Bekövetkezett az, amit jósoltunk: az egyértelműen a cigányokkal leszámoló Sarkozy mellé álló nemzetközi közvélemény nyomására sorra határozzák el az egyes országok (most pl. a németek), hogy sokkal-sokkal keményebben nyúlnak a cigányokhoz. Még durvábban, mint eddig, pedig például a németek se voltak eddig se lágyszívűségükről híresek, ha cigányokkal kellett leszámolniuk, azokat eltávolítaniuk az országból vagy éppenséggel szibériai bérrabtartásba „üdülni” küldeniük. Persze, azért nem jöhetnek a cigányok agyonlövését, vadászatát államilag passzívan támogató, és – ezért is – a világ legeslegélhetőbb, legnormálisabb országát birtokló finnek radikalizmusának, problémamegoldó-képességének a közelébe. De még így is sokkal-sokkal többet tesznek az orkok ellen, mint mi (pontosabban: a langymeleg, cigányseggnyaló Fidesz), akik még mindig a jó szó, a hittérítés stb. erejében bízunk, és a világ minden kincséért sem lépnénk fel a cigánybűnözők ellen, vezetnénk be a francia, olasz, német stb. modellt – a finnről nem is beszélve.
Az alábbi, az Interneten először csak nálunk (saját szkennelés) olvasható anyagból azonban nem csupán ez derül ki. Az is, hogy, idézzük, „Nehezebb kérdés az „úton lévők", a nagyrészt hazai, de másfajta nemzetiségű cigányok helyzete. Az ő számukat 400-600 ezerre becsülik, 95 százalékuk francia állampolgár. […] Sarkozy kijelentette, hogy az „úton lévőknek" is életformát kell váltaniuk, a XXI. században nem lehet nomád módon élni. A kifejezés a vándorló életformára vonatkozott, mert aki látja, hogy milyen luxuskategóriába tartozó autókkal vontatják a hatalmas lakókocsikat, annak korántsem egy ősi életforma jut az eszébe. A nagyobb baj az, hogy a hatóságok az ő esetükben sem tudják, esetleg sejtik, hogy miből élnek.” Azaz: Sarkozy ellenük is bekeményít, mivel, ahogy azt a cikk is elismeri, ők is bűnözők. Azaz: kivétel nélkül minden cigó, nem „csak” a pártízezer bolgár/román ellen hirdetett háborút Sarkozy. Ennyit arról a fajvédői „érvről”, hogy „dehát az állampolgár franciaországi cigókkal semmi gond”. Frászt nem, ahogy az ebből az anyagból is látszik.
A teljes cikk:
Kemény fellépés a romák ellen
Hazaindult Franciaországból a romániai cigányok első csoportja - Párizs jogot formál a biztonságra
A napokban megkezdődött Franciaországban a törvénytelenül ott tartózkodó külföldi romák kitoloncolása. Három héttel azt követően, hogy Nicolas Sarkozy bejelentette az illegális cigány telepek felszámolását, tegnap a bukaresti repülőjárattal 139 romániai cigány tért haza. Folytatódnak közben a belbiztonsági akciók a zömében francia állampolgárságú „utazó emberek" ellen.
Eddig 51 törvénytelenül létrehozott, nagyrészt külföldi romák által lakott cigánytábort számoltak fel, közölte minapi sajtóértekezletén Brice Hortefeux francia belügyminiszter. Az akciók során, amelyekben rendőrök intézkedtek, mintegy 700 külföldi nemzetiségű - főként Romániából és Bulgáriából érkezett - romát regisztráltak, akiknek lejárt a három hónapos tartózkodási engedélyük.
A romániai romák „önként" vállalták, hogy a Bukarestbe tartó menetrend szerinti járaton hazatérnek. Tegnap a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren 139, korábban 93 roma személyt tettek fel Romániába tartó repülőjáratokra. Az akció pedig még a jövő héten is folytatódik. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy minden felnőtt 300 eurót (nyolcvannégyezer forint) kap hazatérési illetékként, a gyerekek után pedig száz euró jár. Ez korábban is megillette az önként hazatérőket, ám az iratok elvesztésére hivatkozva a cigányok kitalált nevet diktáltak be a nyilvántartó lapra. Felmarkolták a 300 eurót, majd repülőgépen hazatértek. Otthon meglátogatták a rokonokat, majd 60 eurós jegyért buszon visszautaztak a francia táborba, közben 240 euróval gazdagodtak. Ez most megváltozott. Minden kiutasítottról digitális úton azonosítókat vesznek, úgyhogy nemcsak a kiutasítással járó következményekkel, hanem a szabályok kijátszásának megnehezedésével is számolniuk kell.
