Korábbi cikkünkben már részletesen beszámoltunk arról a nyílt levélről, amelyet Riku Lumberg (RL), Finnország egyetlen (fél)cigány származású rendőre írt a finnországi, ott is természetesen (kivétel a hivatalos statisztikák fényében kb. 1%  kivételnek) bűnöző, iskola- és munkakerülő cigányoknak. Levelében azt kérte rézműveséktől, hagyjanak fel a vérbosszúval, mert az nem méltó a XXI. századhoz.
A reakciót ki lehet találni. Igen, Kedves Olvasónk jól tippelt: a fehér finnek egyöntetően helyeselték az ötletet, a réti négerek pedig, igen, elutasították. Azaz: a cigányok Finnországban, akárcsak minden más országban, nem hajlandók feladni a vérbosszú intézményét, és ezt nyíltan ki is mondják! Kell ehhez kommentár, Kedves Olvasóink?
A Helsingin Sanomatban - Finnország vezető napilapjában – a témáról megjelent cikket mindenképp érdemes lefordítani, mert, miközben tele van cigányfajvédői hazudozással és a szokott panelek hangoztatásával, megint ékesen bizonyítja azt, amit minden, a cigányok Nyugat-Európai közelmúltját, jelenét ismerő ember, mint pl. mi, már régóta mondunk (lásd pl. az ebből a cikkből induló linkek): a cigányságot bőkezűen osztogatott segélyekkel NEM lehet felemelni. A cigány, ha több segélyt kap, azon luxuscikkeket fog venni, vagy éppen drogozni fog, és nem például arra költi, hogy a cigánypurdék különórákat vegyenek. Épp ellenkezőleg: Finnországban, ha egyáltalán bejárnak a természetesen ott is erősen szegregált iskolákba, általában a szüleik legkésőbb akkor kiveszik őket, amikor valamennyire (kb. a felük) megtanulnak írni-olvasni. Ekkor kiveszik, nehogy véletlenül átálljanak a “sötét” oldalra, azaz beintsenek a cigány kultúrának, és felvegyék a fehéret. Nagyon kevés cigánynak sikerült ebből az ördögi körből kitörnie; ezek közül legismertebb Kiba Lumberg, akinek történetét mindenképp olvassuk el, ha még nem tettük volna. A cigány “kultúra” béklyóiból kitörni vágyó csajszi 13 évesen egyszerűen megszökött családjától, és egy rendőri védelem alatt álló gyerekotthonba menekült. Csak így érhette el, hogy ne váljon belőle tipikus bűnöző színes. Ma már Finnország egyik legünnepeltebb művésze, a finnországi cigányok egyik legnagyobb ostorozója, azok gyűlöletének egyik tárgya.
Nem véletlen, hogy a hivatalos statisztikák szerint a finnországi fiatal cigány férfiak 40 (NEGYVEN) százaléka intravénásan adagolt keménydrogos. (Mellesleg a szlovákiai kurvák 90%-a szintén kolompár, és ezek jó része szintén keménydrog-függő – amit hivatalos statisztika bizonyít. Azaz: a drogozás nem tipikusan finn-cigány jelenség.)
Na, elég a pofázásból, nézzük a cikket és a közbevetett kommentárjainkat.

