Az ügy rendkívüli jelentőségét az adja, hogy a parlament tudatos félrevezetése a brit politika törvényerejű konvenciói alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették. A konzervatív ellenzék indítványát azonban a képviselők kedd este, hosszas vita után 335-223 arányban leszavazták.

Ha a képviselők megszavazták volna az ügy kivizsgálását, akkor a vizsgálatot a képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság végezte volna. Abban az esetben, ha megállapítja, hogy Starmer a Mandelson-ügyben szándékosan félrevezette a parlamentet, a munkáspárti kormányfőnek le kellett volna mondania.

Peter Mandelsont - a Munkáspárt egykori legbefolyásosabb főideológusát - számos figyelmeztetés ellenére Keir Starmer 2024-ben Nagy-Britannia washingtoni nagykövetévé nevezte ki.

A Labour veterán politikusát - aki Tony Blair volt miniszterelnökkel együtt az 1990-es években kulcsszerepet játszott az Új Munkáspárt (New Labour) néven létrehozott, korszerűsített pártstruktúra kialakításában - nem egészen egy év után vissza kellett hívni a brit diplomáciai külszolgálat legnagyobb presztízsű posztjáról, miután kiderült, hogy szoros baráti és üzleti kapcsolatokat ápolt a súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt Jeffrey Epsteinnel.

Mandelsont februárban őrizetbe is vették azzal a gyanúval, hogy a korábbi években bizalmas brit kormányzati adatokat szolgáltatott ki Epsteinnek.

Az ügy minden idők egyik legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult, és az utóbbi napokban még hevesebbé is vált, miután kiderült, hogy Mandelson nagyköveti kinevezését a magas szintű kormányzati posztok jelöltjeinek nemzetbiztonsági átvilágítását végző hatóság (UK Security Vetting, UKSV) - éppen Mandelson és Epstein mélyreható kapcsolatrendszere miatt - nem javasolta.

Starmer az alsóházban többször is kijelentette, hogy erről az állásfoglalásról nem tudott, mivel a londoni külügyminisztérium illetékesei sem vele, sem Yvette Cooper külügyminiszterrel nem közölték, hogy Mandelson megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és ezért mondta korábbi parlamenti nyilatkozataiban azt, hogy Mandelson megfelelő kinevezési eljárásrend alapján nyerte el a nagyköveti tisztséget.

A Konzervatív Párt vezetője, Kemi Badenoch szerint azonban Starmer e nyilatkozataival félrevezette a parlamentet, mivel nem hihető, hogy a kormányfő ne tudott volna a nemzetbiztonsági vizsgálat eredményéről.

Morgan McSweeney, a londoni miniszterelnöki hivatal volt kabinetfőnöke, aki februárban távozott tisztségéből a Mandelson-botrány miatt, az alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: ő javasolta a Starmernek Mandelson nagyköveti kinevezését, de ma már belátja, hogy ez "súlyos hiba volt".

(MTI nyomán)