Tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre, ez tíz százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Emellett 17 ezer korábban kiköltözött magyar tért vissza az országba – írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

„Ez az adat az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát mindenki más, aki külföldre ment, viszont nem mondta le az egészségbiztosítását, ebben a felmérésben nem vesz részt” – mondta Melegh Attila szociológus az ATV Start című műsorában.

Magyarország lakossága a kivándorlás, valamint a halálozások születéseket meghaladó száma miatt folyamatosan csökken: tavaly 9,8 millió volt, harmincezerrel kevesebb, mint 2015-ben.

A szakember elmondása szerint demográfiai szempontból a termékenység, a halálozás és a migráció egy nagyon komoly népességfogyást jelent. A szociológus úgy véli, nem csak Magyarországon, hanem a térségben is milliós számú népcsökkenésre lehet számítani a következő években.

„Ebben a térségben ez már komoly nemzetállami kérdéseket fog felvetni. Ha például Bulgáriában megtörténik, hogy a következő 40-50 évben ilyen tempóban csökken a népesség, akkor lesz egy 5 millió fős Bulgária, aminek a korösszetétele katasztrofálisan fog kinézni” – mondta Melegh Attila. Ha az aktív népesség nincs helyben, akkor felvetődik a kérdés, hogy mi lesz az ország nyugdíjrendszerével vagy az egészségüggyel.

A szociológus szerint az elvándorlással uniós szinten kellene foglalkozni, mert „az nem megy, hogy a kelet-európai országok csak kiszolgálják a nyugati munkaerőpiacot”. Szerinte ezért is fals az a beszéd, hogy az uniós szinten a bevándorlás a nagy kérdés. „Az unió egy jelentős részében az elvándorlás egy nagyon komoly probléma” – fogalmazott. Melegh Attila illúziónak tartja, hogy az elvándoroltakat nagy számban haza lehet csalogatni.

Magyarországon a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érzékelhető a kivándorlás hatása. A KSH adatai szerint hazánknak azonban vannak olyan régiói, ahol a nemzetközi vándorlásból adódóan kevésbé csökken a népesség. Ilyen például az Észak-Alföld, Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl. A települések közül kiemelkedik Budapest, ahova 2016-ban szintén magas számban érkeztek külföldről.

A külföldi állampolgárok az ország népességének 1,6 százalékát teszik ki. Január 1-jén huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 153 ezer 600 fő volt. 65 százalékuk Európából, a legtöbben Romániából (értsd: Erdélyből) érkeztek, de 12 százalékuk Németországból jött Magyarországra. Szlovákiából (magyarul Felvidékről), Ukrajnából (azaz Kárpátaljáról) is érkeztek hazánkba.

További 27 százalékuk Ázsiából érkezett, közülük elsősorban a kínaiak és a vietnamiak száma jelentős. Afrikából sajnos 3,9 százalékuk, az amerikai kontinensről 3,5 százalékuk származik.

(VG - ATV nyomán)