Tamara Nyman (baloldalt) és Sonja Schwartz megütközve olvasták Riku Lumberg nyílt levelét a vasárnapi Helsingin Sanomat-ban. “Semmiben nem értek egyet ezzel a férfival”, mondta Nyman.
A Helsingin Sanomat-ban vasárnap megjelent roma rendőri levélről van véleményük a romáknak is.
Malmi pályaudvarán a lapot hétfő délután elolvasó 19 éves Tamara Nyman és 20 éves Sonja Schwartz  semmilyen tekintetben nem értenek egyet RL-vel.
“Egyáltalán nem értem ezt az embert. Miért bocsássunk meg, ha például a testvérünket vagy a gyerekünket megölik?” kérdezi Nyman. “Gondoljunk bele annak a családnak a helyzetébe, amelynek el kell temetniük a gyereküket. Ugyanezt a szenvedést meg kell ismernie annak a családnak is, amely ezt a szenvedést előidézte”, erősíti meg Schwartz.
Nyílt levelében RL, aki maga is félig roma, elítélte a romák vérbosszújának intézményét.
“A vérbosszú, vagy bármilyen elnevezést használjon is az ember, szégyenletes tény a romák körében. Azt akarom, hogy ez a barbár viselkedés eltűnjön a történelem süllyesztőjében”, írta többek között.
A fiatal nők szerint a vérbosszú mindenképp támogatandó és jogos mód a roma családok közötti problémák rendezésére, de annak mindenképp személyesnek és az adott családra szorítkozónak kell lennie.
“Az nem jó, hogy az unokatestvérek unokatestvéreinek is el kell menekülniük a városból, és hogy évtizedeken keresztül próbálnak elégtételt venni, vérbosszút állni”, mondja Nyman.
A vérbosszú szokása Nyman számára szintén ismert jelenség, márpedig a saját családjából: a most júniusban meggyilkolt 18 éves cigány a rokona és barátja volt.
Kuruc.info: Most jön a java. Láttuk, hogy az átlagcigány hogy vélekedik a vérbosszúról és az arról való leszokásról. Nézzük, a finnországi cigányfajvédők mivel próbálják mentegetni a vérbosszú intézményét! Kössük fel a gatyát, mert amit olvasni fogunk, attól mindenkinek kinyílik majd a bicska a zsebében!
A romák közötti erőszakos cselekmények az életszínvonal-csökkenés miatt van, írja a gyerekvédelmi és szociális ellátás Roma Missziójának vezetője, Tuula Åkerlund. (Kuruc.info: elmegy ez az édesanyjába. A finnországi cigányok kegyetlen sok segélyt kapnak, egy szavuk nem lehet, hogy a finn adófizetők nem tartják el őket. A finn adófizetők (gazdasági, versenyképességi okokból) még azt is lehetővé teszik a kisebbségieknek, hogy azok 18 évesen rokkantnyugdíjaztassák magukat. Mivel a finn gazdaság szárnyal, ezért segílykemegvonásra sem került sor az utóbbi időben, sőt, azok egyre magasabbak. Ez a ribanc viszont rögtön arról vartyog, hogy szegínyeknek nem elég az ingyenlóvé, ezért jogos a vérbosszú. Ennél már csak az volt jobb, amikor Miranda Vuolasranta, a finnországi cigányok vezetője, Horvát Áládár + Mohácsi Viktória-ötvözete azt hazudozta, hogy a romák körében egyáltalán nem általános a vérbosszú.)
Åkerlund szerint nagy nyilvánosságot kaptak az utóbbi időben a romák által elkövetett erőszakos, lőfegyverrel történt gyilkosságok. Szerinte ez ugyanúgy nőtt, mint a fehérek által elkövetett bűncselekmények száma. (Kuruc.info: ez is, ahogy Åkerlund minden egyéb megállapítása, közönséges hazugság, de legalábbis csúsztatás. A fehérek “maximum” kicsit (de nem cigánymódra – arról, hogy a hepatitis-bajnokoknál milyen terror alatt van a feleség, mindenképp olvassuk el ezt a cikket, tanulságos) megverik otthon az asszonyt, esetleg, amikor péntek este felöntenek a garatra, akkor pofozkodnak egy kicsit. De nem gyilkolnak, ölnek, szemben a cigókkal. A bűnözés arányainak különbségéről nem is beszélve – Finnországban a cigányok bűnözési arányszáma 20-tól 90-ig terjed, terület- és felderítettség-függően.)
“A legtöbbször fiatal roma férfiakról van szó, akik ittasan más romákkal találkoznak, és játsszák a keményfiút. Az erőszak azt mutatja, hogy milyen rosszul élnek a fiatal romák (Kuruc.info: megint a fehér, az őket eltartó társadalom nyakába akarják varrni a kizárólag a cigány “kultúrából” eredő cigánybűnözést!), amihez a drogproblémák (Kuruc.info: na, egyszer végre egy igaz szó is kicsúszott a fajvédő száján. Persze azt nem tette hozzá, hogy a cigány fiatalok hány százaléka keménydrogos.) és a munkanélküliség is hozzájárul”, mondja Åkerlund.
