A nyilatkozatban a hat ország "a lehető legerőteljesebb hangnemben" elítéli a Perzsa-öbölben közlekedő fegyvertelen kereskedelmi hajók, valamint a polgári célú térségi infrastrukturális létesítmények, köztük az olaj- és földgázipari üzemek elleni iráni támadásokat és a Hormuzi-szoros lezárását.

A szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.

A hat ország a közös csütörtöki közleményben felszólította Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a szoros hajóforgalmát fenyegető tevékenységének, fejezze be a vízi út elaknásítását, és hagyjon fel a hajók elleni drón- és rakétatámadásokkal.

A közleményt aláíró országok hangsúlyozzák, hogy az ilyen jellegű beavatkozás a nemzetközi hajóforgalomba és a globális energiaellátási hálózatok működésének megzavarása a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek minősül a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján. "Ennek figyelembevételével a polgári infrastruktúra, az olaj- és gázipari létesítmények elleni támadások azonnali és átfogó moratóriumát követeljük" - áll a hat ország Londonban ismertetett csütörtöki közös nyilatkozatában.

Az aláíró kormányok közölték: készek hozzájárulni olyan "megfelelő erőfeszítésekhez", amelyek célja a biztonságos áthaladás biztosítása a Hormuzi-szorosban.

A hat kormány részletek nélkül közölte azt is, hogy üdvözli "az előkészítő tervezésben részes" országok elkötelezettségét.

A nyilatkozat ugyanakkor nem részletezi, hogy mely országokról van szó, sem azt, hogy a közleményben említett "előkészítő tervezés" mire irányul.

A közlemény nem tesz említést arról sem, hogy az aláíró országok hajlandók-e haditengerészeti erőket vagy egyéb fegyveres alakulatokat a Hormuzi-szoros térségébe küldeni, ahogy ezt Washington az elmúlt napokban szorgalmazta.

Csütörtökön, még a közös közlemény kiadása előtt Keir Starmer brit kormányfő, Mark Rutte NATO-főtitkár és Emmanuel Macron francia elnök külön telefonos egyeztetést tartott a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetről. A Downing Street erről szóló tájékoztatásának megfogalmazása szerint a három vezető "létfontosságúnak" nevezte egy "életképes terv" közös kidolgozását a szoros hajóforgalmának biztosítására.

Több NATO-tagállam, köztük Nagy-Britannia korábban azt közölte, hogy nem vesz részt az Irán ellen indított amerikai és izraeli támadó hadműveletekben. Keir Starmer a Downing Streeten e hét elején tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britanniát "nem fogják belerángatni" az iráni háborúba és a szélesebb térségben kialakult konfliktusba.

Nevek említése nélkül hozzátette: akik szerint Nagy-Britanniának "fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba", nem is alkottak teljes képet arról, hogy "mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keverednénk ki ebből".

A munkáspárti brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

E kijelentések miatt Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló nyilatkozatokban bírálta a brit kormányfőt.

(MTI)