A székelyföldi sóbányában májusban történt katasztrófa nyomán elrendelt rendkívüli helyzet az újabb döntés szerint október 10-éig érvényes. Az említett dátumig továbbra is tilos a belépés a veszélyeztetett területekre és a sószorosba. A hatóságok felügyelik a térségben zajló munkálatokat, és folyamatosan mérik a környező folyóvizek sótartalmát - közölték.

A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a bányába. Azóta a vészhelyzetet havonta hosszabbították meg.

A helyi vészhelyzeti bizottság döntése nyomán augusztus 13-án visszatérhettek otthonaikba a bányakatasztrófa miatt kilakoltatott parajdiak. Hazatérésüket az tette lehetővé, hogy két hónappal a kilakoltatásuk után a hatóságok beüzemeltek egy riasztási rendszert, amely baj esetén időben figyelmezteti az illetékeseket.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn este az Antena3 hírtelevízió vendégeként szóvá tette, hogy bár négy hónap telt el a parajdi katasztrófa óta, senki nem vállalta a felelősséget a történtekért. Úgy vélte, a katasztrófa nyomán valakinek vállalnia kell a felelősséget, a tragédia nem maradhat következmények nélkül - számolt be a News.ro hírportál.

Az erdélyi magyar politikus amiatti felháborodásának adott hangot, hogy a parajdi sóbányát működetető Országos Sóipari Társaság (Salrom) szintjén nem történt meg a felelősök számonkérése. Sőt - tette hozzá -, az állami vállalat vezetőtanácsa össze sem ül, hogy napirendre tűzze a kérdést. Hiába tesz kísérletet erre a gazdasági miniszter, a vezetőtanácsi tagok nem jelennek meg - mondta.

"Elveszítetted a társaság vagyonát, a bányát, ami profitot hozott, és te úgy teszel, mintha mi sem történt volna" - mondta a Salrom magatartásáról Kelemen Hunor, aki szerint legalább erkölcsi okokból vállalniuk kellene a felelősséget.

A bányakatasztrófa miatt a Kis-Küküllőbe jutó sós víz miatt a folyó mentén található Maros megyei településeken továbbra sem iható a vezetékes víz, mintegy 40 ezer lakosnak naponta tartályokban szállítják az ivóvizet.

Sipos Levente, az Aquserv regionális vízszolgáltató a Székelyhon hírportálnak úgy nyilatkozott, jelenleg a Kis-Küküllő vizének sótartalma kétszerese a megengedett értéknek, folyamatosan szivárog sós víz a folyóba.

Mint közölte, várhatóan a héten aláírják a szerződést a gyulakutai és a küküllőszéplaki víztisztító állomásokba beszerelendő sótalanító berendezések beszerzésére meghirdetett tender győztesével, jelenleg a beérkezett ajánlatok elbírálása zajlik.

Az egyetlen beérkezett ajánlatot elemzik Dicsőszentmártonban is, ahol szintén pályázatot hirdettek sótalanító berendezés beszerzésére, amely napi hatezer köbméter nyersvizet képes sótalanítani. A berendezések révén a Kis-Küküllő vízének magas sótartalma esetén is működőképesek maradhatnak a térséget ellátó víztisztító állomások. A beruházásokra a kormány tartalékalapjából utaltak ki pénzt.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába bezúdult nagy mennyiségű víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelynek működésétől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak megélhetése is függ.

(MTI)