A szarvasi önkormányzat csak a tavalyi esztendőben több mint egymillió forintot költött köztemetésekre. Zömében olyan embereknek adták meg a végtisztességet, akiknek nincs hozzátartozójuk, s akiket — elesettségüket, szenvedélybetegségüket vagy gyenge értelmi képességeiket kihasználva — élelmes emberek csicskásként tartottak.
A szarvasi polgármester, Babák Mihály hivatali ajtaján is gyakran kopogtatnak vagy maguk a csicskásként tartott, kihasznált emberek, vagy a problémát észlelő szomszédok. Nevét azonban szinte senki sem vállalja. Mindenkit visszatart a félelem. A polgármester szerint megoldást csak úgy lehet találni, ha a különböző hatóságok összefognak.
A csicskatartás azonban nemcsak Szarvason, hanem a megye számos pontján jelen van. Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus szerint a legnagyobb baj az, hogy a megfélemlített emberek nem bíznak a hatóságokban. Attól félnek, hogy ha feljelentést tesznek, akkor a csicskatartók bosszúja utoléri őket még mielőtt a hatóság emberei megjelennének.
Legalább 100-150 embert tartanak Szarvason csicskásként
A Békés Megyei Szó internetes portál vasárnap közzétette egy rendőrségi jegyzőkönyv másolatát. A feljelentő arra kérte a hatóságot, szerezzék vissza dokumentumait attól a szarvasi embertől, akihez önként jött ide lakni Debrecenből, s akitől a munkáért gyakran pofonokat is kapott.
— Egyre jobban borzolja a kedélyeket a városban az, hogy legalább 100—150 embert tartanak itt csicskásként — szögezte le megkeresésünkre Babák Mihály, Szarvas polgármestere. — Elesett, idős vagy szenvedélybeteg, hozzátartozó nélküli embereket hoznak ide más településekről. Kiveszik őket a szociális otthonokból, elhitetik velük, hogy gondoskodnak majd róluk. Aztán dolgoztatják és elveszik a nyugdíjukat. Amikor pedig meghalnak, nekünk kell a város költségén eltemettetni őket.
A polgármester hozzátette: irodája ajtaján gyakran kopogtatnak maguk a csicskásként tartott emberek, vagy azok a városlakók, akiket nem hagy nyugodni, hogy sok család busásan él az illegális foglalkoztatásból.
Tanácskoztak, de semmire sem jutottak
— Szétvet a düh a tehetetlenségtől! Több levelet írtam már a hatóságoknak, köztük a megyei gyámhatóságnak is. A képviselő-testület nemrég tanácskozásra hívta a munkaügyi felügyelőség, a rendőrség, az ügyészség és az adóhatóság képviselőit, de nem jutottunk előrébb. Amíg a hatóságok nem fognak össze, addig ezt a kérdést nem tudjuk megoldani. Csupán néhány embert sikerült kimenekítenünk a csicskatartók kezéből. Félnek, nem mernek feljelentést tenni.
A kérdésben megkerestük Oltyán Sándor alezredest, a Szarvasi Rendőrkapitányság vezetőjét is. A szabadságon lévő kapitány mára ígért tájékoztatást.
Körösladányban éveken át próbáltak kimenekíteni egy asszonyt
Körösladányban segítettek egy, a lakásától megfosztott embernek, hogy visszaszerezze az ingatlanját A probléma nemcsak Szarvason, hanem a megye számos pontján jelen van. Medgyesegyházán például éveken át próbáltak kimenekíteni a csicskatartók kezéből egy idős asszonyt. Amikor azonban a gyámhatóság vagy a családsegítő szakemberei megjelentek, az asszony nem merte bevallani, hogy szolgasorban tartják. Minden segítő szándéka ellenére, a szarvasi polgármesterhez hasonlóan, Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere is tehetetlen volt.
A félelem visszatartja a csicskákat
Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus szerint a megoldás azért nehéz, mert a csicskasorban tartottak általában szociálisan elesett, éngyenge emberek, sodorhatóak, nem tudnak önálló döntéseket hozni. Nem jól ítélik meg az őket szép szavakkal csábítókat, hisznek az ígéreteknek, mert ki vannak éhezve a szeretetre.
A klinikai szakpszichológus elmondta, Körösladányban az elmúlt egy év során tíz-tizenöt ilyen emberrel találkozott. Őket a családsegítők irányították hozzá.
— Úgy próbálok segíteni nekik, hogy erősítem az önbizalmukat, s világossá teszem számukra: ha nem lépnek ki ebből a helyzetből, akkor előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor már nem is lesz kiút. A félelem azonban visszatartja őket, nem mernek szembefordulni „jótevőikkel”. Nem bíznak a hatóságokban, attól tartanak, hogy nem tudják őket megvédeni a csicskatartók bosszújától.
Kozma Zoltán hangsúlyozta: a megoldásban nagy szerepük lehet a családsegítőknek, a szociális munkásoknak. Az együttműködést siker koronázhatja, mint ahogyan ez a múlt héten Körösladányban is megtörtént. Egy lakásától megfosztott embernek segítettek abban, hogy visszaszerezze ingatlanját a lakásmaffiából.
