Kedves Honfitársaim!

Nemzeti érzelmű magyarok számára nyilvánvaló, hogy a Felvidéket a tótok csendesen, alattomosan szállták meg (magyarán: a tót lányok készségesen feküdtek magyar férfiak alá, és a megszületett gyermekhez persze csak tótul beszéltek). Esetünkben is igaz ez, csak most nem éppen az előbb említett tót lányok tettéről van szó.

A sajtóból és az internetről bizonyára sokan értesültek arról, hogy a magas ingatlanárak miatt Pozsony helyett inkább Rajkát választják lakhelyül a délebbre települt jöttment tótok. Egy ma érkezett üzenet azonban rádöbbentett, hogy bizony nem csupán egy autóbusznyi emberről van szó, hanem több száz fős tömegről, amely pár év alatt kiszorítja a magyarságot nemcsak Rajkáról, hanem Mosonmagyaróvár egész környékéről.

Az ide vonatkozó internetes oldalakat átböngészve bizony kinyílt a zsebemben a bicska! Megdöbbentő! Bizonyos személyek arra specializálódtak, hogy a fent említett területek településeit eladják a tótoknak. Sőt, egyes cégek is berendezkedtek arra, hogy ehhez segítséget nyújtsanak. Pár év múlva ne is csodálkozzunk azon, ha a tótok újabb területi követelésekkel állnának elő, maguknak követelnék Mosonmagyaróvár környékét!

Mivel egy honlap lefordítása nagyon sok időt emésztene fel, ezért a teljesség igénye nélkül bemutatnék néhány csemegét a tótoknak szánt oldalakról (begyűjtöttem még néhányat az üzenetben említett oldalakon kívül is).



Az általam kiemelt második bekezdés vastagon szedett vége nem akármi: „…, elvégre Rajkán otthon vagyunk."

Persze csak a határon túli magyar nincs otthon a szülőfalujában, városában. Sőt, örülhet annak, hogy mint „műveletlen, bunkó, ázsiai betolakodót" egyáltalán megtűrték évszázadokon át a Kárpátokon belüli „fejlett, művelt, szláv őslakosok" (a Kárpát-medence szó említése Tótországban fasiszta revizionizmusnak számít)!




Az általam kiemelt második alcím (vastagon szedve): „Nem beszél magyarul? Nem számít!"

Jól a tótok segge alá nyúlnak, hogy még tolmácsot is biztosítanak nekik sec-perc alatt! Tótországban persze baj az, ha valaki (de legfőképp a magyarság) nem szlovák nyelven intézi a hivatalos ügyeit: magyarul írt hivatalos levél (a magyar települések önkormányzatainak címzettek kivételével) a kukában kötne ki, vagy ajánlott levélként feladva az ún. nyelvtörvényre hivatkozva (estenként akár durva hangnemben és durva kifejezésekkel tűzdelve) érkezne válaszként egy felszólítás, hogy Tótországban szíveskedjenek tótul írni! Ha pedig személyesen a hivatalban intézi ügyeit, és magyarul szólal meg, akkor ordítozva jól leqrvamagyarozzák. A felvidékiek által gyakran hallott tót beszólás: „Na Slovensku po slovensky!" (Tótországban tótul!)




Jobboldalon a második (bejelölt) hasáb címe is érdekes: „Slovenská KTV" - vagyis szlovák kábeltévé.

Utánajártam: Magyarországon jogszabály teszi kötelezővé, ha egy településen bizonyos számú nemzeti kisebbség él, akkor (már ha van kábeltévé-szolgáltatás az adott településen) biztosítani kell számukra – anyagi és műszaki lehetőségek tekintetében – néhány televíziós állomást az adott kisebbség nyelvén.




A tótok esetében a közszolgálati STV 1,2 mellett a népszerű kereskedelmi Markíza televíziót, esetleg még JOJ-t szokták adni. Ebben az esetben viszont egy bármelyik (nekik hazai) tót város kábeltévé-szolgáltatójával gyakorlatilag megegyező programcsomag jár nekik UPC-től.

A felvidéki magyar meg „örülhet”, hogy ha a lakhelye kábelszolgáltatója a magyar közszolgálati adók mellé egyáltalán beiktat valamilyen magyar nyelvű kereskedelmi csatornát is. Ugyanis az idegenkézen lévő „magyar" kereskedelmi csatornák működtetői elsősorban Csonka-Magyarország lakóit akarják butítani, és egyáltalán nem érdekük az, hogy a határon túli magyarok is egy jó filmet nézve kikapcsolódjanak a képernyő előtt. De ne is menjünk messzire, biztosan sokan emlékeznek a kuruc.info által pár hónapja említett internetes olimpiai közvetítésekre a közszolgálati MTV részéről, hogy határon túl (magam is meggyőződtem róla) bizony nem lehetett ezt a szolgáltatást használni.




A komfort-szolgáltatások elérhetősége tót honfoglalóknak.
(A túl sok információ miatt a egyenesen a képen található a magyarázat.)




Az eredetileg is zölddel kiemelt rész azt jelzi, hogy bizony már nem Rajka az elsődleges célpont, hanem mélyebben Hegyeshalom, továbbá más települések is a környéken.

A Paprika csárda reklámjában az utcanév utáni „Str." a tót felfogást jelzi: minden nyelven jó, csak ne magyarul legyen! Tótul ugyanis „ul." az utca rövidítése, ami az utca neve előtt szerepel.




A: „Mosonmagyaróvár városában nagy és új jelzálog-, jogtanácsadói- és ingatlanügynökséget készülünk nyitni az Önök számára."

B: Heriban Igor, az országot kiárusító tót főkolompos neve és mobilszáma, több helyen is felbukkan, alatta egy magyar kollaboráns és egy tót neve és mobilszáma.

C: A Coral-KIM Bt. a kollaboráns ingatlanügynökség neve.

(Felvidék)