Az államfő által meghatározott számú, 500 roma telep felszámolása október végéig befejeződik - közölte a belügyminiszter. A kormányt érő bel- és külföldi bírálatok ellenére vélhetőleg több ezer külföldi romát kiutasítanak. Tavaly 10 ezer, míg az idei első fél évben 14 ezer ilyen jellegű kiutasítás történt, úgyhogy korántsem új ez a politika, Sarkozy július végi bejelentésével mindezt azonban hivatalossá tette.
A francia nagyvárosok környékén összeeszkábált táborokban élő cigányok ugyanis koldulásból, kisebb lopásokból, sokszor gyerekkereskedelemből, prostitúcióból tartják fenn magukat. Ezt az életformát nevezte Sarkozy a bűn melegágyának. Ezzel kevesen vitatkozhatnak, hiszen ahol megjelennek, ott megnő a bűnesetek száma. Ráadásul illegálisan tartózkodnak az országban. Úgy 15-20 ezer körülire becsülik a törvénytelenül Franciaországban élő külföldi cigányokat. Eddig azonban hiába utasították ki őket, akár már aznap, egy másik átkelőn visszajöhettek.
Nehezebb kérdés az „úton lévők", a nagyrészt hazai, de másfajta nemzetiségű cigányok helyzete. Az ő számukat 400-600 ezerre becsülik, 95 százalékuk francia állampolgár. Ők időről időre felkerekednek lakókocsijaikkal, és vándorolnak egyik helyről a másikra. Jogaik vannak, például az önkormányzat köteles megállóhelyet biztosítani számukra, de ez a státus egyben erős kötöttségekkel is jár. Sarkozy kijelentette, hogy az „úton lévőknek" is életformát kell váltaniuk, a XXI. században nem lehet nomád módon élni. A kifejezés a vándorló életformára vonatkozott, mert aki látja, hogy milyen luxuskategóriába tartozó autókkal vontatják a hatalmas lakókocsikat, annak korántsem egy ősi életforma jut az eszébe. A nagyobb baj az, hogy a hatóságok az ő esetükben sem tudják, esetleg sejtik, hogy miből élnek.
Az ellenzék természetesen rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolja a kormányt, miközben nem akarja észrevenni, hogy a lakosság több mint 70 százaléka egyetért ezekkel az intézkedésekkel. A szocialista párti polgármesterek ugyanakkor csendben helyeslik a keményebb fellépést, ugyanis választóiknak kell eltűrniük a romák kisebb lopásait, de akár a hatóságokkal szembeni nyílt ellenszegülést is.
Ezen a magatartáson aligha csodálkoznak a Szajna partján, viszont érezhetően rosszul esett a párizsi kabinetnek az a bírálat, amelyet a közelmúltban fogalmazott meg az ENSZ rasszista megkülönböztetés elleni bizottsága. A múlt héten felhívták a figyelmet a Franciaországban egyre erősödő idegenellenes politikára. Különösen fájt Párizsban, hogy egy togói, egy algériai és egy török diplomata oktatta ki az emberi jogokból Franciaországot. Párizs azonban úgy véli, csak a törvényekben előírtak szerint jár el, és az emberi ionok egyik első alapkövetelményét tartja tiszteletben, mégpedig a jogot a biztonságra.
Keretes anyag: Német erőpróba
Mintha az etnikai és kisebbségi kérdésekben mindig óvatos németeket felbátorította volna a francia példa. Párizs után ugyanis Berlin is hajlik arra, hogy megkezdje az országban tartózkodó, főleg koszovói cigányok hazatelepítését. Az akció tizenkétezer személyt érint, és arra a megállapodásra támaszkodik, amit idén áprilisban írtak alá, és amelyben Pristina kötelezi magát, befogad minden olyan személyt, aki a volt jugoszláv tartomány papírjaival rendelkezik. vagy bizonyíthatóan ott élt.
