A Felvidéken összehasonlíthatatlanul normálisabban állnak a cigánykérdéshez, mint nálunk. Hadd utaljunk például arra, hogy odaát simán fallal lehet leválasztani a cigánytelepet a fehérektől, a hatalmasságok még csak véletlenül sem fogják azt elbontatni (cikk ITT). Arra, hogy a Parlamentben nyugodtan mehet a "cigányozás" (cikk). Az „éhséglázadás” kíméletlen, kőkemény, katonai leverésére (videó). Vagy akár arra, hogy ott a rendőrök simán agyonlövik a bűnözőcigányt (cikk), miközben nálunk egy ujjal hozzá nem érnének.
A legújabb falépítést Nagykaposon tervezik, ahogy az a következő, szó szerint átvett cikkből is kiderül:
Nagykaposon is betonfalat akarnak
A legújabb falépítést Nagykaposon tervezik, ahogy az a következő, szó szerint átvett cikkből is kiderül:
Nagykaposon is betonfalat akarnak
A nagykaposi Csicseri utca lakói azt szeretnék, ha a város betonfallal kerítené körbe telkeiket, hogy megvédje őket a közeli leélt panelházak összeférhetetlen roma lakóival szemben.
A kelet-szlovákiai magyarlakta kisvárosban kb. 40 családi ház lakója panaszkodik a közeli leélt panelházakban lakó romákra. A Csicseri utcában élők azt mondják, a cigányok beköltözése után először apróbb lopásokra lettek figyelmesek, eltulajdonították kertjeikből a termést, azután fokozatosan a kerítés került sorra, beleértve a fém oszlopokat, melyeket leadtak a vasgyűjtőbe – írja a Sme napilap helyszíni riportjában.
„Négy éve már nem is ültetek semmit a kertben“ - mondta az egyik felháborodott háztulajdonos.
A romatelep lakói szemetelnek az utcán, az iskolába igyekvő roma gyerekek minden házba becsöngetnek. Egy másik szomszéd azt panaszolja, hogy amikor felújították házukat, 600 kilónyi fémállványzatot loptak el tőlük. „A kertekből egyszerre négyen-öten lopnak, ha szólunk nekik, fenyegetőznek.“
A családi házak lakói szerint évtizedekkel ezlőtt pihenőövezet volt a panelházak helyén, egy kis tóval, ők ellenezték az építkezést. „Azt ígérték, hogy legalább egy falat húznak fel. De ez a mai napig nem készült el, az életünk pedig elviselhetetlenné vált. Nem vagyunk fajgyűlölők, csak normálisan szeretnék élni“ - jelenti ki egy harmadik családi ház tulajdonosa. Hozzáteszi, fontolgatták, hogy elköltöznek, de amikor vevők érkeztek és meglátták a közeli romatelepet, azonnal nemet mondtak.
A romák szerint kitaláció
A romák szerint kitalált panaszokról van szó. „Csak azért találgatnak, mert mi romák vagyunk. Ez rasszizmus. (Kuruc.info: Annyira tipikus. Szétlopják a kerteket, a lakók feje fölül elviszik a házukat, viszik a kerítést, járják a sáskát. Persze, ezt biztos csak álmodják az ott lakók, mint ahogy ez mindjárt ki is derül a betanult válaszból. Csak találgatnak, mi "ott se' vótunk", meg "azé' mer' cigány vagyok?' és végül a lezáró mantra, a csattanó, a "rászizmus". ) Itt rend van“ - mondja egyikük, aki a környékbeli roma járőr tagja. „Már négy éve őrködünk itt. Hárman vagyunk, reggel héttől délután négyig dolgozunk. Ez kitaláció, a mieink nem lopnak. Azok a városban élő romák lehetnek, ők nincsenek a hatáskörünkben.“ (Kuruc.info: jellemző cigány védekezés. Az ercsi (Vojkovics Tamás) és a hétesi (Solymosi-néni) gyilkosságnál is kapásból mossák a kezeiket egy messziről jött emberre fogva a gaztettet. Ugyanúgy, ahogy pl. a köszörűsök meg az ereszcsatornások „a munkatásam félnótás, ezért mondott tizedakkora árat”-típusú átverését.)
Petícióban kérik a falat
A Csicseri utca lakói most petíciót írtak, melyben azt kérik a várostól, kerítse el telkeiket fallal. Egy 140 méteres falat szeretnének, mely 12 ezer euróba kerülne. A petícióval már a városi képviselő-testület is foglalkozott, ám egyelőre elhalasztották a megépítését arra hivatkozva, hogy a városnak nincs pénze.
Gyimesi György, a városi hivatal vezetője közölte, nem támogatják a falat: „Megértem az emberek kétségbeesését, de a fal nem megoldás. Egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy kamerát szerelünk fel.“ A városi rendőrség főnöke azt mondja, ahová eddig kamerát szereltek, csökkent a bűnözés.
