Tavaly szeptemberben egy tárgyalás után egy magát ügyésznek valló ismeretlen kitámadta az ávós terror két áldozatát, mondván hogy hamis tanúvallomást tettek, mert az igazi tettesek, akiről ő nagyon jól tudja, hogy kicsodák, nem ülnek a vádlottak padján. Azt gondolja a kedves olvasó, hogy a cinizmus netovábbja egy ügyész részéről, hogy a magyarverő bűnözők kilétének tudatában TV-nézőként szemlélődjön a tárgyaláson anélkül, hogy foglalkozásától függetlenül is állampolgári kötelességét teljesítve segítsen azonosítani a pribékeket? Nálunk nem. De különben minek, amikor a bíróság is feltehetően ugyanúgy tisztában van a helyzettel, csak játszanak velünk, hadd lássuk be végre, fölösleges az igazság szolgáltatását keresni.

Mint az Index birtokába került hangfelvétel és több szemtanú szerint kiderült, nem akármilyen ügyészről van szó, hanem a Fővárosi Főügyészség jelenlegi szóvivőjéről, ami még többet elárul arról, hogy milyen szinten fonódik össze a magyarellenes államgépezet.

Friss: Az ügyészek készítik fel az ávósokat a hamis tanúzásra

A történet

A kőbányai kapitányságon 2006 szeptemberében történt rendőri bántalmazások ügyének első tárgyalási napján a hallgatóság soraiban több, tanúként nem idézett kőbányai ávós is jelen volt.

Csoportjukból egy dühös férfi a tárgyalás berekesztése után, de még a tárgyalóteremben fenyegetni kezdte a másodrendű vádlottra terhelő vallomást tévő Kruchina fivéreket, hamis tanúzással vádolva őket.

Később a folyosón, majd a bíróság épülete előtt is több tanú jelenlétében azt fejtegette, hogy nem vitatja a bántalmazások tényét, de szerinte a tanúk csak az őket ért sérelem miatt, bosszúvágyból vallottak a másodrendű vádlottra. Azt is állította, hogy bennfentesként pontosan tudja, hogy kik voltak a tettesek, de a tárgyaláson nem ők ültek a vádlottak padján.

A szóváltás szem- és fültanúi az ismeretlen, de már akkor is ügyészként bemutatkozó férfit a múlt héten felismerték: a Fővárosi Főügyészség szóvivőjeként szerepelt egy televíziós hírműsorban.

Varga Gergely. Ügyész.

Varga Gergely ügyész, aki a Fővárosi Főügyészség szóvivői posztját 2008. január elseje óta tölti be, az Index érdeklődésére elismerte, hogy ő "beszélgetett" a tanúkkal az őrizetesverési ügy szeptemberi tárgyalása után, ám szerinte hangoskodás, fenyegetőzés nem volt, bennfentes állítások nem hangzottak el, csupán magánbeszélgetésről volt szó, a tárgyaláson magánemberként volt jelen, a beszélgetéskor a magánvéleményét képviselte.


Nem bontotta ki az igazság minden részletét

Az Index birtokába jutott hangfelvétel természetesen ellentmond Varga verziójának. A hangfelvétel a szóváltás második, higgadtabb hangvételű részét örökíti meg, ami már a Fővárosi Bíróság épülete előtt, az utcán zajlott le Kruchina Károly, Kruchina Vince, Angel Mendoza és Varga Gergely között. Az alábbiakban szó szerint idézünk a felvételből:
 

A felvétel hátralévő részében Varga Gergely amellett érvel, hogy az események után két-három hónappal a tanúk már nem ismerhették fel a bántalmazó ávósokat. Az őrizetesverés tényét nagyvonalú lévén nem vitatja, de az biztos: nem azok ülnek a vádlottak padján, akik elkövették - elvégre ők csak tudják, ki mit csinált.

Varga szerint a tanúk elfogultak, mert a pribékek brutalitásának áldozataiként "emocionális vágy" van bennük, hogy egy rendőrbűnözőt elítéljenek emiatt. Angel Mendoza erre azt válaszolja, hogy nem minden rendőrre haragszik, csak azokra, akik megverték, és hogy nem szeretné, hogy a gyerekei ilyen rendőrökkel találkozzanak, ha felnőnek.


A perui színjátékra gyanakszik

Angel Mendoza

Mendoza, akit a bíróság által is megállapított tényállás szerint nagyon megvertek és betörték az orrát a csapaterős bevetésről visszaérkező rendőrök, megdöbbenésének adott hangot, hogy a szeptemberi tárgyalás után hangoskodó férfi valóban ügyész volt, mert ezt ő akkor nem hitte el neki.

Kapcsolódó cikkünk: Békésen ebédelő peruit is félholtra vertek a rendőrterroristák az ősszel

Mendoza felháborítónak tartja, hogy "ezek szerint az ügyészség tudja, hogy kik voltak azok a rendőrök, akik súlyosan bántalmaztak", miközben megbilincselve várakozott a kőbányai rendőrkapitányság aulájában, mégsem őket vádolták meg a szóban forgó bűncselekményekkel.

Mendoza nem hiszi, hogy minderről csak ez az egy ügyész tudott. "Nekem nem úgy tűnt, mint aki nagyon titkolja, nyilvánosan, a bíróság épületében kiabálta el, csak mi nem hittük el, hogy ő tényleg ügyész."

Ezek után az is felmerült benne, hogy a bántalmazói azonosítása céljából lefolytatott nyomozás esetleg színjáték lehetett: "Nemcsak a rendőrök falaztak egymásnak, hanem az ügyészség is nekik?" Pedig az ügyészség feladata szerinte éppen az ügy felderítése, a tettesek azonosítása lett volna.

"Azon a személyen kívül, akit én azonosítottam, ők nem tártak fel senki mást, pedig ezek szerint tudták, hogy kik az elkövetők. Csak a menetleveleket és egyéb naplókat gyűjtötték össze a bíróságnak, amelyek arra voltak használhatóak, hogy átláthatatlanná tegyék a rendőrök mozgását, így a bíróság ebben megkapaszkodva nem ítélte el az egyetlen általam azonosított elkövetőt" - mondja Mendoza.

Nemzetközi bíróság elé vinné az ügyet

"Engem nem egy rendőr ütlegelt, hanem legalább tíz, személyazonosságukat talán örök homály fedi, és ez csak az ügyészségen múlik" - mondja a sértett, aki szerint ebben az ügyben már csak egy nemzetközi bíróság tudna hiteles ítéletet hozni, ezért a másodfokú, jogerős döntés után ezt a lehetőséget is mérlegelni fogja, és adott esetben élni is fog vele.

"Egy állampolgártól elvárja az állam, hogy ha bűncselekményről tudunk, jelentsük, bejelentési kötelezettség terhel minket. Az ügyészeket nem terheli ilyen? - kérdezi Mendoza. - Vagy csak akkor nem, ha rendőr kolléga a bűnelkövető?" A Magyarországon élő, perui állampolgárságú férfi szerint az ügyészségnek ezek után mindenképpen tisztáznia kell a történteket, és a többi elkövetőt is a bíróság elé kell állítania.

Az egyik ávóst elítélték, a másikat felmentették

A Kruchina fivérek által azonosított rendőrt a Fővárosi Bíróság hétfőn hivatalos eljárásban történt bántalmazás vétségéért egy év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte, ugyanakkor előzetesen mentesítette a büntetett előélet következményei alól.

Az Angel Mendoza által azonosított - bántalmazás hivatalos eljárásban vétségéért már büntetett előéletű - rendőrbűnözőt viszont bizonyítottság hiányában felmentették a hivatali visszaélés és a védekezésre képtelen személlyel szemben társtettesként elkövetett súlyos testi sértés vádja alól. Az elsőfokú ítéletek nem jogerősek, az ügyészség mindkét ügyben fellebbezett.

A bíróság szerint hamisan tanúskodtak a pribékek

Az ítéletek indoklásában Cserni János bíró bizonyítottnak látta a rendőri bántalmazások tényét, és azt is kimondta, hogy a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott. Ugyanaznap egy másik rendőri bántalmazásos ügy ítéletében egy másik bíró is ebben a szellemben nyilatkozott a rendőr tanúkról.

Kapcsolódó cikkünk: Fővárosi Bíróság: hazudnak az ávósok, hogy mentsék a bőrüket

A rendőrség kedden közleményben utasította vissza a vádakat, mondván, a Fővárosi Bíróság két bírájának a rendőrök hamis tanúzásával kapcsolatos kijelentéseinek tisztázását és bizonyítását - ellenkező esetben visszavonását - várja.

A rendőri vezetésnek a bírák fenyegetése helyett azon kellene gondolkodnia, hogyan lehetne áttörni a hallgatás falát a bántalmazásos ügyekben, és hogyan tisztíthatná meg saját sorait a bántalmazást elkövető rendőröktől, reagált az Angel Mendoza sértetti képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalására.

A jogvédő szervezet egyetért azzal, hogy ilyen esetekben a bíráknak - illetve ha bizonyíthatatlanság miatt nem jut el vádemelésig az ügy, a nyomozó ügyészségeknek - feljelentést kell tenniük a hamis tanúzás miatt, még abban az esetben is, ha reménytelennek látszik kibogozni, mely rendőrök látták a bántalmazást, de hallgatnak róla, és kik azok, akik valóban nem tudnak az eseményekről.