Az elöljáró által inkább kerítésként emlegetett 1,8 méteres létesítmény azért vált szükségessé, mivel a purdék gyakorta kiszaladtak a forgalmas főútra, s nem voltak ritkák a balesetek sem. Ugyanakkor az is több ízben előfordult, hogy a kis retkek kövekkel vagy más tárgyakkal dobálták az arra autózókat, emiatt is sok feljelentést regisztráltak a rendőrségen. A Krónika által megkeresett cigányasszonyok helyeselték is a kerítés felépítését, mivel – mint mondták – azáltal nagyobb biztonságban tudnák gyermekeiket. A "roma- és emberjogi aktivisták" "szegregációnak, diszkriminációnak" nevezték a polgármester kezdeményezését, és a munkálatok azonnali leállítását kezdeményezték.

A tegnapi közmeghallgatás egy különleges tiltakozással indult: egy fiatal nő állt ki a nagybányai polgármesteri hivatal elé, akinek ruháján ez állt: „I’m not a gipsy but I love them” (Nem vagyok cigány, de szeretem őket). A találkozó pedig igen indulatosra sikerült, a felek több mint három órán keresztül próbálták meggyőzni egymást szögesen ellentétes álláspontjukról.

"Egy fal nem oldja meg a Horea úti romák gondjait. Az egyetlen járható út a párbeszéd. Olyan gondokról beszélünk, amelyek az idők során alakultak ki, most meg nem tudjuk ezeket egyik napról a másikra orvosolni – fejtette ki a megbeszélésen Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke. – Ugyanakkor úgy vélem, egyes igazságokat nem szabad letagadnunk. A valóság az, hogy egy olyan Romániában élünk, ahol a többségi lakosság 80 százalékának negatív véleménye van a romákról. Mit mondjon a polgármester annak a polgárnak, akinek az autóját kővel dobálták meg? Nem hiszem, hogy egy 1,8 méteres kerítés megoldást jelentene. Aki dobálni akar, az a 3 méteres falon is át tudja hajítani. A közösség vezetőinek kell rávenniük a gyermekeket, hogy nem helyes az, amit tesznek." Asztalos ugyanakkor arról is beszélt, hogy "a romák más jellegű gondjaira is megoldást kell keresni, fel kell számolni a nyomort, amelyben egyes közösségek élnek".

Miközben a Romani Criss romajogi szervezetnek a közmeghallgatáson megjelent aktivistái is hasonlóképpen foglaltak állást, és a falépítés leállítását követelték, a megbeszélésen részt vevő Horea úti cigányok többsége változatlanul a kerítés mellett foglalt állást, körükből egyetlen férfi érvelt hangosan a fal ellen.

Catalin Chereches polgármester eközben a kerítés fontossága mellett kardoskodva kifejtette, szó nincs arról, hogy a hatóságok célja a cigányok elszigetelése lenne. "A kerítés, amelyet el is kezdtünk építeni, 1,8 méteres lesz, mintegy 100 méter hosszúságban. Ez volt az egyetlen rendelkezésünkre álló megoldás a lakosságnak az itt élő romákra vonatkozó panaszait követően" – részletezte az elöljáró. Szerinte az ügyben elsősorban a cigányok a vétkesek, mivel nem akarnak civilizáltan viselkedni, életmódjukkal pedig gyakorta zavarják a környéken élő polgárokat, illetve mindazokat, akik az arra vezető úton közlekednek.

A polgármester ugyanakkor arra is kitért, hogy a kerítés elkészülte után fejlesztéseket terveznek a környéken. Amellett, hogy szeméttározót alakítanak ki, őrsöt hoznak létre a csendőrségnek és a helyi rendőrségnek, térfigyelő kamerákat helyeznek el, illetve megoldják a közvilágítást, és a gyermekek játszóteret is kapnak. Chereches ugyanakkor leszögezte, akik ezt követően sem a kukákba, hanem szanaszét dobálják a szemetet, azokat ki fogják költöztetni.

Nagyobb felzúdulást a találkozón Somogyi Attila felszólalása gerjesztett. A polgármester közbiztonsági ügyi tanácsosa ugyanis éles hangon bírálta a Horea úton élő cigányokat. Mint hangsúlyozta, 1960-ban még alig 10 cigány család élt Nagybányán, azok is többnyire kereskedő vagy dolgos emberek voltak. "Az elmúlt 15 évben azonban a roma közösség kihasználta a helyi hatóságok gyengeségét" – hangoztatta Somogyi, aki szerint ez az oka annak, hogy tömegesen telepedtek meg a cigány közösségek a városban. Ugyanakkor arra is kitért, hogy ő is diszkriminálva érzi magát a cigányokkal szemben, mivel más kisebbség nem részesül olyan pozitív diszkriminációban, mint a "romák", akik számára például külön helyeket tartanak fenn a felsőoktatási intézményekben, és nem is kell felvételizniük. A hallgatóság körében kisebb megbotránkozást keltettek Somogyi szavai, a román ülepet nyaló Asztalos Csaba is bírálóan nyilatkozott ezek kapcsán.

(Krónika nyomán)