Keir Starmer brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a támaszpont létfontosságú a brit terrorellenes műveletek, illetve a hírszerzés szempontjából is, és "a hazai biztonság alapját képezi".

"Azzal, hogy a mi feltételeink mellett hozzájárulunk ehhez a megállapodáshoz, erős védelmet biztosítunk, ideértve a rossz behatásoktól, ami lehetővé teszi e bázis működését a következő évszázadban is, szavatolva a következő nemzedékeink biztonságát is" - fűzte hozzá Starmer a London melletti Northwoodban található brit katonai főparancsnokságon újságíróknak nyilatkozva.

Kemi Badenoch, az ellenzéki konzervatívok vezetője azonban úgy fogalmazott, hogy "nem kellene még fizetnünk is brit terület átadásáért Mauritiusnak".

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csaknem hat évtizede titkos egyezményt kötött arról, hogy London a Chagos-szigetek kétezer lakóját elszállítja a szigetcsoportról, közvetlen irányítása alá veszi a szigeteket Indiai-óceáni Brit Területek néven, és nem engedélyezi a jórészt Mauritiusra áttelepített egykori lakosok visszatérését.

A szigetcsoport legnagyobb tagja, Diego Garcia a hidegháború idején, illetve az öbölháborúk alatt is alapvető stratégiai szerepet töltött be, és amerikai B-52-es hadászati bombázók is állomásoztak ott.

London és a mauritiusi kormány tavaly októberben jutott egyezségre arról, hogy Mauritius kiterjesztheti szuverenitását a Chagos-szigetek egészére, köztük Diego Garciára, de az egyezmény Nagy-Britanniának is felhatalmazást ad "99 évnyi kezdeti időszakra" a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására. A támaszpontra vonatkozó lízingszerződés további 40 évvel meghosszabbítható, vagyis a megállapodás potenciálisan 139 évre biztosíthatja a Diego Garcián működő támaszpont feletti brit fennhatóságot. Nagy-Britannia évente átlagosan 101 millió font lízingdíjat fizet majd a bázis után.

A megállapodás szerint Mauritius visszatelepítheti a chagosiakat a Chagos-szigetekre, de nem Diego Garciára.

(MTI)