"A kitüntetést a Mazsihisz a Zentaival szemben elkövetett igazságtalan meghurcoltatás miatt adományozza az idős embernek."
Az árokbetemetés jegyében az elmúlt hetekben 56-os kitüntetésben részesült volt munkásőr, Zoltai Gusztáv Raul Wallenberg-díjjal, izraeli díszállampolgársággal és egy Slomo Morel szomszédságában álló villával jutalmazta a korábban egy fiatal zsidó agyonverésével vádolt Zentai Károlyt.
A Mazsihisz ügyvezetője elmondta, hogy Efraim Zuroffal a Dohány utcában történt rövid egyeztetés után döntöttek úgy, hogy a magas pénzbeli juttatással járó kitüntetést a Zentaival szemben elkövetett igazságtalan meghurcoltatás miatt adományozzák az idős embernek. Zoltai hozzátette: a valóság nem fekete-fehér, a nyilasok közt sem volt mindenki rossz ember. A zsidó vezető szerint egyébként nem jó túl sokat foglalkozni a múlttal, ennyi idő után akkor is meg kell bocsátani, ha tényleg elkövetett valaki valamilyen bűnt, és egyértelműen el kell ítélni a boszorkányüldözést.
MTI (álhír)

Előzmények a valóságból:
Pro Fidelia érdemrenddel tüntette ki múlt hétfőn az ’56-os Szövetség Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatóját – értesült a Magyar Nemzet. Zoltai nem érzi összeférhetetlennek munkásőr-, illetve párttag-múltjával a kitüntetést. Az ’56-os Szövetség a zsidó mártírok emlékének méltó ápolását kívánta elismerni – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Sinkovics Gyula, az ’56-os Szövetség elnöke lapunk kérdésére elmondta: a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját azért részesítették az ’56-os szellemiség ápolásáért, ébren tartásáért járó elismerésben, mert négy évvel ezelőtt a Dohány utcai zsinagóga udvarán a szövetség és a Mazsihisz közösen állított emléktáblát a forradalom több mint hetven zsidó áldozatának. A hitközség méltón ápolja emlékét az elesett zsidó bajtársaknak, a kitüntetéssel ezt ismerték el – hangsúlyozta Sinkovics.

Zoltai Gusztáv kérdésünkre megerősítette: az elismerést személy szerint ő kapta, de az valójában az egész hitközséget illeti. Hozzátette: nemcsak ő, hanem a Dohány utcai körzet elöljárója is elismerésben részesült az ’56-os Szövetség részéről. Zoltai 1995-ben a HVG-nek úgy nyilatkozott: „’56 katonaként ért. Nem kívántam elmenni az országból, örömkatona voltam, tizedesként avattak.” Lapunk kérdésére ezt most is megerősítette. Elmondta, az ’56-os események alatt semmiféle aktív tevékenységet nem folytatott, a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesített szolgálatot 1958-as leszereléséig. Ezután a kőbányai textilgyárban kezdett dolgozni, ahol belépett a munkásőrségbe. Ismert, a munkásőrséget azért hozta létre a diktatúra, hogy az esetleges lázongásokat a megbízható belső hadsereg segítségével elfojtsa. Az ügyvezető igazgató – aki tagja volt az MSZMP-nek is – kérdésünkre úgy fogalmazott: nem érez semmiféle összeférhetetlenséget munkásőr -, illetve párttag múltja és a kitüntetés között.

Wittner Mária ’56-os halálraítélt a hír kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a forradalom értékeit folyamatosan és tudatosan amortizálják azok, akik számára kellemetlen az örökség. Elmondta: 2002 februárjában kilépett az ’56-os Szövetségből, mivel nem kívánt olyan 1956-os szervezet részese lenni, melyben „egyenértékű tag lehet az üldöző és az áldozat”.
(Magyar Nemzet)