Németország ezért úgy döntött, itt az idő, hogy megkezdjék a menekültek hazatelepítését. Az eddigi fáradozások, azaz, hogy jelentős anyagi juttatásokkal (felnőtteknek 750 euró, útiköltség-térítés, segélynyújtás, a lakás- és munkahelykeresésnél) bírják rá a cigány családokat a hazatérésre, nem voltak eredményesek. A romák németországi központi tanácsa kritikusnak nevezte az akciót, mert a hazatelepítésre várók nem rendelkeznek megfelelő perspektívával, a helyi hatóságoknak nincs integrációs programja. Sajtóhírek szerint Koszovóban máris megkezdték működésüket azok az illegális csoportok, amelyek három-négyezer euró ellenében hajlandók visszacsempészni német területre az onnan érkezőket.
Az alábbi, az Interneten először csak nálunk (saját szkennelés) olvasható anyagból azonban nem csupán ez derül ki. Az is, hogy, idézzük, „Nehezebb kérdés az „úton lévők", a nagyrészt hazai, de másfajta nemzetiségű cigányok helyzete. Az ő számukat 400-600 ezerre becsülik, 95 százalékuk francia állampolgár. […] Sarkozy kijelentette, hogy az „úton lévőknek" is életformát kell váltaniuk, a XXI. században nem lehet nomád módon élni. A kifejezés a vándorló életformára vonatkozott, mert aki látja, hogy milyen luxuskategóriába tartozó autókkal vontatják a hatalmas lakókocsikat, annak korántsem egy ősi életforma jut az eszébe. A nagyobb baj az, hogy a hatóságok az ő esetükben sem tudják, esetleg sejtik, hogy miből élnek.” Azaz: Sarkozy ellenük is bekeményít, mivel, ahogy azt a cikk is elismeri, ők is bűnözők. Azaz: kivétel nélkül minden cigó, nem „csak” a pártízezer bolgár/román ellen hirdetett háborút Sarkozy. Ennyit arról a fajvédői „érvről”, hogy „dehát az állampolgár franciaországi cigókkal semmi gond”. Frászt nem, ahogy az ebből az anyagból is látszik.
A teljes cikk:
Kemény fellépés a romák ellen
Hazaindult Franciaországból a romániai cigányok első csoportja - Párizs jogot formál a biztonságra
A napokban megkezdődött Franciaországban a törvénytelenül ott tartózkodó külföldi romák kitoloncolása. Három héttel azt követően, hogy Nicolas Sarkozy bejelentette az illegális cigány telepek felszámolását, tegnap a bukaresti repülőjárattal 139 romániai cigány tért haza. Folytatódnak közben a belbiztonsági akciók a zömében francia állampolgárságú „utazó emberek" ellen.
Eddig 51 törvénytelenül létrehozott, nagyrészt külföldi romák által lakott cigánytábort számoltak fel, közölte minapi sajtóértekezletén Brice Hortefeux francia belügyminiszter. Az akciók során, amelyekben rendőrök intézkedtek, mintegy 700 külföldi nemzetiségű - főként Romániából és Bulgáriából érkezett - romát regisztráltak, akiknek lejárt a három hónapos tartózkodási engedélyük.
A romániai romák „önként" vállalták, hogy a Bukarestbe tartó menetrend szerinti járaton hazatérnek. Tegnap a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren 139, korábban 93 roma személyt tettek fel Romániába tartó repülőjáratokra. Az akció pedig még a jövő héten is folytatódik. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy minden felnőtt 300 eurót (nyolcvannégyezer forint) kap hazatérési illetékként, a gyerekek után pedig száz euró jár. Ez korábban is megillette az önként hazatérőket, ám az iratok elvesztésére hivatkozva a cigányok kitalált nevet diktáltak be a nyilvántartó lapra. Felmarkolták a 300 eurót, majd repülőgépen hazatértek. Otthon meglátogatták a rokonokat, majd 60 eurós jegyért buszon visszautaztak a francia táborba, közben 240 euróval gazdagodtak. Ez most megváltozott. Minden kiutasítottról digitális úton azonosítókat vesznek, úgyhogy nemcsak a kiutasítással járó következményekkel, hanem a szabályok kijátszásának megnehezedésével is számolniuk kell.
Az államfő által meghatározott számú, 500 roma telep felszámolása október végéig befejeződik - közölte a belügyminiszter. A kormányt érő bel- és külföldi bírálatok ellenére vélhetőleg több ezer külföldi romát kiutasítanak. Tavaly 10 ezer, míg az idei első fél évben 14 ezer ilyen jellegű kiutasítás történt, úgyhogy korántsem új ez a politika, Sarkozy július végi bejelentésével mindezt azonban hivatalossá tette.
