A közszolgálati televízió beszámolója szerint a demonstrálók azt követelték a kormánytól, hogy definiálja újra a közalkalmazotti bértáblában megállapított szorzókat, és álljon el a szerintük visszaélésekre lehetőséget adó értékelési rendszer január 1-jei bevezetésétől.

Zrinko Turalija, a demonstrációt szervező három szakszervezet egyikének elnöke elmondta: a munkabértörvény, amely az "egyenlő munkáért egyenlő fizetést" mottóval lett meghirdetve, "üres betű maradt a papíron". A törvényt 2023-ban fogadta el a parlament, és január 1-jén lépett hatályban.

Az értékelési rendszer rendkívül bürokratizált, a pedagógusok egymást osztályozzák. Ez feszültséghez vezet a kollektívában, a tévedéstől és büntetéstől való félelem pedig nagyobb lesz, mint a hivatás autonómiája és kreativitása - fogalmazott.

Az oktatási minisztérium szerint nem volt racionális ok a szakszervezetek akciójára, mert 2016 óta 60 százalékkal nőttek a tanári fizetések. Egy 45 éves általános iskolai tanár átlagosan nettó 1473 eurót (mintegy 607 ezer forint), egy középiskolai tanár pedig nettó 1602 eurót (mindegy 660 ezer forint) keres havonta - közölték.

"Az elmúlt hét évben a kormány minden évben emelte a fizetéseket az oktatási szektorban, előfordult, hogy évente többször is. Még a koronavírus-válság idején is, amikor más ágazatokban csökkentek a fizetések. A kormány annak ellenére növelte a tanárok bérét, hogy csökkent a gazdaság növekedése" - közölte a minisztérium.

(MTI)