Störe, akinek országa sokáig úgy vélte, hogy a biztonságát legjobban a Washingtonhoz való szoros igazodás szavatolhatja, szerda délután Párizsba utazott, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel és aláírja Franciaországgal az új védelmi megállapodást, amelynek értelmében Norvégia csatlakozik a francia vezetésű atomfegyver-kezdeményezéshez.

"Ezt az európai biztonságpolitikai helyzet fényében tesszük, beleértve a tömeges - nukleáris téren is történő - oroszországi újbóli felfegyverkezést, valamint egy másik európai ország elleni teljes körű háborúját" - mondta Störe az NTB-nek.

Békeidőben semmilyen atomfegyvert sem vonultatnak fel Norvégiában - tette hozzá.

Az 5,6 milliós lélekszámú Norvégia tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak viszont nem, és közös határa van Oroszországgal az Északi-sarkvidéken.

Franciaország márciusban felajánlotta, hogy kiterjeszti a nukleáris védőernyőjét más európai államokra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Norvégia elleni támadás francia atomválaszt idézhet elő.

Norvégia - az Oroszországgal szintén közös határral rendelkező - Lengyelország és Litvánia után részesült a francia atomfegyverek biztosította védelemben.

Oroszország és az Egyesült Államok a világ legnagyobb atomhatalmai, egyenként 5000-5000 atomtöltettel. Kínának mintegy 500, Franciaországnak 290, Nagy-Britanniának pedig 225 atomtöltete van az Amerikai Tudósok Szövetsége nevű amerikai nonprofit agytröszt szerint.

(MTI)