A francia nagyvárosok környékén összeeszkábált táborokban élő cigányok ugyanis koldulásból, kisebb lopásokból, sokszor gyerekkereskedelemből, prostitúcióból tartják fenn magukat. Ezt az életformát nevezte Sarkozy a bűn melegágyának. Ezzel kevesen vitatkozhatnak, hiszen ahol megjelennek, ott megnő a bűnesetek száma. Ráadásul illegálisan tartózkodnak az országban. Úgy 15-20 ezer körülire becsülik a törvénytelenül Franciaországban élő külföldi cigányokat. Eddig azonban hiába utasították ki őket, akár már aznap, egy másik átkelőn visszajöhettek.
Nehezebb kérdés az „úton lévők", a nagyrészt hazai, de másfajta nemzetiségű cigányok helyzete. Az ő számukat 400-600 ezerre becsülik, 95 százalékuk francia állampolgár. Ők időről időre felkerekednek lakókocsijaikkal, és vándorolnak egyik helyről a másikra. Jogaik vannak, például az önkormányzat köteles megállóhelyet biztosítani számukra, de ez a státus egyben erős kötöttségekkel is jár. Sarkozy kijelentette, hogy az „úton lévőknek" is életformát kell váltaniuk, a XXI. században nem lehet nomád módon élni. A kifejezés a vándorló életformára vonatkozott, mert aki látja, hogy milyen luxuskategóriába tartozó autókkal vontatják a hatalmas lakókocsikat, annak korántsem egy ősi életforma jut az eszébe. A nagyobb baj az, hogy a hatóságok az ő esetükben sem tudják, esetleg sejtik, hogy miből élnek.
Az ellenzék természetesen rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolja a kormányt, miközben nem akarja észrevenni, hogy a lakosság több mint 70 százaléka egyetért ezekkel az intézkedésekkel. A szocialista párti polgármesterek ugyanakkor csendben helyeslik a keményebb fellépést, ugyanis választóiknak kell eltűrniük a romák kisebb lopásait, de akár a hatóságokkal szembeni nyílt ellenszegülést is.
Ezen a magatartáson aligha csodálkoznak a Szajna partján, viszont érezhetően rosszul esett a párizsi kabinetnek az a bírálat, amelyet a közelmúltban fogalmazott meg az ENSZ rasszista megkülönböztetés elleni bizottsága. A múlt héten felhívták a figyelmet a Franciaországban egyre erősödő idegenellenes politikára. Különösen fájt Párizsban, hogy egy togói, egy algériai és egy török diplomata oktatta ki az emberi jogokból Franciaországot. Párizs azonban úgy véli, csak a törvényekben előírtak szerint jár el, és az emberi ionok egyik első alapkövetelményét tartja tiszteletben, mégpedig a jogot a biztonságra.
Keretes anyag: Német erőpróba
Mintha az etnikai és kisebbségi kérdésekben mindig óvatos németeket felbátorította volna a francia példa. Párizs után ugyanis Berlin is hajlik arra, hogy megkezdje az országban tartózkodó, főleg koszovói cigányok hazatelepítését. Az akció tizenkétezer személyt érint, és arra a megállapodásra támaszkodik, amit idén áprilisban írtak alá, és amelyben Pristina kötelezi magát, befogad minden olyan személyt, aki a volt jugoszláv tartomány papírjaival rendelkezik. vagy bizonyíthatóan ott élt.
Németország ezért úgy döntött, itt az idő, hogy megkezdjék a menekültek hazatelepítését. Az eddigi fáradozások, azaz, hogy jelentős anyagi juttatásokkal (felnőtteknek 750 euró, útiköltség-térítés, segélynyújtás, a lakás- és munkahelykeresésnél) bírják rá a cigány családokat a hazatérésre, nem voltak eredményesek. A romák németországi központi tanácsa kritikusnak nevezte az akciót, mert a hazatelepítésre várók nem rendelkeznek megfelelő perspektívával, a helyi hatóságoknak nincs integrációs programja. Sajtóhírek szerint Koszovóban máris megkezdték működésüket azok az illegális csoportok, amelyek három-négyezer euró ellenében hajlandók visszacsempészni német területre az onnan érkezőket.
