Maia Sandu hivatalban lévő moldovai elnök a voksok 41,92 százalékát, legfőbb kihívója, Alexandr Stoianoglo volt főügyész pedig a szavazatok 26,35 százalékát szerezte meg a vasárnap tartott elnökválasztás első fordulójában, és ezzel ők jutottak be a választás második fordulójába - közölte hétfőre virradóra a chisinaui Központi Választási Bizottság a voksok 98,3 százalékos feldolgozottsága mellett.
 Maia Sandu leadja szavazatát (fotó: AP) |
A testület tájékoztatása szerint harmadik helyen Renato Usatii, a Mi Pártunk nevű párt vezetője végzett a voksok 13,8 százalékával. A többi jelölt, Irina Vlah egykori gagauz vezető, Victoria Furtuna volt ügyész, Vasile Tarlev és Ion Chicu volt miniszterelnök 10 százaléknál alacsonyabb szavazatarányt tudhat magáénak.
A moldovai törvények értelmében, mivel a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok több mint felét, második fordulót kell tartani november 3-án, az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölttel, vagyis a Nyugat-barát Maia Sanduval és Stoianogloval, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kellett felelniük, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát.
A szavazatok összesítése során előbb a "nem" válaszok kerültek fölénybe, de a majdnem végleges adatok szerint végül szoros versenyben az igennel voksolók győztek. A Kreml által "kategorikusan" elutasított orosz beavatkozás vádjaitól beárnyékolt szavazáson a szavazók 50,08 százaléka támogatta az európai uniós csatlakozási célkitűzés alkotmányba foglalását, a nemek aránya 49,92 százalék.
 |
Maia Sandu Európa-párti elnök az éjszaka közepén első hivatalos reakciójában elítélte "a demokrácia elleni példátlan támadást", és megígérte, hogy "nem adja meg magát".
"Bűnözői csoportok a nemzeti érdekeinkkel szemben ellenséges külföldi erőkkel együttműködve, több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták meg országunkat", hogy bizonytalanságba és instabilitásba ejtsék hazánkat" - mondta Sandu a sajtónak.
Az ország választási hatósága szerint a referendum érvényes volt.
Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig ugyanazon év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát. Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.
Frissítés: az oroszok szerint "nehezen megmagyarázható a szavazatok növekedésének aránya"
A moldovai választások nem voltak szabadok, az eredmények pedig "nehezen megmagyarázható" váratlan szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára - vélekedett hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
"Azt látjuk, hogy nehezen megmagyarázható a szavazatok növekedésének aránya Sandu és a népszavazás azon résztvevői javára, akik az EU-orientációt részesítették előnyben" - mondta Peszkov.
A Moldovai Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékának alkotmányban való rögzítéséről tartott népszavazáson hajszálnyi, 50,17 százalékos többség szavazott igennel - derült ki a hétfőn közzétett, csaknem végleges eredményekből, miután Sandu szerint a vasárnapi kettős szavazást "példátlan külső beavatkozás" zavarta meg.
Peszkov szerint a moldovai választási kampány "nem volt szabad", az ellenzéktől megtagadták a kampányolás lehetőségét, és hatósági nyomást gyakoroltak rá. "Üldözték, börtönbe zárták, kihallgatták, nem engedték be az országba őket, a médiájukat bezárták, az internetes forrásokat blokkolták, és így tovább" - hangoztatta.
Peszkov kifejtette: "ha (Sandu) azt állítja, hogy bizonyos bűnözői csoportok miatt nem kapott szavazatokat, akkor bizonyítékokkal kell előállnia". Hozzátette: "jó lenne, ha Sandu asszony magyarázatot adna arra, hogy miért nem értenek ilyen sokan egyet az ő irányvonalával? Ezek is bűnbandák? Vagy úgy érti, hogy azok a moldovai polgárok, akik nem támogatják őt, bűnbandákkal állnak kapcsolatban? Itt nagyon sok nüansz érzékelhető".
A szóvivő egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás eredményei szerint a hivatalban lévő moldovai elnökre és az európai integrációra leadott szavazatok száma hirtelen rendellenesen megnőtt.
"Azon mutatók változásának dinamikája, amelyeket ma látunk, amelyeket figyelünk, természetesen sok kérdést vet fel" - mutatott rá az orosz elnöki szóvivő napi sajtótájékoztatóján a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére válaszolva.
"Amit látunk, az a szavazatok növekedésének ilyen gépies, nehezen megmagyarázható gyorsasága Sandu, illetve a népszavazás azon résztvevői javára, akik az EU-orientáció mellett vannak" - mondta. Peszkov szerint "bármely megfigyelő, aki nem vagy csak kevéssé érti a politikai folyamatok lényegét, felfigyelhet ezekre a hirtelen szavazatnövekedéssel kapcsolatos anomáliákra". Hangsúlyozta: Moldovában nagyon sokan nem támogatják a hivatalban lévő elnököt, és ez még a nem szabad választási kampány körülményei között is érzékelhető.
(MTI)
