Bármennyire is egyetemes formában rajzolta meg műveiben a diktatúra természetét Herta Müller, a zsarnokság szörnyűségeit szülőföldjén, a Bánságban élte át, ily módon Nobel-díja "romániai" gyökereinek az elismerése is - ez a gondolat tükröződik szinte minden egyes romániai nyilatkozatban, amely a pénteki sajtóban látott napvilágot a Svéd Királyi Akadémia előző napi bejelentése kapcsán.

A Ziarul Financiar napilap hasábjain Nicolae Manolescu irodalomkritikus és irodalomtörténész kifejti: ez a díj nem csupán az írónő kiválóságának az elismerése, hanem annak is, hogy a német írónő az utóbbi években aktív módon volt jelen az európai kultúra világában. Az irodalomkritikus kitért arra, hogy Herta Müller elsősorban annak a formának köszönheti a díjat, ahogyan műveiben képes volt bemutatni a gyökerek elvesztésének történetét. Ez viszont azt jelenti - vélekedett a történész -, hogy éppen az írónő romániai gyökereit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. "Itt született, itt élt, nagyon jól tudja, hogyan működnek a dolgok Romániában" - állítja Manolescu. (Arról valamiért megfeledkeznek a tolvajok, hogy a szóban forgó terület tíz évvel az írónő születése előtt még Magyarország része volt - a szerk.)

Daniel Banulescu író úgy vélekedett, hogy Herta Müller írásaiban a politika a jó ügyért, nem pedig a hatalomért vívott harc eszközeként jelenik meg. A Svéd Királyi Akadémia ezúttal "másfél Nobel-díjat" adományozott: egyet Németországnak, egy felet pedig Romániának - álmodozik Banulescu.

A Gandul című napilap Horia Patapievic, a Román Kulturális Intézet elnöke szavait idézi, aki szerint a Svéd Királyi Akadémia most azért ítélte a díjat egy német nyelvű, "romániai" születésű írónak, mert meg akart emlékezni a kommunizmus európai bukásának huszadik évfordulójáról. Az intézet elnöke szerint Herta Müller műveiben nem a diktatórikus rendszer objektív leírására törekedett, hanem az egyén által elszenvedett - éppen e rendszer által okozott - traumák feltérképezésére.

Az Adevarul cikke úgy fogalmazott, hogy a németek annak idején királyt adtak Romániának (I. Károlyt), most pedig "Románia adott királynőt a németeknek". A lap emlékeztet arra, hogy a kommunista rendszer annak idején a szó szoros értelmében "kiárusította" a romániai németeket, hiszen minden egyes távozóért 7-8 ezer német márkát kért. Ceausescu nem tudta, hogy egy jövendő Nobel-díjast adott el Németországnak - olvasható a lapban.