Idézzük a cigányügyben mindig is igen korrektül író Szuromi Rita cikkét a HMH-ból (változtatás nélkül; kiemelés tőlünk):
Szeretek az átányi emberekkel beszélgetni. Nem azért, mintha manapság oly vidám történetek járnának arrafelé, hanem azért, mert ilyen életszagú eseteket íróasztal mellett mi sosem találnánk ki. Itt van példának okáért a (köz)biztonság kérdése.
Az, hogy a dolgos átányinak miért nincs joga megvédeni saját gyümölcsfáját? Mert ha épp fülön csíp egy fűrészes tolvajt, s teszem azt a kutyájával megkóstoltatja saját portáján annak hátsó felét, akkor járhat magyarázkodni a bíróságra, miért nem kötötte ki erősebben azt a beste ebet. Vagy itt az iskola. Ha a nevelő rászól egy önmaga testi épségét veszélyeztető összevissza rohangáló gyerekre, az jó esetben elengedi a figyelmeztető szót a füle mellett. Ha a tanár nyakon vágja, akkor az bántalmazás. Ha a csemete mégis kitöri a nyakát, akkor az meg a tanár gondatlansága. Az iparszerűen dolgozó kiskorú elkövetőkről pedig még nem is beszéltünk. Mert jól tudja azt arrafelé mindenki, a gyermekkorú nem büntethető. De azt már végképp nem érti a dolgos átányi, ha ő felelősséggel tartozik kutyája tetteiért, vajon a szülő miért bújhat ki ez alól, ha a gyermekéről van szó? Átányban a legtöbben csak legyintenek, ha ingóságok tűnnek el portáikról. Az ottani ember ugyanis megtanulta: ugyanazon a pályán itt nem egyenlőek a játékszabályok. Amíg a bűnözőt kirendelt ügyvéd védi, addig ő magára hagyatva tördelheti nedves kezében a zsebkendőjét a T. Bíróság kacifántos kérdései előtt. Hát ez az, amit íróasztal mellett mi sosem fundáltunk volna ki.
Kuruc.info: ha valaki nem tudná: mi másról lenne szó, mint a cigánykérdésről. Nagyon ajánljuk ENNEK a cikknek az átolvasását, a visszafelé mutató linkek követésével egyetemben.
Más tanulsága is van a cikknek. A fajvédők egyik legtöbbször hangoztatott cigánymosdató “érve” az, hogy “azért van olyan sok roma börtönben, mert nem tudja megfizetni a jó ügyvédet, szemben a gádzsókkal. Ha nekik is annyi pénzük lenne, mint a gádzsóknak, akkor a börtönbeli arányok is a népességbeli arányokhoz hasonlítanának.” Mi is derül ki a cikkből? Az, amit amúgy is tudtunk: a putriscigányok hihetetlen pénzeket összeszednek kurvafuttatásból, drogkereskedelemből, illegális fakitermelésből (kérdezzenek meg a Kedves Olvasók egy asztalost, mennyibe kerül a piacon egy köbméter fa! Le fognak padlózni a választól: legalább 60-80 ezer!), védelmi pénzekből (lásd ezzel kapcsolatos mai cikkünket) vagy csak sima rablásokból, lopásokból. Nem csoda, hogy pl. Kozák Rajmundnak futotta sztárügyvédre, aki aztán kihozta az előzetesből. Ugyanezt írja Szuromi is: egyértelmű, hogy ez a fajvédői hazugság már rég nem igaz.
Az, hogy a dolgos átányinak miért nincs joga megvédeni saját gyümölcsfáját? Mert ha épp fülön csíp egy fűrészes tolvajt, s teszem azt a kutyájával megkóstoltatja saját portáján annak hátsó felét, akkor járhat magyarázkodni a bíróságra, miért nem kötötte ki erősebben azt a beste ebet. Vagy itt az iskola. Ha a nevelő rászól egy önmaga testi épségét veszélyeztető összevissza rohangáló gyerekre, az jó esetben elengedi a figyelmeztető szót a füle mellett. Ha a tanár nyakon vágja, akkor az bántalmazás. Ha a csemete mégis kitöri a nyakát, akkor az meg a tanár gondatlansága. Az iparszerűen dolgozó kiskorú elkövetőkről pedig még nem is beszéltünk. Mert jól tudja azt arrafelé mindenki, a gyermekkorú nem büntethető. De azt már végképp nem érti a dolgos átányi, ha ő felelősséggel tartozik kutyája tetteiért, vajon a szülő miért bújhat ki ez alól, ha a gyermekéről van szó? Átányban a legtöbben csak legyintenek, ha ingóságok tűnnek el portáikról. Az ottani ember ugyanis megtanulta: ugyanazon a pályán itt nem egyenlőek a játékszabályok. Amíg a bűnözőt kirendelt ügyvéd védi, addig ő magára hagyatva tördelheti nedves kezében a zsebkendőjét a T. Bíróság kacifántos kérdései előtt. Hát ez az, amit íróasztal mellett mi sosem fundáltunk volna ki.
Kuruc.info: ha valaki nem tudná: mi másról lenne szó, mint a cigánykérdésről. Nagyon ajánljuk ENNEK a cikknek az átolvasását, a visszafelé mutató linkek követésével egyetemben.
Más tanulsága is van a cikknek. A fajvédők egyik legtöbbször hangoztatott cigánymosdató “érve” az, hogy “azért van olyan sok roma börtönben, mert nem tudja megfizetni a jó ügyvédet, szemben a gádzsókkal. Ha nekik is annyi pénzük lenne, mint a gádzsóknak, akkor a börtönbeli arányok is a népességbeli arányokhoz hasonlítanának.” Mi is derül ki a cikkből? Az, amit amúgy is tudtunk: a putriscigányok hihetetlen pénzeket összeszednek kurvafuttatásból, drogkereskedelemből, illegális fakitermelésből (kérdezzenek meg a Kedves Olvasók egy asztalost, mennyibe kerül a piacon egy köbméter fa! Le fognak padlózni a választól: legalább 60-80 ezer!), védelmi pénzekből (lásd ezzel kapcsolatos mai cikkünket) vagy csak sima rablásokból, lopásokból. Nem csoda, hogy pl. Kozák Rajmundnak futotta sztárügyvédre, aki aztán kihozta az előzetesből. Ugyanezt írja Szuromi is: egyértelmű, hogy ez a fajvédői hazugság már rég nem igaz.
