Nézem, hallgatom a Heisler András Mazsihisz-vezérrel készült beszélgetést, aztán ismét elolvasom a néhány napja megjelent, Vona Gábor hanukai üdvözletére született választ (egyik szerzője az említett zsidóvezér), s tanácstalan vagyok. Ennyire ostobának néz minket ez az ember? Vagy ennyire ostoba őzsidósága?
 |
Heisler András és alvezére, Kiss Henriett közös írását az egyik hírportál közölte, majd átvette a neológ zsidóság hivatalos honlapja is. A Heisler-Kiss páros többek között azt nehezményezte, hogy a Jobbik elnöke a Kun-Kohn Béla nevével mogendovidosított kommünt, valamint Rákosi-Rosenfeld Mátyás és zsidó bandája vérgőzös uralmát összeméri a zsidók "holokauszt"-jával. Mert ezt nem lehet, hisz nincs, nem is lehet nagyobb, szebb, könnyfakasztóbb a zsidó szenvedésnél.
De nem is ezen lepődtem meg igazán, hiszen a zsidó fajvédelem, önistenítés (úgy fest) örök és elpusztíthatatlan. Inkább azon akadt fenn a tekintetem, hogy a két zsidóvezér szerint én "nem zsidó magyar"-ok leszármazottja vagyok:
A Tanácsköztársaság alatti terror épp úgy nem kímélte a zsidóságot, ahogy a nem zsidó magyarokat, és ugyanez igaz a sztálinista terrorra is. 1956 zsidó hőseit pedig oldalakon át lehetne sorolni. Jellegzetes antiszemita hazugság mindezeket a holokauszttal összemérhető, magyarellenes zsidó terrornak beállítani.
"Nem zsidó magyarok"? Ez mi a búbánat? Egyrészt van a "zsidóság", másrészt a "nem zsidó magyarok", amiből következően az előbbi (a "zsidóság") tagjai lennének a "zsidó magyarok". Kérdésem: ki találta ki ezt a szemita hazugságot? Hallott már valaki olyat, hogy "nem szlovák magyar", "nem magyar román", "nem etióp örmény", meg "szlovák magyar", "magyar román" stb., stb.?
Ez a nyelvi garázdálkodás tűrhetetlen. A "magyar"-ra értelmetlen azt mondani, hogy "nem zsidó", mert ez természetes. A vízre sem mondjuk azt, hogy nem sör, mert ez is természetes. Ahogy "nem német", "nem angol", "nem burundi" a magyar, de ezt nem is szoktuk mondani. A magyar: magyar. A zsidó: zsidó. Nincs olyan, hogy "zsidó magyar". Csak egyfajta zsidó létezik: zsidó zsidó – idéztem egyik régebbi írásomban egy jeles zsidó írót, a Zsidó Lexikon szerkesztőjét. Miért kell akkor a mai zsidóság vezéreinek ilyen butaságokkal előállni? Ráadásul úgy, hogy a szöveg másik helyén a "zsidó" egyértelműen fajt, népet jelöl: "1956 zsidó hősei" ugyanis nem tartották vallásukat, többnyire ateisták, kommunisták, faj szerint viszont zsidók voltak, mint például Angyal István vagy Gimes Miklós. (Külön pikantériája az idézetnek, hogy 1958-ban, Nagy Imre és társai kivégzése után a Mazsihisz jogelődje az Új Élet című zsidó hetilapban megtagadta kivégzett hitsorsosait, mondván, hogy soha nem voltak vallásosak, tehát nem voltak tagjai a zsidó közösségnek. Akkor kizárták őket a zsidóságból, 1990 után pedig "visszazárták", de közben elfelejtették tisztázni a múltat. Úgy tettek, mintha nem történt volna semmi. Ez csupán apró adalék a zsidó erkölcs[telenség] mibenlétéhez.)
Tehát mire való ez a zsidó gyártmányú nyelvi bohóckodás? A válasz nem oly bonyolult. A Mazsihisz, mint a zsidó etnikum önjelölt képviselete, mindig igyekszik beleszólni azokba az ügyekbe, amelyek a magyarságra, a magyar népre tartoznak. Nem festene jól, ha zsidóként, kívülről oktatnák a magyarságot, ezért kitalálták, hogy ők is – magyarok. Így lettek ők "zsidó magyarok", a bennszülöttek pedig "nem zsidó magyarok". Amin persze a józan magyar ember mindig kacagni fog, mert ellenpróbaként ránéz egy zsidóra (pl. Heislerre vagy Heller Ágnesre), aztán belenéz a tükörbe, s látja, hogy a két arcnak semmi köze egymáshoz. S ezt Heisler is tudja, miközben úgy tesz, mintha nem tudná. Vagyis hazudik.
A zsidó ugyanis köztudottan – faj. Nép. Hogy Heisler úr és hölgy szerzőtársa is értse, miről van itt szó, képes összeállítással illusztrálom, milyen is a "zsidó zsidó". Pont olyan, amilyennek a Szózat című napilapban láthatták közel száz éve az olvasók. Abban a lapban, amelynek szellemi irányítója (előbb főmunkatársa, majd főszerkesztője) Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. A jeles politikus és közíró jól ismerte a zsidó idegenséget, s lapjában ennek sokszor (jaj de sokszor, s milyen találóan!) hangot is adott. Két alkalommal pedig (1922-ben és 1924-ben) arcképes összeállítást közölt, mert a vizuális magyarázatnál nincs hatásosabb. Az 1922-es zsidó arcképcsarnok legalsó sorában balról a második Kun-Kohn Béla. Ő lenne a "zsidó magyar" prototípusa, Heisler úr? Ez a húsos száj, lefittyedő alsó ajak? Ne vicceljünk.
Küldöm tehát az alábbi két oldalt Heisler Andrásnak és alvezérének felebaráti szeretettel (zsidó zsidónak egy "nem zsidó magyar?!?"-tól jeligére), s arra kérem őket, ne gyalázzák meg a magyar nyelvet olyan grammatikai szerkezetekkel, amelyeknek tárgyi megfelelője a valóságban nem létezik. Mert "zsidó magyar" a valóságban nem létezik. Mert "nem zsidó magyar" a valóságban nem létezik. Van ellenben zsidó. Meg magyar. Meg angol. Meg német. Meg orosz. Meg…
Bistrán Demeter - Kuruc.info
