Elkezdték megnézni, hogy az állampapírok - amelyek sok mindenhez fedezetként szolgáltak - megvannak-e még - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a TV2 műsorában. Megjegyezte, lehet, hogy már csak fiktív módon van fedezet bizonyos ügyletek mögött.

A tárcavezető szerint a munkabizottság nem nyomozó hatóság és azt szeretnék elérni, hogy lehetőség szerint az állami intézményeknél ne legyen fennakadás, ne maradjanak ellátás nélkül. A munkabizottság feladata lesz az információ-átadás is, példaként említette a miniszter, hogy már közölték az érintett önkormányzatokkal, nyissanak új számlát, ahová a kincstár utalni tud.

Az államnak, a kormánynak most az a dolga, hogy megnézze, az állami intézményeket milyen kár érte, 84 önkormányzat számlája ragadt bent az érintett pénzintézetekben. A legfontosabb, hogy márciusban a béreket, a szociális juttatásokat, támogatásokat kifizessék - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

Arról is beszélt, hogy 52 nemzetiségi önkormányzatnak is a pénze az érintett pénzintézeteknél van, de még fel kell mérni, hogy fizetésekről, vagy dologi kiadás fedezetéről van-e szó.

A miniszter felháborítónak nevezte, hogy korábban éveken keresztül lehetett adatokat hamisítani. Szerinte valószínűleg jól szervezett körről van szó, ha a felügyelet elől el tudták titkolni az információkat és szerinte 2009-ben volt egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy öt évente kelljen egy ilyen céget átvilágítani, az új felügyeleti vezetés hivatalba lépésével, már az első vizsgálatoknál kiderültek a "disznóságok".

Furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől - mondta Varga Mihály. Példaként említette a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját.

Adódik a kérdés, hogy akivel kapcsolatban egyszer már bűncselekmény felmerült, vagy pláne, akivel szemben jogerős bírósági ítélet van, az mit keres még a gazdasági életben, hogyan lehet rá pénzt bízni - fogalmazott a miniszter.

Az MNB kezdeményezésére ma több minisztérium, a garanciaintézmények és a jegybank képviselői egyeztetést tartottak a DRB bankcsoport és a Buda-Cash Brókerházzal kapcsolatos feladatok összehangolására. Az MNB törvénymódosítást kezdeményez a felügyelési keretrendszer további szigorítására.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) meghívására egyeztetést tartott pénteken a jegybank, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) a DRB bankcsoport és a Buda-Cash Brókerház Zrt. működése kapcsán kialakult teendők összehangolása, illetve a betétesek és befektetők problémáinak mielőbbi megoldása érdekében - közölte az MNB.

Az egyeztetés elsődleges célja az érintett intézmények intézkedéseinek összehangolása volt, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfélcsoportok – így a betétesek, kisbefektetők, önkormányzati, állami és egyéb intézmények – problémáinak lehetséges rendezésére. Az elmúlt napokban számos állami intézmény saját hatáskörében már lépéseket tett az érintett pénzügyi intézmények nehéz helyzetbe került ügyfelei helyzetének megkönnyítésére.

A résztvevők áttekintették azt is, hogy a jövőre nézve a jegybank által most feltárt visszaélésekhez hasonló esetek miképpen előzhetőek meg hatékonyabban. Ennek kapcsán az MNB kezdeményezte azt, hogy a felek a jövőben szakmai munkacsoport keretében tekintsék át felügyelési keretrendszer – többek között az átfogó vizsgálatok ciklusaira vonatkozó előírások – szigorításának lehetőségét.

Nem menekültek külföldre a Buda-Cash Brókerház vezetői, az országban vannak és a hatóságok rendelkezésére állnak - erősítette meg Bánáti János ügyvéd, a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatójának védője az MTI-nek a hvg.hu pénteki értesülését.

Bánáti János közlése szerint Tölgyesi Pétert, a brókerház vezérigazgatóját képviseli az ügyben, de a két vezérigazgató-helyettes, Varga Péter és Gyarmati János nevében is kijelentheti, hogy Magyarországon a hatóságok rendelkezésére állnak.

A cégvezetőket jelenleg tanúként hallgatja ki a rendőrség. Az ügyről egyelőre annyit közölt, hogy védence a rendőrség hétfő esti razziája előtt meghallgatást kért az MNB vezetőitől, amelyen feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.

Az ügyvéd tájékoztatása szerint a sajtóhírekkel ellentétben nem tüntettek el esetleges bizonyítékokat.

(MTI - HVG)

Kapcsolódó: Buda-Cash - sorban állnak pénzükért Miskolcon