November 4-én, kedden délelőtt fogadta el, majd mutatta be az Európai Bizottság az Európai Unió bővítési csomagját, amelyben a tagjelölti országok az elmúlt egy év során a csatlakozásért tett erőfeszítéseikről számoltak be.
 Kaja Kallas 2025. november 4-én (fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary) |
Az Európai Bizottság úgy ítélte, a tíz tagjelölt országból négy ország, Albánia, Moldova, Montenegró és Ukrajna mutatott be jelentős előrelépést a tavalyi évhez képest.
Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó és Szerbia kapcsán az eredmények felemásak, míg a legnagyobb visszaesést Georgia produkálta, amit Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Marta Kos bővítésért felelős biztos a csomag elfogadása után tartott sajtótájékoztatóján is úgy értékelt, Georgia csak papíron tagjelölt ország.
A sajtótájékoztatón mind Kallas, mind Kos hangsúlyozta a bővítés fontosságát. Mint Kallas fogalmazott, az EU-bővítés lehetőségének ablaka tágra nyílt, amit ki kell használnia mind az uniónak, mind a tagjelölt országoknak.
Kallas szerint realisztikus cél, hogy 2030-ra több ország is csatlakozik az Európai Unióhoz.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt állította, a csatlakozás továbbra is tisztességes, szigorú, méltányos és érdemeken nyugvó folyamat, amely a tagjelölt országok objektív előrehaladásán alapul.
Kallas hangsúlyozta, az Európai Bizottság célja a bővítés, ami „egy hosszú távú befektetés a biztonságunkba, a stabilitásunkba és a gazdaságunkba. Csak a bővítésen keresztül erősítheti Európa geopolitikai erejét”, ami a mostani, gyorsan változó geopolitikai helyzet miatt kiemelten fontos, és továbbra is a bővítés az egyik legjobb eszköze az Európai Uniónak.
Utóbbit Kos is hangsúlyozta, aki ezt így fogalmazta meg: csak Európa egyesítésével tudjuk biztosítani a békét, a szabadságot, a prosperitást a kontinensünkön.
A jelentés szerint a bővítésre a legfelkészültebb ország jelenleg Montenegró, míg az elmúlt egy évben a legnagyobb fejlődést Moldova mutatta be, valamint a sajtótájékoztatón Kallas és Kos is külön kiemelte Ukrajnát, amely a háború ellenére ért el több fontos reformot, ami szerintük jó bizonyítéka annak, hogy Kijev mennyire elkötelezett az EU-hoz való csatlakozás irányába.
Kos kijelentette, az Európai Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy november végéig Moldova és Ukrajna megnyithasson minden csatlakozási klasztert, ami jelenleg a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsában (röviden: tanács) elakadt.
Mint ismert, a tagállamok Moldova és Ukrajna csatlakozását politikailag összekötötték, ugyanakkor a magyar kormány Orbán Viktor magyar miniszterelnök EU-csúcsról való kivonulásával konstruktívan tartózkodott 2023 decemberében a tagjelöltstátusz megadásánál. Azonban a folyamat tavaly nyár óta elakadt, mivel még az első fejezetet sem sikerült megnyitni a két országgal, hiába szeretné azt a többi 26 tagállam és az Európai Bizottság. Ezzel kapcsolatosan korábban az Indexnek több uniós tisztségviselő is arról beszélt, értetlenül állnak a helyzet előtt, ahogy a kormány ukrán csatlakozásról szóló Voks 2025-kampányát sem tudták mire vélni.
Azóta az Európai Tanács-elnök António Costa, valamint Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is előállt egy-egy ötlettel, hogyan lehetne kikerülni Ukrajna esetében a magyar, több tagjelölt országnál pedig más országok ellenkezését. (Észak-Macedónia kapcsán a névváltoztatást kiharcoló Görögország után Bulgária ellenzi a csatlakozást már évek óta.)
Costa ötlete az volt, hogy csak a fejezetek lezárásához kellene egyhangú döntés, amit azonnal leszavaztak a tagállamok, míg von der Leyen azt vetette fel, hogy az új országok úgy csatlakozhatnának, hogy tulajdonképpen nem lenne szavazati joguk.
Kos vélhetően főnöke, von der Leyen ötletére utalhatott a sajtótájékoztatón is, amiről azt mondta, a bizottság továbbra is keresi a megoldást, hogy végre megnyithassák a csatlakozási fejezeteket Moldovával és Ukrajnával.
A most elfogadott és bemutatott bővítési csomagról szóló sajtóközleményben erről így fogalmaznak: „Annak biztosítása érdekében, hogy az új tagállamok továbbra is megőrizzék és fenntartsák a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén elért eredményeiket, a jövőbeli csatlakozási szerződéseknek erősebb biztosítékokat kell tartalmazniuk a csatlakozási tárgyalások során tett kötelezettségvállalások terén bekövetkező visszalépésekkel szemben.”
(Index nyomán)
