Az Ab közleménye felidézte: az Alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga (még a magyarokat is), és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások (tudjuk, kikről van szó) érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak. Az Ab ezért alkotmányellenesnek nyilvánította az Országgyűlés által elfogadott gyalázkodás elnevezésű új büntetőjogi tényállást. Az Ab határozatának indokolása hangsúlyozta, hogy a gyalázkodás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők.

Még szalutálni is szabad

"Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem. Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni” - olvasható az Ab közleményében a testület állásfoglalása.

Hozzátették: az állam elsőrendű kötelessége "az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme”, ez az alkotmányos parancs pedig - a "gyűlöletbeszédet" érintően - különböző kötelezettséget ró a jogalkotókra, a jogalkalmazókra és a politikai élet alakítóira. A törvényhozónak meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést megnehezítő és egyúttal jogsérelemmel járó gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szembeni fellépést. Eközben azonban figyelemmel kell lennie a szabad véleménynyilvánítás jogára - hívta fel a figyelmet az Ab.

Mint írták, a jogalkalmazók kötelessége a jogrendszer meglévő, a becsületsértést és a közösség elleni izgatást szankcionáló normáinak alkalmazása. A politikai élet alakítóinak pedig - mint fogalmazott a testület - "következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben”. "Ilyen környezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelődnek, jelentéktelenné válnak és nem képesek jogsérelmet okozni” - olvasható a testület közleményében. A határozathoz Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak, Kiss László alkotmánybíró különvéleményt írt.

Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, ami lehetővé tette volna a "gyalázkodás" büntethetőségét. A törvénymódosítás beiktatta volna a jogszabályba a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét.

Megbukott a Vatikáni szerződést kijátszó jogszabály

Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság hétfőn.

Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt hétfőn megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás.

Mint rámutattak, ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodás előírásaival. A megállapodás - mint nemzetközi szerződés - ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót - írták.