Nagykaposon az év eleje óta 210 lopást jelentettek, ezek nagy része szabálysértésnek minősül. A különböző polgári együttélést sértő kihágások száma eddig 90, ezek közé például verekedések, veszekedések tartoznak. Gyimesi szerint valószínű, hogy az incidensek nagy részét az összeférhetetlen lakók okozzák, a város azonban nem tudja megoldani a problémákat: „Az államnak kell segítenie.“
Szerinte az előző kormányciklus alatt felmerült pár jó ötlet, például a bentlakásos iskolák, a szociális segélyek ledolgozása, vagy a munkanélküliek felhasználása nagy állami építkezéseken. Hozzátette, a problémákat nem lehet Pozsonyból, a zöld asztal mellől megoldani.
(bumm, sme.sk)
„Négy éve már nem is ültetek semmit a kertben“ - mondta az egyik felháborodott háztulajdonos.
A romatelep lakói szemetelnek az utcán, az iskolába igyekvő roma gyerekek minden házba becsöngetnek. Egy másik szomszéd azt panaszolja, hogy amikor felújították házukat, 600 kilónyi fémállványzatot loptak el tőlük. „A kertekből egyszerre négyen-öten lopnak, ha szólunk nekik, fenyegetőznek.“
A családi házak lakói szerint évtizedekkel ezlőtt pihenőövezet volt a panelházak helyén, egy kis tóval, ők ellenezték az építkezést. „Azt ígérték, hogy legalább egy falat húznak fel. De ez a mai napig nem készült el, az életünk pedig elviselhetetlenné vált. Nem vagyunk fajgyűlölők, csak normálisan szeretnék élni“ - jelenti ki egy harmadik családi ház tulajdonosa. Hozzáteszi, fontolgatták, hogy elköltöznek, de amikor vevők érkeztek és meglátták a közeli romatelepet, azonnal nemet mondtak.
A romák szerint kitaláció
A romák szerint kitalált panaszokról van szó. „Csak azért találgatnak, mert mi romák vagyunk. Ez rasszizmus. (Kuruc.info: Annyira tipikus. Szétlopják a kerteket, a lakók feje fölül elviszik a házukat, viszik a kerítést, járják a sáskát. Persze, ezt biztos csak álmodják az ott lakók, mint ahogy ez mindjárt ki is derül a betanult válaszból. Csak találgatnak, mi "ott se' vótunk", meg "azé' mer' cigány vagyok?' és végül a lezáró mantra, a csattanó, a "rászizmus". ) Itt rend van“ - mondja egyikük, aki a környékbeli roma járőr tagja. „Már négy éve őrködünk itt. Hárman vagyunk, reggel héttől délután négyig dolgozunk. Ez kitaláció, a mieink nem lopnak. Azok a városban élő romák lehetnek, ők nincsenek a hatáskörünkben.“ (Kuruc.info: jellemző cigány védekezés. Az ercsi (Vojkovics Tamás) és a hétesi (Solymosi-néni) gyilkosságnál is kapásból mossák a kezeiket egy messziről jött emberre fogva a gaztettet. Ugyanúgy, ahogy pl. a köszörűsök meg az ereszcsatornások „a munkatásam félnótás, ezért mondott tizedakkora árat”-típusú átverését.)
Petícióban kérik a falat
A Csicseri utca lakói most petíciót írtak, melyben azt kérik a várostól, kerítse el telkeiket fallal. Egy 140 méteres falat szeretnének, mely 12 ezer euróba kerülne. A petícióval már a városi képviselő-testület is foglalkozott, ám egyelőre elhalasztották a megépítését arra hivatkozva, hogy a városnak nincs pénze.
Gyimesi György, a városi hivatal vezetője közölte, nem támogatják a falat: „Megértem az emberek kétségbeesését, de a fal nem megoldás. Egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy kamerát szerelünk fel.“ A városi rendőrség főnöke azt mondja, ahová eddig kamerát szereltek, csökkent a bűnözés.
Nagykaposon az év eleje óta 210 lopást jelentettek, ezek nagy része szabálysértésnek minősül. A különböző polgári együttélést sértő kihágások száma eddig 90, ezek közé például verekedések, veszekedések tartoznak. Gyimesi szerint valószínű, hogy az incidensek nagy részét az összeférhetetlen lakók okozzák, a város azonban nem tudja megoldani a problémákat: „Az államnak kell segítenie.“
Szerinte az előző kormányciklus alatt felmerült pár jó ötlet, például a bentlakásos iskolák, a szociális segélyek ledolgozása, vagy a munkanélküliek felhasználása nagy állami építkezéseken. Hozzátette, a problémákat nem lehet Pozsonyból, a zöld asztal mellől megoldani.
(bumm, sme.sk)