Åkerlund kritizálta a hírközlő eszközöket, melyek, szerinte, a romák közötti nézelteltéréseket mind roma családok viszályaként vagy vérbosszúként állították be. (Kuruc.info: Ahelyett, hogy RL-módra beszólnál, hogy “gyerekek, ez így nem mehet tovább!”, még mentegeted a vérbosszút, és be próbálod mesélni, hogy az csak ártatlan csetepaté. Na ez vagy, akárcsak magyarországi tesóid.)
“Nagyon gyakran ezeknek az eseteknek semmi közük a családok közötti viszályokhoz. Az ittas romák között például gyakori a féltékenységből adódó viszály, ami a többségi nemzetnél is így van.” (Kuruc.info: Åkerlund “természetesen” megfeledkezett az arányok kérdéséről. Arról, hogy egy finnországi cigány átlagban ötvenszer nagyobb valószínűséggel követ el bűncselekményt, mint egy fehér. Persze ha ezt hozzátenné, “érvelése” és kettős mércéje (“na és, mi van akkor, ha a romák bűnöznek? Hiszen a fehérek is azt teszik!”) menten megbukna.)
Åkerlund szerint a roma kisebbségben nyíltan beszélnek a vérbosszúról. Kiemeli, hogy az ún. “elkerülés” egy módszer arra, hogy elkerüljék a konfrontációt: egy adott család tagjai elkerülik azokat a településeket, ahol tudják, hogy olyan romák élnek, akikkel viszályban állnak. (Kuruc.info: észre tetszett venni Åkerlund csúsztatását? Egy szót nem szól arról, hogy a romák elítélik-e vagy sem a vérbosszút. (Tudja, ha szólna, el kellene ismernie, hogy egyáltalán nem ítélik el, ahogy az a cikk első részéből is kiderül. Ezért kussol.) Helyette arról értekezik, hogy miként lehet elkerülni azt, hogy a viszálykodó családok ölögessék egymást. Ahelyett, hogy elmondaná, hogy igen, ez egy őskori, előemberi szokás, amelynek a világ egyik legazdagabb és vitán felül a legiskolázottabb és legversenyképesebb országában egyszerűen nincs helye.)
Riku Lumberg hétfőn elmondta, hogy levelével kapcsolatban [a fehérektől] csak jót hallott. A romák vezetőjitől [ezzel szemben] semmilyen megjegyzés nem érkezett.
“Világos, hogy sokaknak nem tetszik a felvetésem. Az más kérdés, hogy elmondják-e ezt nekem”, mondja Lumberg.
A képzőművész-író Kiba Lumberg (Kuruc.info: élettörténetét lásd fent) a fiatal rendőr felvetését bátornak és határbontónak tartja. “Fontos lenne, hogy a poltikusok és az ügyel foglalkozók bátran foglalkozzanak az üggyel és azt ne söpörjék a szőnyeg alá. A romáknak lassacskán el kell kezdeniük a tásadalomba való beilleszkedést”, mondja Lumberg, aki maga is kritizálta a vérbosszú intézményét.
Kiba Lumberg szerint a finn törvényeket úgy kellene módosítani, hogy a kisebbségek által elkövetett bűntényekbe – mint például a vérbosszú vagy a gyilkosságok – több beleszólása legyen az igazságszolgáltatásnak.
A Roma Misszió, több roma szervezettel karöltve, elkezdett egy projektet, amely segítségével a fiatal romák kirekesztődését meg lehete akadályozni. (Kuruc.info: a szokott fából vaskarika, sz*rt sem érő, pénznyelő projektek. Tipikus cigánytempó, mindenhol ez megy – Magyarországon is. Nem véletlen, hogy ez a kiáltvány is, sajnos, csak vicc.) A fiatalok egy része, Åkerlund szerint, rejtegeti származását a tanuló- vagy munkatársai elől, attól félve, hogy megbélyegzik. (Kuruc.info: a szokásos nácizás, rasszistázás. Szegíny romákokat utálják a gonosz náci finnek. Persze teljesen ok nélkül. Nehogy már be kelljen ismernetek, hogy kirekesztésükért csak és kizárólag a cigányok a felelősek.)
“A negatív események mindig jobban látszanak a médiában, mint a pozitív dolgok. A médiában nagyon ritkán látni olyan egyetemista roma riportját, akinek jól megy”, mondja Åkerlund. (Kuruc.info: tudja, Åkerlund, miért? Nagyon egyszerű. Azért, mert egész Finnországban kb. 2-3 cigány egyetemista ha lehet. Vagy még annyi sem. Példa: hivatalos tanulmány erősítette meg azt, hogy Finnországban egyetlen egy diplomás tanár nincs köztük. Az a tény, hogy rendőrnek is csak egy fehér kultúrában felnőtt, emiatt értékrendjében fehér félcigány ment, szintén ezt bizonyítja. Esetleg mindenki ugyanazt az egy szerencsétlen, egyetemi hallgató cigót kérje fel interjúra, úton-útfélen?)
Kapcsolódó cikkek
Tessenek követni a cikkben szerelő linkeket (és az azokból tovább vezetőket). Nagyon hasznos lesz, sok mindent megtud a Kedves Olvasó arról, hogy a cigányok milyenek is valójában. Tisztelet persze a kb. 1%-os kivételnek.
A cikk eredetije:
Riku Lumbergin kirje herättää keskustelua romaniyhteisössä
Julkaistu: 20.8.2007 21:31
Riikka Lamminmäki
Mia Ylönen
helsingin sanomat
LIISA TAKALA
 
