Bizalmas külpolitikai szemle - MTI, 1944. augusztus 28.

London magyar adásban ezeket mondotta: végzetes következményekkel járna, ha a Magyarország azt a következtetést vonná le a román lépésből, hogy most saját külön nemzeti háborúját vívhatja. Magyarország nem védheti meg területét azzal, ha továbbra is a fasiszták oldalán küzd, mert a németek leverése után ezáltal még súlyosabb elbírálás alá esik Magyarország szerepe. A náci-propaganda azzal ijesztette csatlósait, hogy a tekintélyuralom összeomlását anarchia követné. A franciaországi események viszont azt igazolják, hogy a tekintélyi rendszer romjaiból a rend és a szabadság kerül uralomra. A magyar kormányok – állapítja meg Candidus – évek óta hangsúlyozzák Magyarország sorsközösségét Bulgáriával. Bulgária most területi rendezésekre való tekintet nélkül szakít Németországgal, de a magyar kormány még mindig kitart öngyilkos politikája mellett.

(…)

Az Atlantik Sender szerint a magyarországi német főparancsnokság aggódik a magyarországi német haderő sorsáért. Magyar csapatmozdulatok folynak, s a csapatok Budapest felé tartanak. A moszkvai rádió magyar adásában azt állítja, hogy a németek csapataik nagy részét kivonják Magyarországról, de titokban, hogy fennmaradjon a látszat: Magyarországon még mindig elegendő német katonaság állomásozik. Az Atlantik Sender szerint a németek azt szerették volna, hogy a magyarok ismerjék el a Horia Sima-féle kormányt. A magyar kormány feltételül azt kötötte ki, hogy a németek segítsék Magyarországot Észak-Erdély megvédésében. A három német hadosztály azonban képtelen erre. (…)

 

Roosevelt – a londoni rádió szerint – közölte a sajtóval, hogy a szövetséges-közi értekezlet megállapodott Németország megszállásának módjában. E szerint a szovjet Németország keleti részét szállja meg az Elbáig Berlinnel együtt, az amerikaiak Dél-Németországot szállják meg. Az angolok az északi részeket. A Rajna-vidéket angol–francia–amerikai csapatok szállják meg. Ausztriát szintén vegyes hadsereg szállja meg a szovjet csapatokkal együtt.

A V. 3. német megtorlófegyver – mint a Reuter a svájci Volksrecht jelentése alapján közli – gázzal töltött szárnyasbomba. Az új fegyver természetesen szövetséges megtorlást von maga után. Németországban szűkében vannak a gázálarcnak. (…)

Tilea volt londoni román követ a Sunday Times-ban leírja Románia elpártolásának előzményeit: Antonescut augusztus 15-én Hitler főhadiszállására rendelték. Hitler dühöngött és fenyegetőzött, mert tudomást szerzett arról, mit terveznek. Antonescu ígéretekkel néhány napot nyert. Hazatért, és értesítette a királyt meg az ellenzék vezetőit. Ugyanakkor a németek intézkedéseket tettek, melyek arra mutattak, hogy az egész ország fölött át akarják venni az ellenőrzést. Ezért történt meg oly gyorsan a változás, még arra sem volt idő, hogy ezt közöljék a szövetségesekkel.