A szarvasi polgármester, Babák Mihály hivatali ajtaján is gyakran kopogtatnak vagy maguk a csicskásként tartott, kihasznált emberek, vagy a problémát észlelő szomszédok. Nevét azonban szinte senki sem vállalja. Mindenkit visszatart a félelem. A polgármester szerint megoldást csak úgy lehet találni, ha a különböző hatóságok összefognak.
A csicskatartás azonban nemcsak Szarvason, hanem a megye számos pontján jelen van. Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus szerint a legnagyobb baj az, hogy a megfélemlített emberek nem bíznak a hatóságokban. Attól félnek, hogy ha feljelentést tesznek, akkor a csicskatartók bosszúja utoléri őket még mielőtt a hatóság emberei megjelennének.
Legalább 100-150 embert tartanak Szarvason csicskásként
A Békés Megyei Szó internetes portál vasárnap közzétette egy rendőrségi jegyzőkönyv másolatát. A feljelentő arra kérte a hatóságot, szerezzék vissza dokumentumait attól a szarvasi embertől, akihez önként jött ide lakni Debrecenből, s akitől a munkáért gyakran pofonokat is kapott.
— Egyre jobban borzolja a kedélyeket a városban az, hogy legalább 100—150 embert tartanak itt csicskásként — szögezte le megkeresésünkre Babák Mihály, Szarvas polgármestere. — Elesett, idős vagy szenvedélybeteg, hozzátartozó nélküli embereket hoznak ide más településekről. Kiveszik őket a szociális otthonokból, elhitetik velük, hogy gondoskodnak majd róluk. Aztán dolgoztatják és elveszik a nyugdíjukat. Amikor pedig meghalnak, nekünk kell a város költségén eltemettetni őket.
A polgármester hozzátette: irodája ajtaján gyakran kopogtatnak maguk a csicskásként tartott emberek, vagy azok a városlakók, akiket nem hagy nyugodni, hogy sok család busásan él az illegális foglalkoztatásból.
Tanácskoztak, de semmire sem jutottak
— Szétvet a düh a tehetetlenségtől! Több levelet írtam már a hatóságoknak, köztük a megyei gyámhatóságnak is. A képviselő-testület nemrég tanácskozásra hívta a munkaügyi felügyelőség, a rendőrség, az ügyészség és az adóhatóság képviselőit, de nem jutottunk előrébb. Amíg a hatóságok nem fognak össze, addig ezt a kérdést nem tudjuk megoldani. Csupán néhány embert sikerült kimenekítenünk a csicskatartók kezéből. Félnek, nem mernek feljelentést tenni.
A kérdésben megkerestük Oltyán Sándor alezredest, a Szarvasi Rendőrkapitányság vezetőjét is. A szabadságon lévő kapitány mára ígért tájékoztatást.
Körösladányban éveken át próbáltak kimenekíteni egy asszonyt
Körösladányban segítettek egy, a lakásától megfosztott embernek, hogy visszaszerezze az ingatlanját A probléma nemcsak Szarvason, hanem a megye számos pontján jelen van. Medgyesegyházán például éveken át próbáltak kimenekíteni a csicskatartók kezéből egy idős asszonyt. Amikor azonban a gyámhatóság vagy a családsegítő szakemberei megjelentek, az asszony nem merte bevallani, hogy szolgasorban tartják. Minden segítő szándéka ellenére, a szarvasi polgármesterhez hasonlóan, Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere is tehetetlen volt.
A félelem visszatartja a csicskákat
Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus szerint a megoldás azért nehéz, mert a csicskasorban tartottak általában szociálisan elesett, éngyenge emberek, sodorhatóak, nem tudnak önálló döntéseket hozni. Nem jól ítélik meg az őket szép szavakkal csábítókat, hisznek az ígéreteknek, mert ki vannak éhezve a szeretetre.
A klinikai szakpszichológus elmondta, Körösladányban az elmúlt egy év során tíz-tizenöt ilyen emberrel találkozott. Őket a családsegítők irányították hozzá.
— Úgy próbálok segíteni nekik, hogy erősítem az önbizalmukat, s világossá teszem számukra: ha nem lépnek ki ebből a helyzetből, akkor előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor már nem is lesz kiút. A félelem azonban visszatartja őket, nem mernek szembefordulni „jótevőikkel”. Nem bíznak a hatóságokban, attól tartanak, hogy nem tudják őket megvédeni a csicskatartók bosszújától.
Kozma Zoltán hangsúlyozta: a megoldásban nagy szerepük lehet a családsegítőknek, a szociális munkásoknak. Az együttműködést siker koronázhatja, mint ahogyan ez a múlt héten Körösladányban is megtörtént. Egy lakásától megfosztott embernek segítettek abban, hogy visszaszerezze ingatlanját a lakásmaffiából.
(BEOL)
Kapcsolódó cikk: Megdöbbentő dokumentum: mokka rabszolgatartók Szarvason
