Románia rekordmagas, GDP-arányosan 9,3 százalékos költségvetési hiánya miatt megszorító csomagokat vezet be, amelyek áfaemelést, bér- és nyugdíjbefagyasztást tartalmaznak. A kormány az EU-s források megőrzését és a fiskális fenntarthatóságot célozza, miközben nő a társadalmi elégedetlenség, és erősödik a szélsőjobboldali ellenzék – számolt be a Financial Times nyomán a Portfólió.
 Fotó: AP |
Románia augusztus 1-jén vezette be első megszorító intézkedéscsomagját, amely magában foglalja a legfelső áfakulcs 19-ről 21 százalékra emelését és a jövedéki adók növelését. A közszféra béremeléseit és a nyugdíjak növelését 2026-ig befagyasztják.
Az intézkedések célja a 2024-ben GDP-arányosan 9,3 százalékos, uniós szinten legmagasabb költségvetési hiány mérséklése. További két csomag bevezetése várható még idén.
A megszorítások a 2012-es kormánybuktató tüntetések emlékét idézik fel, és most is erős tiltakozást váltottak ki. A szélsőjobboldali AUR párt vezetője, George Simion adófizetési bojkottot hirdetett, és előrehozott választásokat követelt. A kormány igyekszik fokozatosan bevezetni a lépéseket, de a legvitatottabb intézkedések – az állami vállalatok irányítási reformja és a különleges nyugdíjak megszüntetése – még nem kaptak parlamenti jóváhagyást.
A pénzügyminiszter szerint a különleges nyugdíjreform célja a kiváltságok felszámolása, például a bírák korai nyugdíjazásának megszüntetése. A kormány az EU helyreállítási alapjából elérhető forrásokhoz kötött reformokat próbálja végrehajtani.
Románia a 28,5 milliárd eurós keret közel egynegyedétől már elesett, eddig kevesebb mint 10 milliárdot hívott le.
A gazdaság lassul: a második negyedévben a GDP mindössze 0,3 százalékkal nőtt, az infláció pedig 6,5 százalékos alapkamat mellett is magas. A három nagy hitelminősítő egy fokkal a befektetésre nem ajánlott szint fölött tartja az országot. A kormány céljai között szerepel a közszolgáltatások digitalizálása, az adóbeszedés javítása és az energia- és távközlési szektor szabályozásának átalakítása a költségek csökkentése érdekében.
A politikai helyzet feszült: a négy pártból álló koalíció törékeny, a decemberben újraválasztott, EU-párti elnök, Nicuşor Dan mögött is vannak belső feszültségek. Egy miniszterelnök-helyettes nemrég lemondott korrupciós vádak miatt, a USR pedig tiltakozott a "vadállat" Iliescu állami temetés ellen.
Közben a magyarellenes AUR a közvélemény-kutatásokban 40 százalékon áll, megelőzve minden kormánypártot.
