő a felelősöket, de bennünket hagyjanak békén, öt gyerekkel úgy sincs hova meneküljek" – magyarázza az újságírónak. Elmondja, gombászásból, erdeigyümölcs-szedésből élnek, a házát bepucolná és bővítené, de attól tart, hogy a tulajdonjogot bizonyító telekkönyv és építkezési engedély hiányában egyszer anélkül marad. A cigány férfi megismétli, többségük békességet akar, de ha a lakosság és a hatóságok ki akarják telepíteni őket, adjanak nekik pénzt otthonteremtésre.
Azt már nem hivatalosan a csendőrök árulják el, hogy korábban uzsoráskodásból élő bajszos három évet börtönben ült, de a jelek szerint jobb útra kíván térni, mert a péntek esti zavargások idején – mondván, nem akar visszakerülni a rácsok mögé – nem ütött vissza, amikor kapott néhány pofont a románoktól.
A rendőrség hivatalosan azt a tájékoztatást adta, hogy a nyomozás további menetéről, a bűncselekmények besorolásáról az ügyészség dönt, többek között a törvényszéki orvosok jelentése alapján. A három sérült közül a két fiatalember elhagyta a kórházat, vasvillával megszúrt apjuk viszont műtétre szorul, ennek ellenére az előzetes látlelet szerint az ő sérülései sem veszélyeztették az életét. Amúgy a cigány támadók az incidens óta ismeretlen helyen tartózkodnak, de a rendőrség azt állítja, adott esetben pár óra leforgása alatt előállítják őket. A bihari községben uralkodó feszült hangulat csillapításához és a bűnözés felszámolásához azonban ennél sokkal több intézkedésre lenne szükség – és nem csak Nagybáródon.
Frissítés: a falu a cigányok kitelepítését követeli
A nagybáródi cigánytelep lakóinak áttelepítését követelték a Bihar megyei településen a hétvégén történt véres incidens nyomán rendezett falugyűlésen megjelent polgárok. A nyomozás hétfőn kihallgatásokkal folytatódott - számol be ugyancsak a Krónika.
Kihallgatási maraton zajlott hétfőn a nagybáródi rendőrőrsön a helybeli cigányok és románok között az elmúlt hétvégén bekövetkezett összetűzéssel összefüggésben. A Bihar megyei község rendőrségének munkatársai meghallgatták a tömegverekedés résztvevőinek többségét, beleértve a sérülést szenvedett fivéreket, a rájuk támadó cigányok egy részét, valamint a szemtanúkat.
Az incidens legsúlyosabb sérültjét, a tulajdonát védő idős nagybáródi férfit mindeddig nem sikerült kihallgatni, mivel az elszenvedett bántalmazás miatt hosszabb kórházi ellátást igényel, ugyanakkor műtétet is végre kell hajtani rajta.
Alina Dinu, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó, egyelőre nem adhatnak részletes tájékoztatást az ügy fejleményeiről és az eljárás menetéről. A rendőrfelügyelő annyit megerősített, hogy az élesdi törvényszéki ügyészségen iktatott bűnvádi dosszié keretében csendháborítás, a közrend megzavarása, bántalmazás és egyéb erőszakos bűncselekmény gyanújával folytatnak eljárást, az ügyben pedig tizennégy személy érintett.
A Sebes-Körös-völgyi községben, különösen a cigánytelep környékén állandó a karhatalmi jelenlét azóta, hogy a többségi lakosok pénteken este erőszakkal akarták megtorolni a cigányok által elkövetett almalopást és brutalitást.
A történtekkel kapcsolatban a Sebes-Körös-völgyi községben vasárnap délután falugyűlést tartottak, amelyen a megjelentek egy emberként követelték a cigánytelep lakóinak áttelepítését. Az emberek elpanaszolták, hogy az elmúlt időszakban elszaporodtak a cigányok garázdálkodásai, a lopások, előfordult, hogy fényes nappal támadtak a többi lakosra (jobbára az idősekre), és megdobálták a gépkocsikat is.
Ionuţ Bradea nagybáródi alpolgármester hétfőn a Krónikának elmondta, a helyi önkormányzat vizsgálja a lehetséges lépéseket, ám nem sok mozgástere van. A cigányokat például annak ellenére sem szólíthatja fel otthonuk elhagyására, hogy hivatalosan nem rendelkeznek tulajdonjoggal, sőt a falu szélén felhúzott házakra sincs építkezési engedélyük. A telek ugyanis, amelyen a cigánykolónia felépült, nem az önkormányzaté, hanem egy civil szervezet tulajdona, mindazonáltal kérdéses, hogy hol fogadnák be a véres konfliktus nyomán országszerte rossz hírnévre szert tett nagybáródi cigányokokat.



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready