A Függelékben teljességében idézett cikk legfontosabb részlete:
"A GKI elnöke [Vértes András] meggondolandónak tartja Ferge Zsuzsa szociológus javaslatát: ha már hozzányúlnak a családi pótlékhoz, első körben az egygyerekesek esetében kellene megfontolni, hogy teljesen megszüntetik vagy csökkentik annak mértékét. E családok jövedelmében képviseli ugyanis a legkisebb részt a juttatás. Hozzátette, ő biztosan aláírná a Bajnai Gordon-féle politikai nyilatkozatot."
Ehhez nincs mit hozzátenni... a libsi "értelmiségiek" egyszerűen képtelenek felfogni, hogy a megélhetési gyerekgyártás a civilizáció halála. Már most 50%-os a 8 év alatti cigányok részaránya országos szinten, és ez egyre csak romlik. Ha ezzel a lépéssel még tovább csökkentik a fehérek gyerekvállalási hajlandóságát, ugyanakkor a putrisoknál nem vezetik be a "2-3-4 gyerek után csak adóvisszatérítés" számtalan másik országban (pl. Románia) alkalmazott elvét, akkor a jövőben nem sok jóra számíthatunk...
Függelék: a teljes cikk
Bajnai-csomag: hadd fájjon!
A gazdaságkutatók szerint nincs más megoldás
Kutatók és a gazdasági élet szereplői is egyetértenek Bajnai Gordon elképzeléseivel, a tervezett lépésekkel. Szerintük nincs más lehetőség, bele kell vágni a megvalósításba.
- Be kell látni, nincs más lehetőség, lépni kell - kommentálta Bajnai Gordon elképzeléseit Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója. Mint mondta, a külföldiek nem hajlandók tovább finanszírozni a magyar nyugdíjakat, a gyedet, az államot. Arra a kérdésünkre, szerinte megfelelő lépéseket tervez-e Bajnai Gordon, azt válaszolta, nem nagyon lehet mást kitalálni, ráadásul a miniszterelnökjelölt 90 százalékban azt javasolja, amit a Reformszövetség is.
Palócz Éva szerint bizonyos pontokon a Bajnai-féle csomag keményebb is, mint a Reformszövetségé. Miközben utóbbi azt javasolta, hogy a közszféra számára reálértékben fagyasszák be két évre a kifizetéseket, Bajnai nominálisan tenné ugyanezt. Vagy: a Reformszövetség nem javasolta a nyugdíjkorrekció eltörlését, mivel az a nyugdíjak megállapításában történt igazságtalanságok némi kompenzálását célozta. Palócz Éva a program legtöbb pontjával egyetért, így azzal is, hogy az önkormányzati kiadásokat drasztikusan le kell faragni. Jelenleg a helyhatóságok működési kiadásai évi 500 milliárd forintot emésztenek fel, ami nagyon sok. A Bajnai-csomag 600 milliárd forintra mondott kiadáscsökkentése nagyjából annyi, amennyit a Reformszövetség is javasolt, bár helyzetértékelésük óta tovább romlottak a gazdaság kilátásai, ami akár el is viheti ezt az összeget, és nem marad adócsökkentésre - tette hozzá. (A GDP egyszázalékos romlása nagyjából százmilliárd forintot visz el a növekedésből.)
- Teljes mértékben egyetértek. Helyes az irány, és a tervezett lépések is - mondta lapunknak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke, de lennének apró kiegészítései, amelyeket szerinte érdemes megfontolni. - Az biztos, hogy változtatni kell a lakástámogatás, a szocpol és a félszocpol rendszerén, de az nem biztos, hogy éppen most. Ezen a területen a gazdasági helyzet miatt csökken az igény, s a lépés valamelyest ellentmond például az építőiparral kapcsolatos ösztönzési céloknak - tette hozzá.
Szerinte a 13. havi nyugdíjak második kétheti részének elvétele mellé be kellene építeni egy biztonsági megoldást. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a lépést aggályosnak találja majd az Alkotmánybíróság. Ezért már most rögzíteni kellene: ha nemet mondana, életbe lép egy helyettesítő intézkedés, jelesül jövőre semmilyen indexálás nincs, még az inflációnak megfelelő mértékű sem.
A GKI elnöke meggondolandónak tartja Ferge Zsuzsa szociológus javaslatát: ha már hozzányúlnak a családi pótlékhoz, első körben az egygyerekesek esetében kellene megfontolni, hogy teljesen megszüntetik vagy csökkentik annak mértékét. E családok jövedelmében képviseli ugyanis a legkisebb részt a juttatás. Hozzátette, ő biztosan aláírná a Bajnai Gordon-féle politikai nyilatkozatot.
- Nagyon komoly biztosíték az, hogy a képviselőknek kézjegyükkel kell ellátniuk a nyilatkozatot, illetve vállalják, hogy az Országgyűlés szavazásain támogatják az intézkedéseket, és módosító indítványokat kizárólag akkor nyújtanak be, ha azt egyeztették a kormánnyal - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa. - Ez meg kell hogy nyugtassa a befektetőket. Persze azt is látni kell, hogy a nyilatkozat nem kormányprogram, hanem azoknak a kritikus intézkedéseknek a sora, amelyeket a kiadáscsökkentés érdekében meg kell tenni. Arról például, hogy pontosan hogyan képzeli el Bajnai Gordon a beruházásösztönzést, a foglalkoztatottak számának megtartását, nem szól a dokumentum - tette hozzá. Ahhoz, hogy ez utóbbiak véghezvihetők legyenek, a kutató szerint biztosan szükség lesz például az áfa és a jövedéki adók emelésére, adócsökkentésre azonban nem lát lehetőséget. - Magyarország ugyanis sokkal nehezebb helyzetben van, mint amikor Gyurcsány Ferenc meghirdette válságcsomagját -mondta. Csak példaként hozta fel, hogy abban az időben az eurózóna növekedésének lassulását 1,5-2 százalékra mondták, most 4,3 százaléknál tartanak a prognózisok. Mi pedig együtt mozgunk az országcsoporttal. - Arra, hogy Magyarországon nominálisan sem nő a GDP, a 90-es évek elején volt utoljára példa. Az elképzelésekkel és a helyzetelemzéssel egyetértek. Nem kérdés, hogy meg lehet-e valósítani Bajnai intézkedéseit, azokat meg kell lépni - jelentette ki a Pénzügykutató főmunkatársa.
- A leendő miniszterelnök számíthat a gazdaság szereplőinek a támogatására, amíg képes határozottan és gyorsan megvalósítani programját - mondta lapunknak Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a vállalkozások azonnali és határozott intézkedést várnak a válságkezelő kormánytól. Hozzátette, a pénzügyi befektetők bizalmát akkor tudja viszszanyerni Magyarország, ha a kiadáscsökkentés mellett a forint árfolyamát is sikerült stabilizálnia, illetve ezzel együtt elérnie, hogy a reálkamatok is alacsonyabbak legyenek a jelenleginél. Szerinte ez utóbbi megvalósulását az élőmunkára rakódó terhek és az újraelosztás mértékének csökkentésével, a vállalatok likviditási gondjainak megoldásával, illetve azzal segítheti a leendő kormány, hogy minél több uniós forrást tesz elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára.
(NOL)
"A GKI elnöke [Vértes András] meggondolandónak tartja Ferge Zsuzsa szociológus javaslatát: ha már hozzányúlnak a családi pótlékhoz, első körben az egygyerekesek esetében kellene megfontolni, hogy teljesen megszüntetik vagy csökkentik annak mértékét. E családok jövedelmében képviseli ugyanis a legkisebb részt a juttatás. Hozzátette, ő biztosan aláírná a Bajnai Gordon-féle politikai nyilatkozatot."
Ehhez nincs mit hozzátenni... a libsi "értelmiségiek" egyszerűen képtelenek felfogni, hogy a megélhetési gyerekgyártás a civilizáció halála. Már most 50%-os a 8 év alatti cigányok részaránya országos szinten, és ez egyre csak romlik. Ha ezzel a lépéssel még tovább csökkentik a fehérek gyerekvállalási hajlandóságát, ugyanakkor a putrisoknál nem vezetik be a "2-3-4 gyerek után csak adóvisszatérítés" számtalan másik országban (pl. Románia) alkalmazott elvét, akkor a jövőben nem sok jóra számíthatunk...
Függelék: a teljes cikk
Bajnai-csomag: hadd fájjon!
A gazdaságkutatók szerint nincs más megoldás
Kutatók és a gazdasági élet szereplői is egyetértenek Bajnai Gordon elképzeléseivel, a tervezett lépésekkel. Szerintük nincs más lehetőség, bele kell vágni a megvalósításba.
- Be kell látni, nincs más lehetőség, lépni kell - kommentálta Bajnai Gordon elképzeléseit Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója. Mint mondta, a külföldiek nem hajlandók tovább finanszírozni a magyar nyugdíjakat, a gyedet, az államot. Arra a kérdésünkre, szerinte megfelelő lépéseket tervez-e Bajnai Gordon, azt válaszolta, nem nagyon lehet mást kitalálni, ráadásul a miniszterelnökjelölt 90 százalékban azt javasolja, amit a Reformszövetség is.
Palócz Éva szerint bizonyos pontokon a Bajnai-féle csomag keményebb is, mint a Reformszövetségé. Miközben utóbbi azt javasolta, hogy a közszféra számára reálértékben fagyasszák be két évre a kifizetéseket, Bajnai nominálisan tenné ugyanezt. Vagy: a Reformszövetség nem javasolta a nyugdíjkorrekció eltörlését, mivel az a nyugdíjak megállapításában történt igazságtalanságok némi kompenzálását célozta. Palócz Éva a program legtöbb pontjával egyetért, így azzal is, hogy az önkormányzati kiadásokat drasztikusan le kell faragni. Jelenleg a helyhatóságok működési kiadásai évi 500 milliárd forintot emésztenek fel, ami nagyon sok. A Bajnai-csomag 600 milliárd forintra mondott kiadáscsökkentése nagyjából annyi, amennyit a Reformszövetség is javasolt, bár helyzetértékelésük óta tovább romlottak a gazdaság kilátásai, ami akár el is viheti ezt az összeget, és nem marad adócsökkentésre - tette hozzá. (A GDP egyszázalékos romlása nagyjából százmilliárd forintot visz el a növekedésből.)
- Teljes mértékben egyetértek. Helyes az irány, és a tervezett lépések is - mondta lapunknak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke, de lennének apró kiegészítései, amelyeket szerinte érdemes megfontolni. - Az biztos, hogy változtatni kell a lakástámogatás, a szocpol és a félszocpol rendszerén, de az nem biztos, hogy éppen most. Ezen a területen a gazdasági helyzet miatt csökken az igény, s a lépés valamelyest ellentmond például az építőiparral kapcsolatos ösztönzési céloknak - tette hozzá.
Szerinte a 13. havi nyugdíjak második kétheti részének elvétele mellé be kellene építeni egy biztonsági megoldást. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a lépést aggályosnak találja majd az Alkotmánybíróság. Ezért már most rögzíteni kellene: ha nemet mondana, életbe lép egy helyettesítő intézkedés, jelesül jövőre semmilyen indexálás nincs, még az inflációnak megfelelő mértékű sem.
A GKI elnöke meggondolandónak tartja Ferge Zsuzsa szociológus javaslatát: ha már hozzányúlnak a családi pótlékhoz, első körben az egygyerekesek esetében kellene megfontolni, hogy teljesen megszüntetik vagy csökkentik annak mértékét. E családok jövedelmében képviseli ugyanis a legkisebb részt a juttatás. Hozzátette, ő biztosan aláírná a Bajnai Gordon-féle politikai nyilatkozatot.
- Nagyon komoly biztosíték az, hogy a képviselőknek kézjegyükkel kell ellátniuk a nyilatkozatot, illetve vállalják, hogy az Országgyűlés szavazásain támogatják az intézkedéseket, és módosító indítványokat kizárólag akkor nyújtanak be, ha azt egyeztették a kormánnyal - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa. - Ez meg kell hogy nyugtassa a befektetőket. Persze azt is látni kell, hogy a nyilatkozat nem kormányprogram, hanem azoknak a kritikus intézkedéseknek a sora, amelyeket a kiadáscsökkentés érdekében meg kell tenni. Arról például, hogy pontosan hogyan képzeli el Bajnai Gordon a beruházásösztönzést, a foglalkoztatottak számának megtartását, nem szól a dokumentum - tette hozzá. Ahhoz, hogy ez utóbbiak véghezvihetők legyenek, a kutató szerint biztosan szükség lesz például az áfa és a jövedéki adók emelésére, adócsökkentésre azonban nem lát lehetőséget. - Magyarország ugyanis sokkal nehezebb helyzetben van, mint amikor Gyurcsány Ferenc meghirdette válságcsomagját -mondta. Csak példaként hozta fel, hogy abban az időben az eurózóna növekedésének lassulását 1,5-2 százalékra mondták, most 4,3 százaléknál tartanak a prognózisok. Mi pedig együtt mozgunk az országcsoporttal. - Arra, hogy Magyarországon nominálisan sem nő a GDP, a 90-es évek elején volt utoljára példa. Az elképzelésekkel és a helyzetelemzéssel egyetértek. Nem kérdés, hogy meg lehet-e valósítani Bajnai intézkedéseit, azokat meg kell lépni - jelentette ki a Pénzügykutató főmunkatársa.
- A leendő miniszterelnök számíthat a gazdaság szereplőinek a támogatására, amíg képes határozottan és gyorsan megvalósítani programját - mondta lapunknak Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a vállalkozások azonnali és határozott intézkedést várnak a válságkezelő kormánytól. Hozzátette, a pénzügyi befektetők bizalmát akkor tudja viszszanyerni Magyarország, ha a kiadáscsökkentés mellett a forint árfolyamát is sikerült stabilizálnia, illetve ezzel együtt elérnie, hogy a reálkamatok is alacsonyabbak legyenek a jelenleginél. Szerinte ez utóbbi megvalósulását az élőmunkára rakódó terhek és az újraelosztás mértékének csökkentésével, a vállalatok likviditási gondjainak megoldásával, illetve azzal segítheti a leendő kormány, hogy minél több uniós forrást tesz elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára.
(NOL)
