Az M1 Világ című műsora bemutatott egy dalt, amely közel kétezer őslakosról szól, akik a Mauritiustól elszakított, a Brit Indiai-óceáni Területhez csatolt szigetcsoportok egyikéről, az Afrika és Indonézia között található Chagos-szigetekről kényszerültek mindent hátrahagyva elkötözni 1965-ben. Az őslakosok azóta szülőföldjüktől elszakítva, szegénységben élnek, noha korábban mindenük megvolt.
De milyen eszközökkel kényszerítette az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a chagosiakat arra, hogy hátrahagyják otthonaikat? Robin Martemootoo, a Chagos-szigetek ügyvédje a műsorban kifejtette: a brit és az amerikai hatóságok hatályba léptettek egy politikai döntést, amely megfosztotta a szigetlakókat az alapvető ellátástól. Nem kaphattak tejet, tejtermékeket, sót, cukrot vagy orvosi ellátást.
Vajon miért volt szüksége a briteknek és az amerikaiaknak a területre? A Brit Indiai-óceáni Terület legnagyobb szigetén, Diego Garcián közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpontot hoztak létre, a bázis jelentős szerepet játszott az Afganisztán, illetve az Irak elleni hadműveletekben 2001-ben és 2003-ban. A hágai Nemzetközi Bíróság döntése alapján azonban az elszakított szigetek feletti brit fennhatóság, és az őslakos szülőföldjüktől való távoltartása jogtalan.
Az őslakosok fő követelése az, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre. Nagy részük nem csak az Egyesült Királyságot, de Mauritiust is hibáztatja azért, ami az elmúlt évtizedekben történt. A száműzött őslakosok számára emiatt nem fontos, hogy szigetük melyik ország fennhatósága alá kerül.
Mivel a Nemzetközi Bíróság ítélete nem jogerős, csupán javasolt döntés, így egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a szigetek és az őslakosok sorsa. 2016-ban az Egyesült Királyság meghosszabbította az Egyesült Államok területbérleti jogát Diego Garcián, és azt is kikötötték, hogy az őslakosok sem térhetnek vissza 2036-ig szülőföldjükre.
(Híradó)
