A rendezvény a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd az első felszólaló Halász Géza volt, a Legends MC titkára, valamint a Betyársereg tagja. Halász beszédében feltette és megválaszolta azt a kérdést, hogy hogyan függ össze a Rákóczi-szabadságharc a motorozás szellemiségével. A választ a fejedelem jelmondata adja meg: "Istennel a hazáért és szabadságért!". Istennel: a motorosok, amikor nyeregbe szállnak, akkor Isten kezében vannak, rá vannak utalva. A hazáért: bár lehet, hogy az MC-k szervezeti felépítése amerikai mintákat követ, míg gépeik japán vagy német márkák, de a szívük és szavuk magyar, ahogy fogalmaz: "egyek vagyunk, amikor a találkozáskor megöleljük egymást és egyek vagyunk, mikor találkozáskor őseink nyelvén köszöntjük egymást. Egyek vagyunk, amikor meghajtott fejjel állunk meg hőseink történelmi emlékműve előtt éppúgy, mint elhunyt motoros barátaink sírjánál." Szabadság: ez a motorozás megélésének lényege. A szabadságot nem adhatjuk és nem is adjuk oda soha semmiért, hiszen Magyarország szabadságát sem adták II. Rákóczi Ferenc vitézei.

Halász Géza után Szécsi Szabolcs, Tarpa nagyközség polgármestere szólt a megemlékezőkhöz. Kiemelte, hogy a fejedelem mellett tarpaiként mindenképpen szólnia kell Esze Tamásról, hiszen a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezére Tarpán látta meg a napvilágot. Szécsi beszéde végén megköszönte a motorosok kiállását II. Rákóczi Ferenc mellett, s tolmácsolta Tarpa önkormányzatának üzenetét: a képviselő-testület a szervező motoros szervezetek vezetőjét megajándékozza egy ezüst emlékéremmel, melyet a Magyar Pénzverő Zrt. adott ki II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából.

A következő felszólaló Gellért Gyula nyugalmazott református esperes volt, aki a Partium és Erdély magyarságát képviselte a Hősök terén. Gellért beszédében kitért arra, hogy a jó Isten 500. évente ad csak Magyarországnak olyan kvalitású államférfit, mint Rákóczi volt, s méltatta Rákóczi nemzetnevelő munkáját, amit Erdély fejedelmeként is tett.

Petraskó Tamás, a magyar kultúra lovagja Rákóczi mély hazaszeretetét és buzgó istenhitét állította szembe azzal az erkölcsi minőségtelenséggel, mely ma a megtagadásért Nobel-díjat, a trágárságért Kossuth-díjat ad, míg a Rákóczi-szabadságharc kezdetének napja még mindig nem lehet nemzeti ünnepünk. Petraskó felteszi a kérdést: Ki lehetne méltóbb arra, hogy a magyar fiatalság elé példaképként állítsák, ha nem a fejedelem? Rákóczi a mérce, mellyel most és a jövőnkben a magyar nép vezéreit mérnünk kell.

Sinkovits-Vitay András színművész a fejedelem leveleiből és írásaiból származó gondolatokkal idézte meg a Hősök terén Rákóczit.

Az utolsó felszólaló László Ferenc volt, aki a rendezvény ötletgazdája és főszervezője. László felhívta a figyelmet rá, hogy Magyarország leghosszabb szabadságharca a Rákóczi-szabadságharc volt, mely 2918 napig tartott, mely ennek ellenére sem nemzeti ünnep, annak ellenére, hogy Rákóczi neve nemcsak történelem, hanem élő örökség; nemcsak történelmi alak, hanem erkölcsi iránytű. Beszéde végén megemlékezett az egy esztendeje elhunyt Novák Gyuláról, a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület néhai vezetőjéről.

A beszédek után a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd elénekelték a Székely himnuszt és a Szózatot.

A motorosok a rendezvényt követően Kecskemétnek vették az irányt, ahol a Betyársereg MC klubházában folytatódott az este.

Dicsőség II. Rákóczi Ferencnek! Széles utat a motorosoknak!