Az állampolgárság "kiterjesztéséről" szóló 2004. december 5-i népszavazáson "egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak", ezért most Mesterházy Attila "bocsánatot kért". (A Transindex szó szerinti idézetében ugyanakkor az áll, hogy csak elnézést kért, nem pedig bocsánatot, ugyanígy tudósít a kolozsvári Krónika is - a szerk.)
Kolozsvári kihelyezett ülésén fogadta el "nemzetpolitikai programját" a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöksége.
Az elnökségi ülés után tartott szerdai sajtótájékoztatón Mesterházy Attila, az MSZP elnöke "bocsánatot kért" a "határon túli" magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson "egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak". Hozzátette, ma már belátják, hogy "a pragmatizmus mellett a szimbolikus gesztusokra is szükség van a nemzetpolitikában".
Az MSZP "nemzetpolitikájának" alapelvei között szerepel, hogy nem akarják exportálni a "magyarországi politikai vitákat", az egyenlő távolság elvét akarják követni a törvényesen megválasztott határon túli képviselőkkel és szervezetekkel, nem akarnak beavatkozni ügyeikbe, partneri együttműködést és érdemi párbeszédet akarnak folytatni velük.
(MTI nyomán)
Friss: Így pakolászott a most szavazatok reményében bocsánatot kérő Szarházy a Székely himnusz alatt
További kapcsolódók:
