Bár a Mi Hazánk által leszerelt, törvénytelen Horn-utcanévtáblákat a DK visszahozta a kommunista Szoborparkból, és Grézcy Zsolt országgyűlési képviselőjük azt ígérte, hogy „visszavisszük a helyére”, de ez egy bő hónap elteltével sem történt meg, sőt az utcanévtáblák oszlopaira végül inkább diszkréten lámpák kerültek. A megvilágosodást üdvözli a Mi Hazánk, egyúttal a német AfD-vel karöltve kezdeményezzük, hogy az Európai Parlament épületéből is távolítsák el Horn Gyula szobrát, melyet pufajkába öltöztettünk - írják közleményükben, alább a folytatás.
Zoom
A Mi Hazánk antikommunista sikere, hogy Novák Előd tavalyi kezdeményezése nyomán immár hivatalosan nincs Horn Gyula sétány az augusztusi bírósági ítélet óta. „A Fővárosi Önkormányzatot a törvényes rend helyreállítására szólítjuk fel, de ha az utcanévtáblákat nem tüntetik el, akkor a Mi Hazánk fogja leszerelni azokat” – ígérte meg Novák Előd egy augusztusi közleményben, és november 4-én a tettek mezejére lépett Kósa Gyula ’56-os szabadságharcossal és Balog Csaba XIII. kerületi önkormányzati képviselővel:
Bár a kormányhivatal tavaly a Novák Elődnek küldött első válaszát még úgy zárta, hogy „törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető”, nem adtuk fel, a Mi Hazánk alelnökének viszontválasza és az utcanévtáblák letakarásával előmozdított társadalmi nyomásunk hatására dr. Sára Botond főispán úr végül igazat adott nekünk, törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a jogszabálysértő helyzetet szüntesse meg, azaz a közterület nevét módosítsa. Végül a Fővárosi Törvényszék is kimondta, hogy a kommunista utcaelnevezés törvénytelen volt.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 14. §-a szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ha egy közterület-elnevezés során kétség merül fel, hogy a név a törvényi tilalomba ütközik-e, akkor az önkormányzat beszerzi az MTA állásfoglalását, mely kizárólag önkormányzati kérelemre születik, azonban ezt a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte, a fideszesek sem. A Mi Hazánk viszont később rávilágított: a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény hasonló tilalmat fogalmaz meg, és az MTA Horn Gyula nevének civil szervezet elnevezésében való feltüntetése kapcsán már kiadott egy állásfoglalást, mely alapján megtiltották a névhasználatot, mert Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”. Dr. Borvendég Zsuzsanna is felhívta a figyelmet a brüsszeli Horn-szobor és -terem kapcsán, hogy Horn Gyula 1956-ban a Nyugati téren magyar szabadságharcosokra lőtt.