Tamara Nyman (vas.) ja Sonja Schwartz lukivat hämmästyneinä Riku Lumbergin avoimen kirjeen sunnuntain Helsingin Sanomista. "En ole mistään samaa mieltä tämän miehen kanssa", Nyman totesi.
Helsingin Sanomien sunnuntaina julkaisema romanipoliisin avoin kirje herättää keskustelua romaniyhteisössä. Malmin rautatieasemalla maanantai-iltapäivänä lehteä lukeneet Tamara Nyman, 19, ja Sonja Schwartz, 20, ovat Lumbergin kanssa täysin eri mieltä.
"En ymmärrä tätä miestä ollenkaan. Miten voisi antaa hyvyydelle tilaa, jos esimerkiksi oma veli tai lapsi on tapettu?" Nyman kysyy.
"Ajatellaan sitä perhettä, jonka vanhemmat joutuvat hautaamaan oman lapsensa. Sama suru pitäisi joutua kärsimään myös sen perheen, joka surun aiheutti", Schwartz vahvistaa.

Avoimessa kirjeessään Riku Lumberg, joka on puoliksi romani itsekin, tuomitsi romanien verikostoperinteen.
"Verikosto, tai mitä nimitystä kukakin siitä haluaa käyttää, on häpeällinen tosiasia romanien keskuudessa. Haluan, että tällainen barbaarinen käytös saataisiin kitkettyä pois", Lumberg muun muassa kirjoitti.
Nuorten naisten mielestä verikosto on hyväksyttävä ja oikeutettu tapa ratkoa romanisukujen välisiä asioita, mutta koston tulisi olla henkilökohtainen ja rajoittua perheeseen.
"On väärin, että serkun serkun serkutkin joutuvat pakenemaan kaupungista ja että vuosikymmeniä vanhoja riitoja kostetaan", Nyman sanoo.
Verikoston perinne on tuttu Nymanille myös oman suvun kautta: viime juhannuksena puhuttaneen tanssilavasurman 18-vuotias uhri oli hänen sukulaisensa ja ystävänsä.

Romanien väliset väkivaltaiset yhteenotot ovat merkki pahoinvoinnin lisääntymisestä, sanoo lastensuojelu- ja sosiaalialan palvelujärjestön Romano Mission toiminnanjohtaja Tuula Åkerlund.
Åkerlundin mukaan romanien ampumatapauksia on tullut julkisuuteen viimeisen vuoden aikana huolestuttavan paljon. Niiden määrä on kuitenkin kasvanut samassa suhteessa valtaväestön raakojen väkivaltaisuuksien kanssa.
"Usein kyse on nuorista miehistä, jotka humalassa kohtaavat toisia romaneja ja alkavat leikkiä kovista. Väkivalta kertoo nuorten romanien pahoinvoinnista, johon liittyvät myös päihdeongelmat ja työttömyys ", Åkerlund sanoo.

Åkerlund kritisoi viestinten tapaa leimata kaikki romanien väliset kärhämät sukuriidoiksi tai kostonkierteeksi.
"Usein näillä tapauksilla ei ole mitään tekemistä vanhojen kaunojen kanssa. Humalaisten romanien välille voi tulla yhtä hyvin mustasukkaista riitaa aivan kuin valtaväestöllekin."
Verikostosta puhutaan Åkerlundin mukaan romanien keskuudessa avoimesti. Hän painottaa, että niin kutsuttu väistäminen on tapa välttää yhteenotot: tietyn romanisuvun edustajat välttävät paikkakuntia, joissa tiedetään asuvan romaniperheitä, joiden kanssa on riitaa.

Riku Lumberg kertoi maanantaina saaneensa kirjeestään vain hyvää palautetta. Romaniväestön edustajilta kommentteja ei vielä ollut tullut.
"On selvää, että kaikki eivät vetoomuksestani pidä. Eri asia on sitten se, kommentoivatko he asiaa suoraan minulle", Lumberg sanoo.
Kuvataiteilija ja kirjailija Kiba Lumberg pitää nuoren poliisin kannanottoa rohkeana ja rajoja rikkovana.
"Nyt olisi tärkeää, että poliitikot ja tutkijat ottavat rohkeasti asiaan kantaa, eivätkä hyssyttelisi asiaa maton alle. Romanien on pikku hiljaa alettava sopeutua yhteiskuntaan", itsekin verikoston perinnettä kritisoinut Lumberg sanoo.
Kiba Lumbergin mukaan Suomen lainsäädäntöä tulisi muuttaa siten, että vähemmistöjen tekemiin ihmisoikeusloukkauksiin – kuten kunniamurhiin tai verikostoon – voidaan puuttua paremmin.

Romano Missio on yhdessä muiden romaniyhdistysten kanssa aloittanut projekteja, joiden avulla nuorten romanien syrjäytymistä voisi estää.
Osa romaninuorista saattaa Åkerlundin mukaan aluksi piilotella taustaansa opiskelu- tai työtovereiltaan leimautumisen pelossa.
"Ikävät teot näkyvät aina selvemmin julkisuudessa kuin positiiviset asiat. Harvoin lehdissä haastatellaan yliopistoa käyvää romaninuorta, jolla menee hyvin", Åkerlund sanoo.