A kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni, vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.

A megegyezés szerint Teherán jogosult arra, hogy elutasítsa az ENSZ kérését, és ekkor az ügyben a nagyhatalmak és Irán képviselőiből álló választott bíróság járna el. Bírálók szerint ezzel az iszlám köztársaságnak lehetősége nyílna arra, hogy eltüntesse a kötelezettségei nem teljesítésére utaló esetleges nyomokat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország az általuk megszabott hétfő éjféli határidőig nem tudta befejezni a tárgyalásokat Iránnal. A felek - Irán nélkül - éjfél után ismét tárgyalóasztalhoz ültek, és alig több mint egy óra alatt kidolgoztak egy megállapodástervezetet, amely jobbára azonos az április elején megkötött keretmegállapodással.

"Menetrendet" írt alá a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és Irán kedden azzal a céllal, hogy az év végéig tisztázzák az iráni atomprogram kapcsán fennálló nyitott kérdéseket - mondta Amano Jukija, a szervezet főigazgatója.

Az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között kedden megkötött megállapodásnak fontos részét képezi ez a "menetrend", amelynek segítségével eloszlathatóvá válhat a nyugati országok azon gyanúja, hogy Teherán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik.

"A főigazgató 2015. december 15-ig rendelkezésre bocsátja a végső értékelését a jelenlegi és múltbeli rendezetlen kérdések megoldásának" - közölte Amano Jukija, majd hozzátette, bízik benne, hogy a NAÜ képes felügyelni a vitatott iráni nukleáris programról szóló egyezségben foglaltak betartását. "Bízom a képességeinkben, hogy el tudjuk végezni ezt a fontos feladatot" - mondta.

Az illetékes azt is elmondta, hogy a NAÜ "külön megegyezés" keretében engedélyt kapott a Teherántól 20 kilométerrel délkeletre található parcsini katonai támaszponton történő vizsgálódásra. Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője szerint a nagyhatalmak a parcsini támaszponthoz való nemzetközi hozzáférésről szóló megállapodással nem lépték át a perzsa állam által meghúzott "vörös vonalakat".

A külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzeket is felszabadítják - írta kedden az IRNA teheráni állami hírügynökség az Irán és a hatok elnevezésű országcsoporttal kötött megállapodásról.

Az értesülés szerint feloldják az Irán ellen bevezetett európai uniós és amerikai büntetőintézkedéseket, amint megkezdődik a megállapodás végrehajtása.

Az ország elleni fegyverszállítási embargót felfüggesztik, néhány korlátozás helyébe más rendelkezés lép, Teherán eseti alapon importálhat és exportálhat fegyvereket - állította az IRNA.

Új távlatokat nyit az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak képviselői között született megállapodás, és lehetővé teszi, hogy a nemzetközi közösség mostantól a közös biztonsági kihívások elleni küzdelemre összpontosítson - vélekedett Haszan Róháni iráni elnök keddi Twitter-üzenetében.

Az államfő azt követően írt üzenetet a közösségi oldalon, hogy Dzsavad Zarif külügyminiszter Bécsben az Irán és a hatok elnevezésű országcsoporttal kötött megállapodás kapcsán kijelentette, "új fejezet nyílik" országa és a nagyhatalmak között.

Róháni úgy vélte, hogy a megállapodással "megoldódott egy válság, amely nem volt szükségszerű", és most közösen koncentrálhatnak olyan kihívásokra, mint például az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet elleni fellépés. Hozzátette, hogy "a megállapodás építő jellegű mindkét félnek".

Hivatalosan is jóváhagyták kedden az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között létrejött megállapodást - jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Bécsben.

"Egyezségre jutottunk" - írta Mogherini Twitter-oldalán az egyeztetéseket lezáró plenáris ülést követően, aláhúzva, hogy ezzel huszonegy hónapja tartó tárgyalások értek véget.

Történelmi kompromisszumnak, továbbá Irán és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolatában 1979 óta a legfontosabb eseménynek nevezte a kedden Bécsben kötött, az iráni atomprogramról szóló megállapodást Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.

Az elemző szerint azért fontos a kompromisszum, mert egyik félnek sem sikerült elérnie mindent, amit szeretett volna, mindketten kénytelenek voltak engedni saját elvárásaikból. Azt még nem tudni, hogy ez a megállapodás egy fegyverkorlátozási intézkedésként kerül be majd a történelembe, vagy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség változó Közel-Kelet-politikájának egyik lépése lehet - mondta.

Szalai Márton kitért arra, hogy a megállapodásba olyan elemeket is beépítettek, amelyek arra ösztönzik Iránt, hogy betartsa azt. Ilyen például, hogy ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megállapítja, Irán nem teljesítette kötelezettségeit, akkor 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat. Ez egyáltalán nem érdeke Iránnak - hangsúlyozta az elemző.

A szakértő kiemelte továbbá, hogy a közvélemény-kutatások szerint az iráni lakosság is támogatja a megállapodást. Ugyanis - mint kifejtette - az elmúlt években a szankcióknak nagyon komoly hatásuk volt az iráni nép életkörülményeire, ezért a következő években változásokat szeretnének elérni.

Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a közelmúltban Irán és az Egyesült Államok is azt látta: a Közel-Kelet számos konfliktusában - például szíriai polgárháború vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet - elleni küzdelemben a két országnak közösek az érdekei. Ugyanakkor korábban nem tudtak együttműködni az olyan sérelmek miatt, mint az atomprogrammal kapcsolatos nézeteltérések, illetve az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei, Izrael és Szaúd-Arábia sem nézné jó szemmel a közeledést.

A szakértő szerint az érdekek szempontjából elkerülhetetlen, hogy Irán és az Egyesült Államok rövid, illetve középtávon együttműködjön. Szalai Máté ugyanakkor megjegyezte: "meglátjuk, hogy a politikai játszmák ezt mennyire fogják megengedni".

Oroszország üdvözli az Iránnal kötött megállapodást, és minden tőle telhetőt meg fog tenni annak megvalósítása érdekében - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden.

Az orosz elnöki adminisztráció honlapján megjelent nyilatkozatban Putyin úgy vélekedett, hogy "a világ most megkönnyebbülten fellélegezhet".

Az államfő Moszkva elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogram korlátozására talált megoldás "a nemzetközi jog szilárd alapján", valamint "a fokozatosság és a kölcsönösség elvén alapul", ami mellett Oroszország mindvégig érvelt az évek óta tartó bonyolult tárgyalások során.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint, bár voltak próbálkozások erőn alapuló forgatókönyvek érvényesítésére, "a tárgyalások résztvevői végül határozottan letették a garast a stabilitás és az együttműködés mellett, ami megerősítést nyer majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában is".

Az orosz elnök megjegyezte, hogy a bécsi megállapodás elő fogja segíteni egyebek mellett az orosz-iráni polgári célú nukleáris együttműködést, és hozzá fog járulni a Közel-Keleten a terrorista fenyegetés elleni széles koalíció létrehozásához.

Irán atomipari tevékenységét az egyezségnek köszönhetően mostantól szigorúan ellenőrizni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, ha valami nincs rendben, akkor a most feloldott szankciókat is visszaállítják - mondta Barack Obama amerikai elnök.

Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek Teherán vitatott atomprogramjáról - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban, az egyezség létrejöttének bécsi bejelentését követően.

A megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket. A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül - szögezte le Barack Obama. Irán atomipari tevékenységét az egyezségnek köszönhetően mostantól szigorúan ellenőrizni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

Az amerikai elnök azt is leszögezte, hogy megvétózza az amerikai kongresszus bármilyen határozatát, ha az akadályozni próbálja az iráni atomprogramról most bejelentett megállapodás megvalósítását. Az már most borítékolható, hogy a törvényhozásban többségben lévő republikánusok ellenezni fogják a megállapodást, amely Obama külpolitikájának talán eddigi legfontosabb eredményének számít.

Keddi beszédében az amerikai elnök elismerte, hogy a megállapodás nem fog megoldani minden nézeteltérést az Egyesült Államok és Irán között. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán még veszélyesebb lenne a közel-keleti térségre nézve. Azokat a szankciókat nem fogják feloldani, amelyeket a terrorizmus támogatása és a térség destabilizálása miatt vetettek ki Teheránra - szögezte le. Barack Obama arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok annak idején a Szovjetunióval is kötött fegyverkorlátozási egyezményeket, és azokhoz hasonlóan az Iránnal hozott megállapodás is az ország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint "történelmi léptékű súlyos hiba" az Iránnal kötött nemzetközi alku. A perzsák elleni háborúra vágyó Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást.

Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. "Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez" - hazudozott megint a zsidó kormányfő (akinek ha hinni lehetne, Irán már legalább két éve rendelkezne atomfegyverrel).

"Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia Iránt" - tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint.

Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint "a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének".

"Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei"- állította bírálatában Hotoveli. "Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé."

"Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését" - zárta fenyegető hangú közleményét.

Miri Regev volt katonai szóvivő, jelenlegi kulturális és sportminiszter "a szabad világ és az emberiség számára rossznak" nevezte az atomprogramról kötött alkut.

Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy "azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással".

"Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják" - jelentette ki Jahimovics.

A katonai rádióban megszólaló - az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető - Cipi Livni volt külügyminiszter szerint "az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne". Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben.

Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt. Mint mondta, "naivitás azt hinni, hogy elérsz valamit egy jó beszéddel valahol", amivel a kormányfőnek az amerikai kongresszusban március elején elmondott - az iráni megállapodást már akkor elutasító - szavaira utalt.

"Én nagyon gyakorlatias ember vagyok, tudok beszélni a világgal, s tudom, miként lehet eredményeket elérni. Az ügyek megfelelő intézésével értem el minden eredményt a palesztin ügyben is, és nem jó beszédekkel" - tette hozzá bírálatában.

(MTI nyomán)